Mibe tegyük a pénzünket?

Mit tanácsolna a kisbefektetőknek, melyik alaptípusba fektessék a pénzüket?

A részvényalapot mindenképpen javasolnám. A Budapesti Értéktőzsde indexe tavaly 57 százalékot emelkedett, értéke másfél év alatt megduplázódott, s mára elérte a húszezer pontot. Hasonló mértékű árfolyam-emelkedés jellemezte a tavaly az EU-hoz csatlakozott Lengyel- és Csehország részvénypiacát is. Az évek óta tartó trendszerű emelkedés fő motorja a regionális tőzsdei társaságok nyereségességének növekedése, és csak kisebb részben az uniós csatlakozás jelentette felértékelődés volt. Az ezeken a piacokon befektető hazai részvényalapok az utóbbi három évben 20-30 százalékos éves átlagos hozamot értek el, amely két-háromszorosa az állampapíralapok azonos időszaki hozamának. Ennek ellenére - a 1997-98-as évek tőzsdei megingásaiból eredő bizalomvesztés miatt - a hazai részvényalapokba az elmúlt egy évben, összesen beáramlott 11 milliárd forintnyi tőke jelentős részét intézmények, főként nyugdíjpénztárak befektetései jelentették. Tendenciájában bizakodásra adhat okot, hogy az említett nyugdíjpénztárak az elmúlt években, ha kismértékben is, de növelték részvénybefektetéseik súlyát, és ez mára az összes pénztári befektetés 15 százalékát, 220-230 milliárd forintot tesz ki, enyhe külföldi részvénytúlsúllyal.

Mennyire tartja súlyosnak az állampapír-piaci alapok túlsúlyát? Nem csalódott egy kicsit? Hiszen amikor évekkel ezelőtt belecsöppent az alapkezelői piacba, vélhetően másként képzelte el a fejlődési irányt.

A kockázatvállalási kedv mérsékelt növekedésére számítottam, ám ez a várakozásaimnál is lassabban változik. Az ingatlan- és garantált alapok térnyerése ellenére a teljes alappiac 70 százalékát még mindig a pénzpiaci és kötvényalapok teszik ki. Ha idesoroljuk a magánbefektetők által az utóbbi időben kedvelt és megkedvelt ingatlan- és az egyre népszerűbb garantált alapokat is, akkor ez a részarány már közel 90 százalék. Ez a befektetői megközelítés több oldalról sem meglepő, és a hozzánk hasonló gazdasági és tőkepiaci fejlettségű, múltú, régióbeli országokban sem látunk ettől jelentősen eltérő képet. Egy tavaly szeptemberi összesítés szerint a legalacsonyabb kockázatú, azaz a pénzpiaci kötvényalapok aránya a teljes befektetésialap-piacon belül 76-88 százalék között változik a szlovák, cseh vagy éppen lengyel piacon.

A bankfióki alkalmazotton is nagyban múlik az ügyfél választása. Mit gondol, az OTP-nek - mint a legnagyobb fiókhálózatú, ügyfélbázisú hazai pénzintézetnek - milyen szerepet kell vállalnia a befektetési kultúra fejlődésében?

A bankfiókokban bárhol, akárcsak az OTP fiókjaiban, úgy kell ajánlani az egyes termékeket, hogy azok elsősorban az ügyfelek pénzügyi céljaihoz, a megtakarítás tervezett időtávjához igazodjanak. Az OTP Banknak ezen a területen is hangsúlyos szerep jut a befektetői gondolkodás formálásában. Sokat kell tenni azért, hogy minél jobban megismerjük ügyfeleink pénzügyi szokásait, megtakarításokkal, befektetésekkel kapcsolatos gondolkodását. Csak így lehet a meglévő lehetőségeket eredményesen bemutatni, vagy az igényekhez legközelebb eső, új termékekkel megjelenni. Ez is része annak a munkának, amelyet a pénzügyi-vagyonkezelői szakmának vállalnia kell.

Milyen időtávra ajánlhatók és adhatók el ma befektetések?

A befektetők általában rövid távra keresnek megoldásokat, és kevésbé szoktak hozzá a többéves befektetés gondolatához. A valóság azonban furcsa képet mutat, ugyanis egyáltalán nem lehet azt mondani, hogy a lakosságnak csak rövid távú megtakarításai vannak. Sok esetben évekre "ott reked" az ügyfelek pénze a rövid távra ajánlott pénzpiaci, illetve kötvényalapokban, nem beszélve a bankbetétekről vagy a fix kamatozású értékpapírokról. Ez mutatja, hogy vannak hosszú távra félre tehető pénzek, de a befektetők bizonytalanok, kevés az ismeretük ahhoz, hogy a sok évig rendelkezésre álló pénzhez hosszabb távra ajánlott befektetési formát válasszanak. Így maradnak a megszokott rövid távú vagy fix hozamú befektetések, amelyeknek a hozama azonban több év távlatában elmarad a hosszú kötvényeket vásárló alap vagy a részvényalap biztosította hozamtól.

Mivel lehetne elősegíteni a hoszszabb távú, tudatos megtakarításokat?

A pénzügyi irányítás és az ezzel kapcsolatos jogi szabályozás szintjén kellene többet tenni azért, hogy a befektető is jobban felismerhesse: mennyire célszerű az, hogy ésszerűen megtakarítson, a saját személyiségéhez legjobban illő befektetést válasszon, és ezáltal tudatosabban tervezhesse a jövőt. A meglévő nyugdíjrendszer láthatóan nem serkentette túlságosan a munkáltatói befizetéseket meghaladó többletmegtakarításra a pénztártagokat, így mindenképpen üdvözlendő kezdeményezés az egyéni nyugdíj-előtakarékossági számla gondolata.

Miért pont ez?

Az egyéni nyugdíj-előtakarékossági számla pontosan az egyéni döntést helyezné előtérbe, a számla tulajdonosa saját elhatározásából helyezhetne el ezen megtakarításokat, tudva, hogy ezért egy a mai lakás-takarékpénztári rendszerhez hasonló, éves pluszjóváírás illeti meg. Az elképzelés szerint a megtakarítás hosszú távú jellegét az biztosítaná, hogy a magánszemély számlatulajdonos valóban csak nyugdíjba vonulás után férhetne hozzá a félretett megtakarításaihoz. Ilyen konstrukció működik már más, régióbeli országokban, például Lengyelországban és Szlovákiában.

Az OTP Bank régiós terjeszkedésével párhuzamosan az alapkezelő is új célpiacokat szeretne meghódítani. Menetrendről lehet-e már beszélni?

Korainak tartanám. Az OTP jelenleg Romániában, Bulgáriában, Szlovákiában és Horvátországban van jelen, ám a befektetésialap-piac igen eltérő fejlettségi fokon áll az egyes országokban. Míg Romániában gyakorlatilag nem lehet ilyen piaci szegmensről beszélni, addig Szlovákiában igen fejlett ez a piac, jelentős a külföldi jelenlét is. Bulgáriában a helyi alapok mellett több nyugat-európai bank is megjelent sajátjaival, de nem lehet jelentősebb piacméretről beszélni. Horvátországban - Bulgáriához hasonlóan - népszerűek a devizamegtakarítások, a piac már fejlettebb, több befektetési alap között lehet választani. Itt meghatározó lehet a további fejlődés szempontjából az EU-csatlakozás, illetve annak lehetséges késlekedése.

Milyen eredményeket tesznek lehetővé a külföldi akvizíciók, illetve az OTP-s tapasztalat a befektetési alapok régiós piacain?

A befektetők mindenütt elsősorban a saját piacukon történő befektetéshez ragaszkodnak, így a piacra lépés első lépcsőjében az egyes helyi piacokon befektető alapok látszanak ésszerűnek. Ráadásul, ha az adott piacon a befektetési alap mint megtakarítási lehetőség gondolata új, vagy a piac fejletlen, a fokozatosság miatt inkább alacsonyabb kockázatú, főként pénzpiaci és kötvényalapokat célszerű elsőként ajánlani, és csak később elmenni a magasabb kockázatú és várható hozamú, esetleg külföldi piacokon befektető alapok irányába.

Mi a helyzet a magyar piaccal? Itt milyen új innovációk várhatók?

Nem hiszem, hogy egy alapkezelőnek 10-15 vagy még ennél is több nyílt végű alappal kellene magáénak tudnia a jelenlegi ügyfélkiszolgálásban. Ez nehézséget jelent az értékesítésben, és az ügyfél is nehezen tesz különbséget a sok termék között. Az előrelépést a garantált alapokban látom, erre van most az ügyfelekben fogékonyság. A tőkegarancia, illetve a minimális hozam biztosítja azt a védelmet, amelyet az egyszerű részvényalapok esetében a befektetők hiányoltak, ugyanakkor megadja a lehetőséget egy a mindenkori bankbetéttel vagy állampapírral elérhető kockázatmentes hozamnál lényegesen nagyobb nyereség elérésére. Mindez végtelen sokszínűséggel biztosítható: az alapkezelő úgy öltöztetheti fel az újabb és újabb termékét, mint egy próbababát. Így a garantált alapokkal elérhető többlethozam részvénypiacok vagy egyes részvények, illetve az abból összeállított kosarak, árupiacok (arany, olaj stb), devizák időszakos teljesítményéhez kapcsolható. Várhatóan néhány éven belül tovább nő ennek a befektetési formának a népszerűsége, és nem lennék meglepve, ha a ma 70-80 milliárd forintos piacú garantáltalap-vagyon jelentősen meghaladná az ingatlanalapokban fekvő kétszázmilliárd forintot is túlszárnyaló vagyont.

Hosszabb távon számít-e komoly portfólióátrendeződésre a hazai befektetésialap-piacon?

A pénzpiaci és kötvényalapok együttes súlya, ha lassan is, de tovább mérséklődik, ezt legjobban a csökkenő kamatszint és ezzel egyidejűleg a betétekkel, rövid állampapírokkal elérhető hozamok mérséklődése fogja előmozdítani. Az ellenoldali folyamatok nyertesei a garantált és ingatlanalapok lehetnek, míg lassan növekedhet a külföldi, illetve a külföldön befektető alapok részaránya is, itt azonban az euróhoz való csatlakozás hozhat áttörést.