Mit tilt a Korán?
Irán illegálisnak minősítette a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség múlt szombati határozatát, és azzal fenyegetőzött, hogy kitiltja a NAÜ-ellenőröket. A brit-francia-német kezdeményezésre, amerikai nyomásra, de orosz és kínai tartózkodás mellett elfogadott határozat azzal vádolja Iránt, hogy megsérti az atomsorompó-szerződést, s emiatt kilátásba helyezi az ügy Biztonsági Tanács elé vitelét.
Magyarán az USA atomfegyverkezéssel vádolja Iránt; a gyanús tevékenységet az európai szövetségesek is kétségesnek találták, és a békítő szerepében tetszelegve olyan helyzetbe manőverezték magukat, amelyben már ők bizonyulnak a faltörő kosnak - mindezt az EU címkéjével. A hármak eleinte olyan határozatot akartak a "falként" használt NAÜ-vel elfogadtatni, amely azonnali jelentéstételt és BT-elítéltetést helyezett kilátásba; ettől azonban Moszkva és Peking ellenkezése miatt eltekintettek. Az orosz és a kínai BT-vétó lehetősége azonban továbbra is fennáll. A NAÜ vezérigazgatója, Mohamed el-Baradei azzal mentegeti a helyzetet, hogy a diplomácia még sokat tehet.
Teherán egyre cáfolja a vádat, miszerint atomfegyverre törne: "tiltja a Korán", de kell a békés célú energia - mondják. Mire Washington: arra ott az olaj. Ez igaz is lenne (az OPEC második termelőjeként napi 5,3 millió hordót állít elő, exportbevétele a termékből az idén 140 milliárd dollár), de elmúlt az az idő, amikor a tengerentúl mondták meg, kinek mi jár. Közben Oroszország és Kína nemcsak a formálódó új nagyhatalmi egyensúlyi képlet jegyében áll ki Irán mellett, hanem konkrét oka is van erre: Oroszország egymilliárd dollárért épít Iránban atomreaktort, Kína 70 milliárdért importál kőolajat onnan. (SzH)
