A színlelések vége?

Az ekho bevezetése már az év első negyedében elindítja a színlelt szerződések legalizálási kényszerét, ám ez csak az első, kisebbik hullám lesz. Az igazi roham 2006. június 30. előtt, az utolsó pillanatban lesz, mielőtt lejárna a moratórium. Júliustól ugyanis már az APEH is büntet a színlelt szerződések miatt.

Ki sürgeti majd a színlelés végét a szigorodó szabályozók miatt? Ha kényszervállalkozásról van szó, akkor a dolgozó örülhet annak – feltéve, ha jövedelemforrása nem csökken –, hogy legális munkavállalóvá válik, szociális és jogbiztonsággal. Ha kölcsönös előnyökön alapult a foglalkoztató és a dolgozó titkos viszonya, akkor a vállalkozások próbálják inkább munkaviszonyba terelni „bűntársaikat”.

Érthető a munkaadók félelme, hisz a megbízó és a megbízott hiába nyilatkozik egyöntetűen arról, hogy köztük nem állnak fenn a munkaviszony elemei, a felügyelők így is átminősíthetik a kontraktusokat. Az sem mellékes, hogy januártól törvény védi a tanúkat, vagyis elég egy balul elsült béralku, egy „színlelt főnökével” elégedetlen vállalkozó, s máris bűnössé válik a foglalkoztató, az áruló neve viszont rejtve marad. A foglalkoztatás során eltitkolt adók és járulékok börtönnel büntethetősége szintén a foglalkoztatókat fenyegeti.

A kölcsönös előnyöket a munkaadó egyoldalú hátránnyá változtathatja azzal, hogy a legalizált foglalkoztatás költségeit a dolgozókra hárítja. Az eva ekhóra cserélésével ez minimum 30 százalékos terhet jelent. Érthető így a dolgozói felháborodás is, hisz ki örül annak – bármilyen szociális és jogi védettségért cserébe –, ha egyik hónapról a másikra elveszíti jövedelme közel egyharmadát?

Átmenetet megkönnyítő megoldások is vannak, sőt, talán lesznek is. Úgy tűnik, akadnak „költségnyelő” cégek, akik nem a dolgozók pénztárcáját apasztják a színlelés felszámolásával, hanem saját büdzséjüket terhelik. Mások százalékosan osztják meg a hirtelen jött közterheket.

Az államkassza biztosan jól jár. Ha fogy a színlelések száma, a munkaviszonyoké pedig emelkedik, akkor több adót és járulékot fizetnek a munkaadók. Az illegalitásban maradók pedig előbb-utóbb a munkaügyi felügyelők dráguló szankcióival találják szemben magukat, amely színlelt szerződésért már az első alkalommal is tízmillió lehet.