Kicsi kockázat – jó hozam

Miért éppen egy tőkegarantált konstrukcióval jelent meg a hazai piacon az MKB Alapkezelő Rt.?

A garantált alapoknak két igen fontos előnyük van, amely meghatározó lehet a befektető számára: az egyik a profit maximalizálásának, a másik a kockázat minimalizálásának a lehetősége. Tekintettel arra, hogy az elmúlt néhány évben kisebb-nagyobb pénzügyi válságok rázták meg a világ piacait, megnőtt az igény az ilyen típusú, viszonylag jó hozamot biztosító, de a befektetett tőke megtérülését garantáló konstrukciók iránt. A tendencia alól a magyar piac sem jelent kivételt: az elmúlt egy évben itthon is megnövekedett a kereslet a tőkegaranciát nyújtó befektetési alapok iránt, és sorban jelennek meg az újabb konstrukciók is.

Milyen szempontok döntöttek az ingatlanos terület mellett?

Talán a legkézenfekvőbb indok, hogy az MKB Alapkezelő eddig nem tartott a kínálatában ingatlanalapot. A Gránit portfóliójának összeállításánál megpróbáltuk kiválasztani azokat a piacokat, amelyek jó teljesítményt nyújtottak. Ennek megfelelően a portfólión belül az európai ingatlanpiac teljesítményét tükröző FTSE EPRA Euro Zone Index, illetve a japán TSE REIT index 40-40, a magyar ingatlanpiac teljesítményét reprezentáló BNP Paribas magyar ingatlanpiaci index 20 százalékot képvisel. A múltbéli hozamokat tekintve beszédes adat, hogy az indexek három évre visszatekintő évesített hozamai – 2006. május 10-ig – az európai ingatlanpiacnál 30, a japánnál 19 százalékot meghaladó, a magyarnál pedig közel tízszázalékos mértékűek. A jövőbeni kilátások szintén igen biztatók: Európa például már az elmúlt két-három évben is meggyőző teljesítményt mutatott, a gazdasági eredmények érezhetően javulnak. Jellemző adat, hogy a német gazdasági várakozásokat mutató Ifo-index majdnem tizenöt éves csúcson állt a közelmúltban.

Az MKB Gránitnak milyen egyedi, előnyös tulajdonságai vannak az egyéb garantált alapokhoz képest?

Az alap olyan piacokhoz is hozzáférést biztosít, amelyekhez egy átlagos befektető többnyire nem jut el, ráadásul nincs szó devizakitettségről sem, ami a jelenlegi körülmények között nem elhanyagolható szempont.

Milyen kondíciókkal kell számolniuk a befektetőknek: milyen nagyságrendű összeggel lehet „beszállni”, mekkora a futamidő, és milyen feltételek mellett értékesíthetők a befektetési jegyek?

A feltételrendszert úgy igyekeztünk összeállítani, hogy az a kisbefektetők számára is vonzó legyen. A minimálisan befektethető összeget százezer forintban állapítottuk meg, amely egy átlagos hazai lakossági ügyfél számára is könnyen teljesíthető kritérium. Az alap futamideje 2,5 év – ez az előzetes piaci felmérések eredményeként alakult ki –, tehát elsősorban a hosszabb távú befektetésben gondolkodó ügyfeleknek ajánlott. Ezzel együtt az alapot bevezetjük a tőzsdére, tehát a futamidő alatti vétel és eladás lehetősége – ha nem is a részvényeknél megszokott, azonnali módon – adott.

Az MKB Bank mennyiben támogatja a Gránit befektetési jegyeinek értékesítését, vagyis hol érhető el az új alap?

Az alapot az MKB Bank teljes fiókhálózatában lehet jegyezni. Az egyéb értékpapíroknál megszokotthoz hasonlóan, ugyanakkor a befektetőnek rendelkeznie kell értékpapírszámlával, vagy a jegyzéshez meg kell nyitnia azt.

Melyek a jegyzés feltételei?

A jegyzési időszak július 12-ig tart. Ez alatt az időszak alatt diszkontált áron jegyezhető a befektetési jegy, tehát azt a befektetőt sem éri hozamveszteség, aki jóval a határidő lejárta előtt vásárol. A plafont egyébként ötmilliárd forintban határozta meg az alapkezelő. A jegyzés lejártát követően 15 napon belül nyilvánosságra hozzuk a részesedési rátát, amely 70 és 100 százalék között lehet. Bízom benne, hogy a ráta hasonlóan alakul, mint az előző garantált alapunk, amelynél száz százalékot sikerült elérni.

Hogyan illeszkedik a Gránit az MKB Alapkezelő termékpalettájába?

Ez a harmadik garantált alapja a társaságnak: az ilyen típusú alapok a cég – eszközérték alapján – 30-31 milliárdos portfóliójából hozzávetőlegesen ötmilliárd forinttal részesednek. (Ehhez jön a mostani jegyzés újabb legfeljebb ötmilliárdja.) Az MKB Alapkezelő portfóliójában egyébként szintén meghatározó részesedést képeznek a pénzpiaci alapok: a teljes eszközérték nagyjából harmadát – 11-12 milliárd forint – képviselik. Ezeken felül megtalálhatók a kínálatban állampapír-, részvény-, kötvény-, abszolút hozamú alapok, illetve egy alapok alapja is.

Hogyan érinti a befektetési alapokat a mostani, kissé zavaros világpiaci környezet?

A befektetési alapoknál tudni kell, hogy elsősorban hosszabb távú, tehát nem spekulatív jellegű instrumentumokról van szó, így az átmeneti, kedvezőtlen folyamatok hatása nagy esélylyel semleges lehet. Ennek megfelelően a piaci körülmények kedvezőtlen alakulásakor nem feltétlenül az a legjobb megoldás, ha a befektető azonnal értékesíti papírjait, hiszen előfordulhat, hogy néhány hónapon belül ismét tetemes hozamot érhet el. Az elmúlt évek egyáltalán nem számítottak eseménytelennek a pénz- és tőkepiacok szempontjából: elég csak az 1998-as orosz válságra, az ezredforduló kapcsán kialakult kisebb informatikai hisztériára vagy akár a 2003-as magyarországi drasztikus kamatemelésekre és forintleértékelésre gondolni.Ami a jelenlegi helyzetet illeti: a rossz hangulat május közepe óta tart, amikor kedvezőtlen inflációs adatok láttak napvilágot az USA-ban. A kamatemelési várakozások miatt a befektetők elfordultak a feltörekvő piacoktól, ami a forint árfolyamának alakulására és a tőzsde teljesítményére nézve is előnytelen hatást gyakorolt: az elmúlt három évben nem látott zuhanás történt a piacokon. (Fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy a kedvezőtlen folyamatok nem csak a magyar piacot érintették: hasonló tünetek mutatkoznak egész Kelet-Európában és Dél-Afrikában is.) Ilyen körülmények között a tőkegarantált alap mindenképpen kedvező alternatívát jelent, hiszen a várható hozam jobb, mint a lekötött banki betéteknél, a befektetett tőkéhez pedig garancia kapcsolódik.

Milyen fejleményekre számít a magyarországi befektetésialap-piacon a kormányzat által bejelentett kamatadó tükrében?

Bár az új jogszabály egyelőre csak a parlamentnek benyújtott javaslat formájában létezik – ennek megfelelően nem kezelhető végleges változatként –, úgy tűnik, nem a befektetési alapba fektető ügyfeleket érintik leghátrányosabban a változások. A jelenlegi javaslat értelmében ugyanis a 2006. szeptember elseje előtt vásárolt befektetési jegyek hozamára nem vonatkozna a 20 százalékos adó, amely azt jelenti, hogy a most vásárló ügyfeleknek még nem kell azzal számolniuk. Tekintettel arra, hogy hosszabb távú befektetésekről beszélünk, adózási szempontból is kifizetődő lehet megtakarítás gyanánt a befektetési jegyeket választani; ez várhatóan a kereslet időszakos – nyár végéig tartó – emelkedését eredményezi.Az egyéb adószabályok változása ugyanakkor nyilvánvalóan mérséklődést hoz a rendelkezésre álló jövedelmeknél, ez pedig rövid távon a megtakarítási kedv mérséklődését is okozhatja mind az intézményi, mind a magánbefektetők körében.

z A magánbefektetőknél ugyanakkor az a tapasztalat, hogy ha úgy érzik, rosszabbodik helyzetük, növelni kezdik a tartalékaikat. Ez akár használhat is a befektetésialap-piacnak.

Egy-két évtizeddel ezelőtt ez a szabály valóban megállta a helyét, és ezt jól alátámasztották a statisztikai adatok is. Nem szabad azonban megfeledkezni arról, hogy az utóbbi néhány évben a lakosság pénzügyi mérlegének szerkezete átalakult, és a hitelek a korábbinál jóval nagyobb mértékben terhelik a jövedelmeket. Ennek eredményeként, ha a jövedelmekben mérséklődés következik be – és a devizaalapú hitelek terhei a kedvezőtlen árfolyam-alakulás nyomán növekednek –, rövid távon mérséklődhet a megtakarításokra fordítható pénzmennyiség. Ez persze nem jelenti azt, hogy ez hosszú távú tendencia lenne, és arra is lehet számítani, hogy a befektetési alapok súlya tovább növekedhet a megtakarításokon belül.

Az elmúlt hónapban hat új garantált alap indult, s a típus összvagyona megközelítette a 156 milliárd forintot, ez az összvagyon immár 7,5 százaléka.

A Bamosz adatai szerint az ingatlanalapokba májusban hárommilliárd forint új tőke áramlott, míg a hónap végi 415 milliárdos összvagyonukkal már 20 százalékos szeletet hasítanak ki a befektetési alapok hazai piacából, ráadásul nem sok kell ahhoz, hogy „behozzák” az egykori elsőt, a kötvényalapok szegmensét.

Az elmúlt hónapban hat új garantált alap indult, s a típus összvagyona megközelítette a 156 milliárd forintot, ez az összvagyon immár 7,5 százaléka.

A Bamosz adatai szerint az ingatlanalapokba májusban hárommilliárd forint új tőke áramlott, míg a hónap végi 415 milliárdos összvagyonukkal már 20 százalékos szeletet hasítanak ki a befektetési alapok hazai piacából, ráadásul nem sok kell ahhoz, hogy „behozzák” az egykori elsőt, a kötvényalapok szegmensét.

-->