Morog a gazdaság

A csökkenő beruházásokról és az üzleti bizalmi indexről szóló friss híreket olvasva nagy zaj hallatszik a gazdaság felől: csakhogy ez nem dübörgés, hanem zúgolódás. Az azonban még nem világos, mennyi ebből a hangulati elem.

Bár a beruházások második negyedéves 3,6 százalékos apadásában döntő szerepet játszik a visszafogottabb sztrádaépítés, elgondolkodtató, hogy a feldolgozóiparban 5, a kereskedelemben 9, az energiaszektorban pedig 8 százaléknál is nagyobb volt a 2005-höz viszonyított elmaradás. Az utóbbiak ugyan magyarázhatók valamelyest a piac telítődésével, a szükséges infrastrukturális szint elérésével, ám a 20 százalékos súlyú, korábban az erős hazai fizetőeszközre panaszkodó feldolgozóiparban a gyengülő forintnak elvileg élénkítenie kellett volna az exportot és így az invesztíciós kedvet.

Még borúsabb a kép, ha észrevesszük: a nagy növekedést felmutató oktatás és mezőgazdaság valójában döntően az oda átirányított állami pénzeket költötte el. Ha ezt a képet összevetjük azzal, hogy március óta a nagyvállalatok bizalmi indexe 55-ről 43-ra, a kkv-ké pedig 51-ről 41-re csökkent, nehéz választ adni arra, hol helyezkednek majd el a megszorítások nyomán munkanélkülivé váló közszolgák.

Úgy tűnik, a belső keresletet – a cégek várakozásai szerint is – alaposan visszavető őszi megszorítások hatását a kivitel nehezen kompenzálja majd. Mert bár a nagyvállalatok negyven százaléka exportjának emelkedését jósolja, ez stagnálást jelez az első negyedévhez képest a gyengülő forint ellenére is, a kkv-knál pedig a márciusi hússzal szemben mindössze három százalék a mostani arány.

Biztató lehetne viszont, hogy eszközparkjának bővítését a nagy cégek 61, a kicsik 41 százaléka tervezi. Csakhogy a végül gyászosnak bizonyult második negyedév elején, a választások előtt még ennél is optimistábbak voltak a vállalatok és az elemzők.