A magyarországi pénztárak között nem alakult ki olyan markáns erősorrend, mint például a hitelintézeteknél. Hogyan tudná pozicionálni az MKB Nyugdíjpénztárat a piacon?
Az MKB Nyugdíjpénztár meghatározó szereplő a hazai piacon, 142 ezer tagja és több mint 105 milliárd forintos vagyona van. A pénztár nagyobb mértékben önkéntes ágú – 113 ezren tagjai az önkéntes pénztárnak –, 29 ezer ügyfél pedig a magánnyugdíjpénztárnál vezeti számláját. Az önkéntes ágon a pénztár dobogós helyen van, ám meg kell jegyeznem, hogy igen szoros a verseny az éllovasok között, tehát nincs behozhatatlan különbség. A magán-nyugdíjpénztári ágon – ahol egyébként tizenkilenc szereplős a piac – a pénztár jelenleg a középmezőnyben versenyez: ezen a területen ugyanakkor a legnagyobb szereplők nagyságrendekkel megelőzik a kisebb pénztárakat.
Melyik az az ügyfélszegmens, amelyre a pénztár különösen összpontosít, akár életkor, akár
például jövedelem szerint?
Az MKB Magánnyugdíjpénztár minden ügyfélszegmens számára kedvező megoldást nyújt. Erre utal az a tény, hogy a 29 ezer tag kilencezer munkáltatónál áll alkalmazásban, viszont a méretbeli szórás igen nagy: van olyan vállalat, amelynek több száz alkalmazottja tagja a pénztárnak, de számos egyéni vállalkozó, illetve önállóan belépő munkavállaló is akad az ügyfelek között. A magánágban az egy tagra jutó vagyon meghaladja az egymillió forintot, sokan a lehetséges maximumot teljesítik éves befizetéseiknél.
Az idő előrehaladtával nyilván egyre nehezebb új ügyfeleket szerezni a pénztáraknak, hiszen – bár az átlépés lehetősége adott – a jövedelemmel rendelkezők nagyobb része már elkötelezte magát valamilyen szereplő mellett. A piacon milyen egyedülálló előnyeik vannak, amelyek alapján jó választást jelenthetnek akár egy leendő, akár egy jelenlegi ügyfélnek?
Az MKB Nyugdíjpénztár minden szempontból jó választás, hiszen a piac meghatározó méretű szereplője, a fajlagos mutatói jók, rengeteg működési, illetve likviditási tartalékkal rendelkezik, és a magyarországi piac egyik meghatározó pénzintézetét, az MKB Bankot tudhatja háttérként maga mögött. Vagyonkezelőnk és számlavezetőnk az MKB Bank, letétkezelőnk az OTP, könyvvizsgálónk a KPMG. A naprakész és részletes nyilvántartás, illetve adminisztráció érdekében saját, önálló nyilvántartási rendszert vezetünk, amelynek része egy automatikus telefonos lekérdező rendszer is, ahol tagjaink – adóazonosító számuk megadásával – egyéni számlájuk egyenlegét folyamatosan ellenőrizhetik.
Az ügyfelek a tapasztalataik szerint milyen szempontok, sajátosságok alapján választanak pénztárat?
Ebből a szempontból komoly eltérés mutatkozik az önkéntes és a magánpénztárak között. Az önkéntes pénztárakhoz többnyire munkahelyi szervezéssel lépnek be az ügyfelek, tehát magának a szolgáltatónak a kiválasztásáról sem feltétlenül ők döntenek. A magánágon viszont inkább választanak a tagok: itt már jelentősebb szerepe lehet a rokoni, ismerősi hatásnak is, ugyanúgy, mint ahogy ez az egyéb pénzügyi szolgáltatásoknál megszokott. A magánágon ugyanakkor fontos különbséget jelent az egyéb – banki, biztosítói – pénzügyi szolgáltatásokhoz képest, hogy az kikerülhetetlen lépés: minden munkavállaló, aki most kezd először munkaviszonyt, 15 napon belül köteles magánnyugdíjpénztárt választani. Ebben a helyzetben viszont egyáltalán nem mindegy, hogy milyen döntést hoz – a nyugdíjrendszer, illetve a pénztárpiac sajátosságait nem feltétlenül ismerő – ügyfél. A magán-nyugdíjpénztári tagság ugyanakkor az ügyfél számára nem jár többletteherrel: a béréből levont 8,5 százaléknyi részből nyolc százalék a pénztárnak teljesítendő járulék, fél százalékot pedig a társadalombiztosításnak fizet be az ügyfél. Ennek megfelelően a pénztár kiválasztásánál elsősorban a szolgáltatás színvonala, a stabil háttér és a versenyképes hozam lehet döntő.
Első ránézésre úgy tűnik, hogy a pénztárak sokkal kevesebb energiát fordítanak marketingre, mint akár más pénzügyi, akár egyéb szolgáltatók. Önök hogyan igyekeznek jobban „eladni” szolgáltatásaikat?
Az MKB Magánnyugdíjpénztár a pályakezdőkre összpontosító kampányt indít: a 2006. szeptember 4. és október 31. között első munkahelyükre belépő, a kötelezően pénztárt választó fiatalok, a korábban pénztárt nem választó 30 évnél fiatalabbak, valamint más magánpénztárból átlépők között egy tizenkét hónapig érvényes, nettó százötvenezer forintos fizetést sorsolunk ki, illetve az ez időszak alatt az MKB Nyugdíjpénztár magánágába első 400 belépő/átlépő egy-egy 512 MB-os pendrive-ot kap ajándékba.
Mivel magyarázható az, hogy pont most indítják a belépési kampányt?
A kampány időzítése nem véletlenül esik az őszi időszakra, hiszen ilyenkor 50-60 ezer pályakezdő fiatal áll munkába a piacon. Nyilvánvaló érdekünk, hogy ebből a potenciális ügyféltömegből minél nagyobb részt állítsunk magunk mellé.
A nyugdíjpénztárak szolgáltatásai kapcsán leginkább az éves hozam merül fel témaként a médiában és feltehetően az ügyfelek körében is. Ezen a területen hogyan állnak a versenytársaikhoz képest?
Egy pénztár teljesítményét jól illusztráló – és az ügyfeleket leginkább érdeklő – hozam alapján a pénztár igen jól teljesít a piacon: az elmúlt öt év átlagát tekintve nettó 9,69 százalékot ért el, ez – figyelembe véve az infláció mértékét – hozzávetőlegesen 4,5 százalékos éves átlagos reálhozamnak felel meg. Ezt az értéket mindössze egy banki-biztosítói hátterű, illetve néhány kis-közepes méretű, többségében munkáltatói jellegű pénztár tudta túlszárnyalni. A tavalyi évben elért hozamok szintén alátámasztják a pénztár eredményes befektetési politikáját: az egyéni számlák nettó hozamrátája 2005-ben önkéntes ágon 12,41, magán ágon 12,45 százalék, amely önkéntes ágon 8,85, magán ágon pedig 8,81 százalékos reálhozamot jelent, figyelembe véve a 2005. évi 3,6 százalékos inflációt. A pénztár stabilitását jól tükrözi, hogy a tevékenységi tartalék képzése is megkezdődött: így 2013-tól az MKB Nyugdíjpénztár saját maga is szolgáltathat majd, nem kell biztosító közbelépését igénybe vennie. A díjterhelés mértékét tekintve a pénztár szintén a vezetők közé tartozik: a magánnyugdíjpénztárnál regisztrált, évi 1,62 százaléknál kevés szereplő tudott kedvezőbbet produkálni a piacon.
Mekkora díjtételekkel dolgozik a pénztár, és hogyan osztják fel a tagok által befizetett pénzt?
Önkéntes ágon a minimális havi tagdíj ezer forint, amely akár havonta, akár negyedévente, akár évente fizethető. A tagdíj mértéke természetesen bármikor megváltoztatható. A befizetett tagdíjból legalább 95 százalékot írunk jóvá tagjaink egyéni számláján, e felett pedig sávosan csökkenő kulcsú működési tartalékképzési rendszert alkalmazunk. Ez azt jelenti, hogy például már évi 500 ezer forint fölötti összegnél 484 ezer forintot írunk jóvá a számlán, és az 500 ezer forint fölötti rész 99 százalékát. Magánágon egységesen a befizetett összeg 94,5 százaléka kerül az ügyfél egyéni számlájára. A fennmaradó részből a működési hozzájárulás 4,8 százalék, a tagdíj 0,7 százalékából pedig likviditási tartalék képződik.
Az MKB Bank a magyarországi hitelintézeti piac meghatározó szereplője: hogyan tudják kiaknázni az ebben rejlő lehetőségeket?
Az MKB Bank által biztosított stabil háttérnek több előnyét is élvezhetik az ügyfelek: a hitelintézet teljes fiók- és személyes tanácsadói hálózata a rendelkezésükre áll, és a banki szolgáltatásoknál is számos kedvezményben részesülhetnek. Így például az MKB Nyugdíjpénztár tagjai rendkívül kedvező feltételek mellett vezethetnek folyószámlát a hitelintézetnél, Visa Electron kártyájukkal havonta két alkalommal ingyenesen vehetnek fel készpénzt bármely belföldi bankjegykiadó automatából, és havidíjmentesen intézhetik banki ügyeiket az MKB NetBANKár internetes szolgáltatáson keresztül. Ügyfeleink természetesen a hitelügyleteiknél is számíthatnak az MKB Banknál kedvezményekre, akár a folyószámlahitelekről, akár a jelzálog-, akár a lakáshitelekről legyen szó.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.