Hozadékok és hozamok

Valószínűleg senki sem számolt azzal, hogy ekkora hatása lesz a kamatadó szeptemberi bevezetésének (precízebben felemelésének): a lakossági befektetők közel háromszázmilliárd forintot pakoltak át hosszú távú betétekbe, és majdnem ugyanennyi pénz vándorolt a befektetési alapokba is. Ez még annak tükrében is szép teljesítmény, hogy rendkívül prózai és ésszerűnek tűnő ok – az adóelkerülés – indukálta.

A nyári, a bankok és egyéb befektetési szolgáltatók által támogatott mentőakciónak viszont egyéb, jótékony hozadékai is vannak. Nem elhanyagolható szempont például, hogy a kamatadó bevezetése okán közel 270 milliárd forinttal csökkent a lakossági folyószámlákon vagy látra szóló betétben tartott pénz mennyisége. Annak tükrében pedig, hogy lekötve – vagy befektetési jegyben tartva – ez az összeg nagyságrendekkel jobban kamatozik, mint korábban, okkal lehet számítani arra, hogy a lejáratot követően is valamilyen hatékonyabb eszközbe fektetik majd.

A befektetési szokások alakulásának szempontjából szintén hasznos elem, hogy a hosszú távú forrásokért való küzdelem nagyon kemény versenybe kényszerítette a bankokat: nem egy szereplő bőven a jegybanki alapkamat fölötti hozamokkal állt elő annak érdekében, hogy betévedjenek hozzá az ügyfelek, akiket aztán már maga mellett tud tartani.

Az augusztusi hajrá a korábbinál sokkal intenzívebben irányította rá a figyelmet a befektetési alapokra is. A kiemelkedő havi növekmény jelentős hányada betétekből érkezett az alapokhoz, azaz számos olyan lakossági ügyfél létezhet, aki a kamatadó bevezetése kapcsán ismerkedett meg mondjuk az értékpapírszámla vagy a hozamgarancia fogalmával.

A lakossági pénzügyi kultúra tehát, ha nem is drámai mértékben, de szintén fejlődött az elmúlt hónapokban. Kár, hogy nálunk ehhez egy új adófajta megjelenése kellett.