Nőnek a jövedelmi különbségek
Az új adórendszernek a jövedelmi decilisek, régiók, illetve különféle családtípusok szerinti hatásait mutatják be a 2008–2010 közötti időszakra. Az eredményekből az látszik, hogy az egyes jövedelmi csoportokban az egy főre jutó összeg csökkenése egyenlőtlenül alakul, legrosszabbul az alsó jövedelmi decilis jár. A 2007. évi bázist tekintve a különbség jelentősen nő a legalsó és a legfelső jövedelmi réteg között, a különbség 2010 végén 6,1 százalékpont. Az eddigi adatok szerint a gazdasági válság hatásait is ez a réteg tudta a legkevésbé kivédeni, az adórendszert érintő változások tehát a számítások szerint a legszegényebb réteg relatív pozíciójának további romlását eredményezhetik. Korábbi vizsgálatok szerint a válság következményeként növekszik a rejtett gazdaság mértéke, a lemaradók egy része feltehetően ebben a szférában jelenik meg, hogy így kompenzálni tudják reálveszteségeiket.
A jövedelmi rétegeknél kisebb lesz a differenciálódás régiók szerint, itt a legjobb és a legrosszabb pozíciójú régió (Pest megye, illetve Észak-Magyarország) közti különbség a vizsgált időszak végére 5,7 százalékponttal tért el. Ennyivel kisebb mértékben esnek tehát a fővárosi jövedelmek a három év átlagában. A településfajtákat tekintve ugyanakkor a különbségek jóval kisebbek.
Az egyes vizsgált családtípusok a háztartásfő aktivitása, a háztartásban élő keresők száma, az eltartott gyerekek száma és a családtagok korösszetétele alapján különülnek el. Az eredmények azt mutatják, hogy az inaktív háztartásfőjű háztartások relatív pozíciója romlik. Különösen nehéz helyzetbe kerülnek azok, akiknél egyáltalán nincs aktív kereső. A gyerekszámot tekintve is markáns az egyes csoportok relatív pozíciójának változása. A 2007-es bázisról 2010-re a gyermektelen, illetve a legalább háromgyermekes háztartások egy főre jutó jövedelmi helyzetében 5,9 százalékpontos különbség adódott. Figyelemre méltó, hogy a két- és háromgyerekes családok közt igazán jelentős az ugrás, és az egygyermekes háztartások relatív pozíciója valamivel jobb, mint a gyermekteleneké. A legnagyobb széthúzás a háztartások tagjainak korösszetétel szerinti csoportjait vizsgálva tapasztalható. A csak fiatalokból álló háztartások relatív pozíciója a vizsgált időszak végén 18,3 százalékponttal roszszabb volt, mint a fiatal és középkorú családtagot egyaránt tartalmazóké. Az eredmények szerint általában azoknak a csoportoknak a relatív helyzete romlik az átlagnál nagyobb mértékben, amelyek a korcsoportot tekintve homogének, míg a többgenerációs családok jobban tudnak alkalmazkodni válság idején a megváltozott gazdasági körülményekhez.
Az ECOS-TAX modell eredményei tehát rávilágítottak arra, hogy a válság és a válságkezelő intézkedések viszonylag hátrányos helyzetbe hozzák a fiatalokat, a nyugdíjasokat és a sokgyermekes családokat, míg az aktív középkorú, kevés gyermeket eltartó korosztály relatív helyzete javulhat. A közeljövőben a jövedelmi helyzet jobban differenciálhatja a családokat, mint a régióhoz való tartozás, de a térségi egyenlőtlenségek is jellemzően újratermelődnek.
A felhasznált modellezési háttér
Az összetett gazdasági és társadalmi típusú kérdések vizsgálatára fejlesztette ki az ECOSTAT Gazdaságmodellező Műhelye az ECOS-TAX mikroszimulációs modellt, amely ezeket a réteghatásokat különféle metszetben képes számszerűsíteni.A modell a Központi Statisztikai Hivatal háztartási költségvetési felvételének jövedelmi adatait vezeti tovább az új adó- és támogatási rendszer szabályainak megfelelően a reprezentatív megfigyelési minta minden egyes elemére, az egyes rétegekre, társadalmi szegmensekre jellemző értékeket pedig a mintabeli súlyok alapján határozza meg.
A modell a Központi Statisztikai Hivatal háztartási költségvetési felvételének jövedelmi adatait vezeti tovább az új adó- és támogatási rendszer szabályainak megfelelően a reprezentatív megfigyelési minta minden egyes elemére, az egyes rétegekre, társadalmi szegmensekre jellemző értékeket pedig a mintabeli súlyok alapján határozza meg. -->
