Ismét lezárul egy korszak az EU életében csütörtökön, amikor az Európai Parlament (EP) végszavazást tart a 2010-es büdzséről. Ez ugyanis az utolsó olyan uniós költségvetés, amelynek öszszeállításába az EP még nem szólhatott bele teljesen egyenrangú félként.

A büdzsét alapvetően a december 1-jén hatályba lépett lisszaboni szerződés elődje, a nizzai szerződés alapján állították össze, így az EP-nek csak konzultációs joga volt például a mezőgazdasági kiadások terén. Az új szerződés szerint már együttdöntési joga lesz.

Lisszabon szelleme azért már megjelent az EP és a miniszteri tanács közti, több hónapos egyeztetések során is – állítja Surján László néppárti képviselő, a 2010-es büdzsé parlamenti jelentéstevője. Szerinte ennek a jele, hogy az EP-nek sikerült elérnie egy rendkívüli 300 millió eurós tétel beállítását a tejtermelők megsegítésére.

Ez ugyan nem tűnik nagy összegnek (literenként ötven-egynéhány fillér lenne), de Surján úgy látja, ha hazánk a gazdaságok modernizációjára költi, és nem egyszerűen jövedelempótló támogatásként fizeti ki, akkor sokat lehet elérni belőle.

Az EP egyébként eredetileg 1,5 milliárd eurónyi „friss” pénz beállítását javasolta az uniós gazdaságélénkítési terv kiadásainak részleges megfinanszírozására. A miniszteri tanáccsal végül csak 195 milliót sikerült elfogadtatni, ez jól illusztrálja a két intézmény közti eddigi erőviszonyokat. Jövőre másként lesz. UGy