BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Mi a véleménye az átláthatósági biztos intézményéről?

A napokban jelent meg a közbeszerzési törvény átláthatósági megállapodással kapcsolatos új passzusainak végrehajtási rendelete. E szerint júliustól az egymilliárd forint feletti állami közlekedési beruházásoknál kötelező lesz átláthatósági biztost bevonni a közbeszerzési folyamatba, jövő év januárjától pedig ez már minden kétszázmillió forint feletti állami beruházásra vonatkozik majd. A szakemberek véleménye nem változott: egyértelműen aggályosnak tartják a szabályozást.
2010.04.16., péntek 05:00

Trinn Gábor
Ügyvéd
Kérdések
„A célt illetően alkalmatlannak tartom a megoldást, mert a korrupció visszaszorítása és a verseny tisztaságának biztosítása intézményileg elvben megoldott, ott van erre az igazságszolgáltatás, a Közbeszerzések Tanácsa és a közbeszerzési döntőbizottság, valamint a Gazdasági Versenyhivatal. Ezeknek kellene hatékonyan működni.
A szabályozás elnagyolt. Milyen lesz például a jogviszony a pályázat nyertese és a megállapodást megkötött átláthatósági biztos között? Miért pont a pályázat nyertese kössön megállapodást, lépjen ebbe a jogviszonyba? Milyen jogkörben, milyen felelősséggel van jelen a szerződés teljesítésénél, módosításánál a biztos? Tehát nem rendezi a jogkövetkezményeket megfelelően, így inkább a jogbiztonság ellen hat, mint mellette.”



Alexa Noémi
A Transparency International ügyvezetője
Elhibázott
„A közbeszerzések civil kontrollját garantáló átláthatósági megállapodásokat maximálisan támogatom. Az átláthatósági biztos magyar szabályozása azonban ellentétes a nemzetközi gyakorlatban bevált módszerrel, így elhibázottnak tartom. Míg a berlini repülőtér felújítását felügyelő szakértő egyik fő tulajdonsága, hogy hiteles szakember volt az ajánlatkérő, az ajánlattevők és a nagyközönség szemében, addig a hazai átláthatósági biztosoknak elsősorban a Közbeszerzések Tanácsa vizsgáján kell jól teljesíteni. Ezáltal a korrupciós kockázatokat kivédeni képtelen állami kontrollintézmények számát erősítjük, növeljük a visszaélési lehetőséget, feleslegesen költve az adófizetők pénzét. Érdemes lenne a nemzetközileg bevált módszert alkalmazni.”

Vadász György
A Magyar Iparszövetség ügyvezető társelnöke
Pótcselekvés
„A jogalkotói szándék, az átláthatóságra törekvés egyértelműen támogatható. A baj csak az, hogy – mint számos más kérdésben – ha valamit nem tudunk megoldani, egy tanács vagy éppen egy biztos létrehozásával elintézhetőnek tartjuk a problémát. Ez azonban rendszerint nem egyéb, mint látszat- vagy pótcselekvés, különösen ha olyan, az egész társadalmat, gazdaságot átszövő súlyos jelenségről van szó, mint a korrupció. Úgy gondolom – s ezt a szakmai, érdek-képviseleti szervezetek már jó ideje hangsúlyozzák –, hogy az amúgy is bonyolult szabályokat nem újabb intézményekkel kellene tovább bonyolítani. Egy új, egyértelmű közbeszerzési törvény lehet a célravezető megoldás, amelyben helyet kaphatna néhány, a fejlett nyugati országokban alkalmazott rendelkezés is.”

Hubai Ágnes
A TÖOSZ közbeszerzési szakértője
Aggályos
„Az átláthatósági megállapodásnak nemzetközi háttere van, a cél tehát üdvözlendő, de vannak félelmeim. A némely esetben kötelező átláthatósági biztossal megnő a közbeszerzési eljárások szereplőinek száma. A közösségi értékhatár feletti beszerzésekben például kötelező a hivatalos közbeszerzési tanácsadó részvétele, a támogatásos eljárások nem nélkülözik a támogatót, egymilliárd forint fölötti támogatásnál az EKKE »figyelő szemeit« sem. És mindannyian beleszólhatnak az eljárásba, ami a közbeszerzési törvény értelmezéséből eredő konfliktusok forrása lehet. Ráadásul az egyébként fontos feladatot betöltő átláthatósági biztos felelőssége egyáltalán nem tisztázott. Aggódom amiatt is, mert a több résztvevő óhatatlanul több idővel és nagyobb költséggel jár.”

Bűrös László
A Közbeszerzési Jogászok Országos Szövetségének elnöke
Alkalmatlan
„Az átláthatósági biztosi intézmény véleményem szerint alkalmatlan a korrupció visszaszorítására, sőt, könnyen a céljával ellenkező hatást válthat ki. Tisztázatlan felelősségi viszonyok között tovább halmozódik az eljárások lebonyolításában közreműködők száma, növelve az eljárások költségeit. Az ajánlatkérőknek újabb szereplők elvárásainak kell megfelelni. A biztosok az érdemi döntésekért vállalt felelősség nélkül gyakorolhatnak befolyást az ajánlatkérőre, felhasználva azt a lehetőséget, hogy akár megalapozatlanul tegyenek közzé vélt jogsértéseket. Elgondolkodtató módon a jogszabály legjobban kidolgozott része a biztosi vizsgarendszer, amely üzleti lehetőségeket akkor is rejthet magában, ha maga az intézmény alkalmatlan a célzott eredmény elérésére.”




Google News Világgazdaság
A legfrissebb hírekért kövess minket a Világgazdaság.hu Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.