Valami készül az EU-ban

A múlt csütörtöki „beszélgetés” már ezekre is építve – és ami fontosabb: továbbra is az euró megvédésének februári politikai prioritásából kiindulva – igyekezett távolabbra tekinteni. Ha pedig végigvesszük a kategóriákat, amelyekről szó volt – nemzeti büdzsék uniós szintű (ex-ante) véleményezése, a stabilizációt szolgáló szankciók erősítése, a nemzeti államadósság szigorúbb korlátozása, a pénzügyi rendszerek újraszabályozása, banki és tranzakciós adók felvetése, a nemzeti gazdaságpolitikák erőteljesebb összehangolása és végül olyan gazdaságpolitikai stratégiai keret elfogadása, amely a nemzeti erőfeszítések közös vezérfonala lehet –, mindezek együtt fokozatosan egyfajta „európai gazdasági kormányzás” alapjává állhatnak össze.
Szögezzük le még egyszer: a részletekben – csakúgy, mint a tagállami parlamenti választási reflexekben – rejlő ördög még sok mindentől eltéríthet. De már az irány és a szándék is évtizedes tabuk döntögetését jelentik. Azt továbbra sem gondolja senki, hogy az EU immár a költségvetési vagy pláne politikai unió küszöbén állna. De hogy az elsöprő többség a nemzetállami visszavonulásról is lemondott, és immár valahol a „kettő között” igyekeznek korábban soha nem tapasztalt eltökéltséggel találni valamit, az mindenképpen új fejlemény. Az „unalmas csúcs” még sok izgalmas másikat is előrevetít.

A szerző a BruxInfo EU-szakértője