Érték a kiszámíthatóság

- Májusban a legfontosabb feladatnak a romeltakarítást mondta. Hol tartanak most?

- Kettős a feladat: romeltakarítás és a gazdaság újjáépítése. A romeltakarítás nem öncélú, része annak a gazdasági újjáépítésnek, amely a kormány legmeghatározóbb feladata. Konkrétan a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumra három kiemelt feladat hárul most. Az egyik a fejlesztéspolitikai irányok és az ezeket menedzselő intézményrendszer kialakítása s a megvalósítás elkezdése. A másik az állami vagyongazdálkodással kapcsolatos irányok és intézkedések meghatározása, ez a közbeszerzésre és a pályáztatási rendszerre is kiterjed. S a harmadik: a vállalatirányítás, vagyongazdálkodás területén több olyan kiemelten fontos tennivalónk van, amelyet részben negatív elemként örökül kaptunk, részben pedig országfejlesztési feladatként kell teljesítenünk. Idetartozik a nagy közlekedési társaságok, például a Malév és a MÁV rendbetétele, átszervezése. Pénzügyi, foglalkoztatási és stratégiai szempontból meghatározó, hogy az említett cégek problémáira megoldást találjunk. Mindezek mellett az egész ország – így a minisztériumunk – előtt álló feladat a jövő januártól induló magyar európai uniós elnökségre való felkészülés. Magyarország politikai kitettsége akkor rendkívül nagy lesz, s ennek kiemelten fontos megfelelni. 2011 egyébként történelmi jelentőségű év lesz Közép-Európa szempontjából, hiszen a féléves magyar elnökséget a lengyel követi. Az Európai Unióban még nem volt példa arra, hogy két új közép-európai tagállam adja át egymásnak a stafétabotot az elnökségben.

- Nem látszatintézkedés az, hogy az előző kormány által bezárt szárnyvonalakat újranyitják, hiszen a probléma mégiscsak maga a MÁV?

- A két dolog nem zárja ki egymást, és szó sincs látszatintézkedésről. Gyakran felmerül a kérdés: ha hatékonyságot ígérünk az állami gazdálkodásban, az miként egyeztethető össze a gazdaságtalannak mondott, bezárt szárnyvonalak újramegnyitásával. A kormánynak a gazdaságban is politikai döntéseket kell hoznia: a vállalati hatékonyságot a jogos társadalmi igényekkel kell kombinálnia és így érvényesítenie. A MÁV nem önmagában szempont, hanem a közösségi közlekedés kulcsintézményeként. Amikor a MÁV-ról szólunk, akkor a közösségi közlekedés új koncepciójáról, ezen belül a cég új helyének a megtalálásáról is beszélünk. Az új koncepció kidolgozásában figyelembe vesszük a vasútbarátok, a civilszervezetek, az önkormányzatok véleményét, mert nem vezetne eredményre, ha a minisztériumból üzengetnénk nekik, s a meghallgatásuk nélkül készülne a terv. A dolog másik része: mindegy, ki mit gondol a közösségi közlekedésről, a vonatoknak tisztáknak, pontosaknak kellene lenniük.

- Többet kell majd fizetnünk a vonatjegyért?

- A mostani nem hatékony és nehezen átlátható tarifarendszer egyértelműen átalakításra szorul. Ehhez egész biztosan hozzá kell nyúlni, a jelenlegi finanszírozási struktúra nem tartható. Az új szisztémának nyilván lesz gazdaságossági számítási alapja, egyben társadalompolitikai végiggondolása – a vidékfejlesztési tervekkel összehangolva.

- A kormány még az idén stratégiai döntést hoz a közösségi közlekedésről?

- Igen.

- Elképzelhető, hogy eladják újra a nemzeti légitársaságot?

- Előzetesen nem zárnék ki semmit. A kormány stratégiai szándéka az, hogy növelje az állam szerepét a gazdaságban, s ebbe beleértjük az állami tulajdon megtartását, erősítését is. Ez a közlekedésre, a Malévra is érvényes. Ugyanakkor teljesen egyértelmű, hogy a Malév helyzete rendkívül kritikus, amelynek a megoldása komoly kihívás elé állítja a feleket. A stratégiai tervezés mellett azonnali kármentést kell végeznünk. A légitársaság örökölt jogi és pénzügyi helyzete miatt a vállalat folyamatos finanszírozásának érdekében a héten újabb forrást nyújt a kormány felhatalmazása alapján az MNV Zrt. A pótlólagos forrásbevonást a cég adósságai, azok kamatterhei, az elmúlt időszak drasztikus kerozinár-emelkedése és a Ferihegyi repülőtér leminősítése miatt visszaesett forgalom is elkerülhetetlenné teszi.

- Még többeket érintő kérdés a gáz ára: emelkedik vagy sem?

- A szándékainkról tudok beszélni. Ezek megvalósulásának csak egy része múlik rajtunk, más részei annak a szabályrendszernek a függvényei, amelyek nem Magyarországon születnek, különböző uniós és nemzetközi befektetési szerződésekből fakadnak. A szándékaink teljesen egyértelműek: nem véletlen, hogy a kormány egyik első döntéseként moratóriumot vezetett be az energiaárakra. Ezzel olyan környezetet akartunk teremteni, ahol békében, nyugalomban lehet tárgyalni a szolgáltatókkal az energia árszabályozásának rendszeréről. Vagyis nem csupán a konkrét árról, hanem a szabályozási környezet egészéről. Mindenkinek – a lakosságnak, a szolgáltatóknak és a magyar államnak – érdeke, hogy a szabályozási rendszer stabil, kiszámítható és tervezhető legyen. Az energiaszektor ugyanis erősen szabályozásfüggő. A vállalkozásoknak szerintem nincs rosszabb, mint ha az előírások gyakran változnak. Számukra üzleti érték a biztonság, ebben a januártól induló Új Széchenyi-terv is támaszuk lesz.

 Elképesztőnek tartom azt is, hogy egy ilyen gazdasági helyzetű országban, a lakosság ilyen vagyoni helyzete mellett az energia- s általában a közüzemi számláknak a családi költségvetésben enynyire magas az aránya – itt mindenképpen lépni kell. Végig azt mondtuk, s kitartunk álláspontunk mellett, hogy szeptember végére, október elejére megállapodás közeli helyzetbe kívánunk kerülni a szolgáltatókkal. Elkötelezettek vagyunk abban, hogy a korábbi kormányzati gyakorlattal ellentétben nem engedjük növekedni az árakat. Ám a jelenlegi árszabályozás számos külső feltételtől, például a dollár/forint árfolyamtól, valamint a kőolaj világpiaci árának a mozgásától is függ. A magyar kormánynak ezekre nincs jelentős befolyása. Az a célunk, hogy a rajtunk kívül álló feltételek súlyát minél jobban visszaszorítsuk a szabályozó rendszerben, s azokat az elemeket erősítsük, amelyek az itt dolgozó vállalatok és a magyar kormány kezében vannak.

- Az elmúlt hetekben figyelmet keltettek a kormány energetikai tárgyalásai. Mire jutottak?

- Az energiaellátás biztonsága stratégiai kérdés Magyarország számára. Alkalmazkodnunk kell az Európai Unió 2020-ig szóló energiastratégiájához. Ennek az energiahatékonyságra, a megújuló energiaforrások felhasználására vonatkozó szabályait elfogadtuk és teljesíteni fogjuk. Köztudott az is, hogy jelentős a magyar energiafüggőség az orosz szállításoktól, tehát folyamatos egyeztetésre van szükség az orosz partnerekkel is. Ugyancsak a folyamat része a bakui látogatás, amelynek során a miniszterelnök úr aláírta az Azerbajdzsán–Grúzia–Románia Interkonnektor (AGRI) nyilatkozatát. Tehát mind az infrastruktúráról, mind a beszerzési forrásokról, mind az árakról folyamatosan tárgyalunk, és az alapvető cél az, hogy minél diverzifikáltabb legyen a beszerzés forrása és szállítása is. Ezért benne vagyunk az uniós Nabucco és az orosz kezdeményezésre elindult Déli Áramlat programban, csatlakoztunk az AGRI projekthez, és nagyon intenzíven egyeztetünk a visegrádi négyek (Magyarország mellett Csehország, Lengyelország, Szlovákia) csoportján belül egy észak–déli energiafolyosó kiépítéséről a horvát partnerek bevonásával.

- Mi lesz a sorsa a Szurgutnyeftye-gaz Mol-részvénycsomagjának?

- Az orosz fél kérésére napirenden van a Szurgutnyeftyegaz részvényhányadának kérdése, ám nem tárgyalunk a megvételéről az orosz céggel. Az utóbbiról felröppentek hírek, ám ezeket cáfoltuk. Az orosz kormánnyal viszont egyeztetünk a Szurgutnyeftyegaz Molban meglévő tulajdonjogáról.

- Mire lehet számítani a paksi atomerőművel kapcsolatban?

- A paksi atomerőmű bővítésére van egy hatályos országgyűlési határozat. Kormányzati szinten folyik az alternatívák előkészítése, reményeink szerint hamarosan a kormány elé tudjuk vinni a terveket. Máris komoly az érdeklődés a fejlesztés iránt. Gyakorlatilag minden olyan ország jelezte érdeklődését, amelynek komoly tapasztalata, technológiája és potenciális finanszírozási forrása is van arra, hogy egy ilyen megaprojektben részt tudjon venni. A paksi atomerőmű jövője szóba került a közelmúltban lezajlott moszkvai tárgyalásaimon, tágabb összefüggésben a k+f, az ösztöndíjasok cseréje terén is.

- Januárban indul az Új Széchenyi-terv. Mekkora forrásra számíthatnak a kkv-k ennek keretében?

- Már javában zajlik a tervvel kapcsolatos országos konzultáció. Az uniós források átcsoportosításáról megkezdtük a konzultációkat Brüsszellel. Mindennek az eredményét meg kell várni. Reményeink szerint több százmilliárd forintot tudunk biztosítani az Új Széchenyi-terv céljaira. Azt is világossá tettük a nyáron, hogy a presztízsberuházásoktól meg akarunk szabadulni.

- Öné a legbefolyásosabb tárca, amely – olykor úgy tűnhet – egy kicsit kormány a kormányban. Milyen célkitűzéseket követ a munkájában?

- Fontosnak tartom, hogy először a kérdés első részére reagáljak: nincs kormány a kormányban. Az új minisztériumi struktúra, amelyet kialakítottunk, nem azt szolgálja, hogy a kormányon belül kis kormányok jöjjenek létre, hanem hogy sokkal hatékonyabb legyen a kormányzás. A problémákat nem kiiktatni, hanem megoldani kell. Az új struktúra ennek az elvnek az érvényesítésére épül, minden minisztériumon rendkívül erős a nyomás ennek érdekében. Együttműködésre vagyunk ítélve, nem megy másként.

Az Egyesült Államokban tanult és kutatott. Hazatérve egyetemi oktatói munkája mellett Orbán Viktor Fidesz-elnök politikai tanácsadó testületét vezette 1993–94-ben. 1995–96-ban a Press & Inform Public Relations Kft. igazgatója és az EuroAtlantic Kft. ügyvezetője volt. 1996–2000-ben a Matáv Rt. ágazati igazgatója, majd vezérigazgató-helyettese. 2000-től az EuroAtlantic Rt. vezérigazgatója, 2007-től a Kapsch Telematic Services ügyvezetője. 2009-től miniszteri kinevezéséig az Infocenter.hu Médiabefektetési Zrt. vezérigazgatója volt.

Nős, két gyermek édesapja.

Az Egyesült Államokban tanult és kutatott. Hazatérve egyetemi oktatói munkája mellett Orbán Viktor Fidesz-elnök politikai tanácsadó testületét vezette 1993–94-ben. 1995–96-ban a Press & Inform Public Relations Kft. igazgatója és az EuroAtlantic Kft. ügyvezetője volt. 1996–2000-ben a Matáv Rt. ágazati igazgatója, majd vezérigazgató-helyettese. 2000-től az EuroAtlantic Rt. vezérigazgatója, 2007-től a Kapsch Telematic Services ügyvezetője. 2009-től miniszteri kinevezéséig az Infocenter.hu Médiabefektetési Zrt. vezérigazgatója volt.

Nős, két gyermek édesapja. -->