BUX 41,779.48
+0.74%
BUMIX 3,950.99
+1.32%
CETOP20 1,976.81
+0.33%
OTP 9,904
-3.75%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
0.00%
+1.14%
-0.61%
ZWACK 17,050
0.00%
0.00%
ANY 1,620
+1.25%
RABA 1,180
+2.16%
-4.29%
-0.24%
+6.16%
-0.92%
OPUS 188.8
+2.61%
+11.11%
-0.74%
0.00%
+2.74%
OTT1 149.2
0.00%
+3.54%
MOL 2,700
-0.59%
0.00%
ALTEO 2,390
+1.70%
-9.09%
+0.40%
EHEP 1,590
+4.95%
0.00%
+0.64%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-1.20%
0.00%
0.00%
SunDell 41,600
0.00%
-0.47%
0.00%
+1.48%
+5.71%
+4.38%
+2.48%
GOPD 12,700
0.00%
OXOTH 3,740
0.00%
+4.09%
NAP 1,190
+1.54%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Vélemény

Valaki rosszul fog járni - Így emelheti az adókat a kormány

A hiánycélt tartja a kormány – biztosította a miniszterelnök a befektetőket múlt szerdai rendkívüli tájékoztatóján. A konkrét intézkedésekről nem tudni semmit, ám az látható, hogy a költségvetés kiadási és bevételi oldalán egyaránt lépésekre van szükség. A bevételi oldalon a jövedéki adóknál, a különadóknál, a társasági adózásban, valamint a személyi jövedelemadózásban van a kormánynak keresnivalója.

 A miniszterelnök múlt szerdai szavai megnyugtatólag hatottak a piacokra, külföldi befektetőkre – és nem túlzok, ha azt állítom: az ország sorsáról felelősen gondolkodó valamennyi magyar emberre is. Konkrét intézkedéseket ugyan nem említett Orbán Viktor – jelen stádiumban ezt nem is várhatjuk el tőle –, arra ugyanakkor világosan utalt, hogy úgy a költségvetés kiadási, mint bevételi oldalán teendőkre van szükség.
Adószakértőként a lehetséges kiadási oldali lépéseket illetően legfeljebb magánvéleményem lehet, ám azt, hogy a bevételi oldalon mit lehetne tenni, szakmai kötelességemnek érzem megosztani. Összefoglalva: a kormánynak reálisan négy fő területen van ma keresnivalója: a jövedéki adóknál, a szektoriális különadóknál, a társasági adózásban, valamint a személyi jövedelemadózásban.

A jövedéki adók területén a cigaretta és egyéb dohányáruk vonatkozásában lekerül ugyan a napirendről az adóemelés, ám tény, hogy Európában még mindig Magyarországon az egyik legalacsonyabb a dohánytermékek adója. Ami a különadókat illeti, bizony nem népszerűek az érintett ágazatok körében – joggal. A különadó torzítja a versenyt, diszkriminatív, és befektetőbarátnak sem mondható. Válsághelyzetben ugyanakkor van legitimitása – ez már több európai ország példáján is tapasztalható –, ám nagyon fontos, hogy térben és időben korlátozott legyen. A korlátozottság mértékéről persze lehet vitatkozni, ám a lényeg: jelen helyzetben a különadók meghosszabbítása és/vagy kiterjesztése tűnik az egyik kézenfekvő bevételösztönző lépésnek.

A társasági adózásban a nagy kérdés, hogy szabad-e a kulcsokon változtatni. Az 500 millió forintos adóalapig érvényes 10 százalékos kulcshoz megítélésem szerint nem szabad hozzányúlni, a gazdaság amúgy is fulladozó motorja egy ilyen lépés nyomán ugyanis jó eséllyel teljesen leállna. A statisztikák szerint egy ilyen lépés nagyságrendileg 250 ezer vállalkozást érintene. Az 500 millió felett érvényes 19 százalékos kulcsot pedig az ország versenyképessége miatt nem lenne célszerű megemelni. Marad hát a kedvezmények rendszerének megnyirbálása, már többször felmerült példaként a veszteségelhatárolással kapcsolatos szabályozás szűkítése vagy akár megszüntetése. Hogy e tekintetben lenne keresnivalója a kormánynak, mutatja, hogy 2010-ben az effektív, tehát a nyereséget ténylegesen terhelő társaságiadó-kulcs 13 százalék volt, az idén pedig minden bizonynyal 10 százalék alá csúszik.

A személyi jövedelemadózásban a szuperbruttó, illetve az adójóváírás kivezetése az a két terület, amelyről érdemes lenne elgondolkodni. A szuperbruttó kivezetésének meghosszabbítása elképzelhető megoldás lenne, amennyiben a kabinet továbbra is elkötelezett az egykulcsos adóztatás mellett, ez jelentős bevételhez juttatná a költségvetést. Ezzel ellentétes hatást gyakorolna a büdzsére az adójóváírás kivezetésének halasztása, azonban kétségkívül a háztartásoknál több nettó jövedelem képződne, bár kétséges, hogy ez fogyasztásösztönző lenne-e a jelenlegi gazdasági környezetben, és milyen hatást gyakorolna az áfabevételekre. Az adójóváírás kivezetését illetően annak üteme és mértéke lehet kérdéses, szintén érzékelhető hatás gyakorolva a költségvetés bevételi oldalára.

Olyan megoldás, ami mindenkinek jó, sajnos nincsen. Gazdasági növekedés kontra költségvetési stabilitás, kkv-k kontra nagyvállalatok, leszakadók kontra középosztály – ellentétpárok, ellenérdekek mentén kell a kormánynak döntenie. Dönteni viszont mindenképpen kell, és ami a lényeg: transzparens módon, világos elvek mentén.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek