Mit várhatunk a járások újbóli létrehozásától?

Botka László, Szeged polgármestere
Káosz
„Egyelőre teljes káoszt látok, egy önkormányzat sem tudja, milyen feladatokat kell majd ellátnia, sem azt, hogy miből. A szlogen az, hogy legyen olcsóbb és hatékonyabb az állam, de ha kialakítanak egy új intézményrendszert a meglévő mellé, borítékolható, hogy drágább lesz. Az oktatás ügye a leginkább húsbavágó. Ez a helyi közösségnél lenne a legjobb helyen, az önkormányzat nekik tartozik felelősséggel, ehhez képest annyi feladatunk maradna, hogy fizethetjük a villanyszámlát. Ráadásul egy ötszáz fős kis falura ugyanazok a szabályok vonatkoznának, mint a 170 ezres Szegedre. Iskolavárosként komolyan félünk attól, hogy az itteni oktatásról olyanok fognak dönteni, akiket nem a szegediek választottak.”

Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke
Időfaktor
„Az egyik legnagyobb probléma az időfaktor: alig néhány hónap maradt kidolgozni a részletes szabályozást, ennyi idő alatt pedig korrekt és jól működő rendszer felállítása lehetetlen. Rengeteg konfliktushelyzet várható amiatt is, hogy a vagyon egy része elkerül az önkormányzatoktól, a járási hivataloknak adnának több olyan ingatlant, amelyet az önkormányzat nem tud nélkülözni a mindennapi működésben. Sajnálatos, hogy ha a vagyoni vitában nem állapodik meg a település és a kormány, akkor a kormánymegbízott dönt. Nem szeretnénk azt sem, ha a járási hivatal vezetője valamelyik párthoz kötődne, mert ekkor a politikai megfelelés kényszere fogja irányítani, még akkor is, ha egyébként jó szakember lehetne.”

Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke
Átláthatóság
„Jó véleményem van a tervekről. Az elmúlt húsz évben folyamatosan azt mondtuk, hogy az államigazgatási feladatokkal nem terhelhető tovább az önkormányzatok rendszere. Az állam eddig sem fizette meg a közigazgatást, amit az önkormányzatok elláttak. Most legalább az állam majd saját maga érzi, hogy milyen sokba kerül mindez, ez a teher lekerül a vállunkról. Fontos, hogy legyen átláthatóbb a rendszer, az nem működik, hogy többtucatnyi dekoncentrált szerv végzi párhuzamosan ugyanazokat a tevékenységeket, és minden minisztérium alá tartozik négy-öt ezek közül, ahogy néhány éve. Azt is érteni kell azonban, hogy a rendszert felállítani sok idő lesz, 7-10 évnek el kell telnie, hogy hatékonyan működjön.”

Szabó Gellért, a Magyar Faluszövetség elnöke
Aggodalom
„A falvak nagyon aggódnak, elképzelni sem tudjuk az átszervezés anyagi következményeit. Idén 15 milliárd forintot vontak ki az önkormányzati rendszerből, és semmi jóra nem számítunk ezek után sem, egyáltalán nem lepődnénk meg, ha az új rendszer bevezetésével megnyirbálnák a helyi adókat és a településeknek átengedett jövedelmeket. Rendkívül sürgető volna, hogy elkezdődjön a koordináció az önkormányzati szövetségekkel, mert a korábbi háttértanulmányt és a járások földrajzi beosztását kiveséztük, de a hatáskörökről nem volt konzultáció. Roppant fontos részletszabályokról fogalmunk sincs egyelőre, mindenképp segíteni kell, hogy a polgármesterek között egységes legyen ezek értelmezése.”

Dancsó József, a Kisvárosi Önkormányzatok Országos Érdekszövetségének elnöke
Jó irány

„A kisvárosok szempontjából jó az irány, a legtöbb olyan településnek, amely régen járási központ volt, ám nem megyeszékhely vagy megyei jogú város, javulni fognak a lehetőségei. A térségi szervezési erő kiürült, amióta a megyeszékhelyekre központosították a feladatokat, most ezen változtathatunk. Ugyanígy jól járhatnak a környező települések lakói is, ha nem a megyeszékhelyre, hanem csak a szomszéd városba kell elutazniuk az ügyintézéshez, ennek az anyagi vonzata világos. A vagyoni vita hamar elülhet, hiszen nem is valódi vagyonátvételről van szó, csupán el kell dönteni, melyik épületekben működtessék a járásokat. Ezek nagyrészt kihasználatlan ingatlanok, vagyis most új funkciókkal fognak bővülni.”