BUX 44,148.98
+0.04%
BUMIX 3,792.28
+0.86%
CETOP20 1,883.91
+0.83%
OTP 9,520
+1.60%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
0.00%
+0.29%
-0.49%
ZWACK 17,300
+0.29%
0.00%
ANY 1,580
+1.28%
RABA 1,100
-0.45%
-0.47%
-1.09%
0.00%
-1.87%
OPUS 153.8
+1.18%
+0.51%
+2.36%
0.00%
-2.00%
OTT1 149.2
0.00%
+0.91%
MOL 2,954
+0.20%
DELTA 38.55
-2.65%
ALTEO 2,850
+1.42%
0.00%
+3.18%
0.00%
0.00%
-1.57%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-0.17%
0.00%
0.00%
SunDell 45,800
0.00%
-0.51%
-1.26%
+0.98%
0.00%
+2.78%
+5.83%
GOPD 12,400
0.00%
OXOTH 3,500
0.00%
0.00%
NAP 1,190
-0.17%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Vélemény

Az itteni német cégek 29%-a szívesebben választana más célországot

A magyar üzleti környezet állapotáról ellentmondásos vélemények láttak napvilágot az utóbbi hetekben. A különféle felmérésekből ugyanakkor egyértelműen kirajzolódik, hogy gazdaságunk erényeinek érvényre jutásához elsősorban a gazdaságpolitikai stabilitás és a jogbiztonság terén kell javítani.

Élénk vita folyik arról, milyen üzleti környezetet biztosít Magyarország az itt vállalkozni kívánó hazai és külföldi állampolgárok, illetve a befektetni szándékozó társaságok számára. Az Economist és a magyar kormány közötti, nagy médiafegyelmet kapott polémia mellett a szűkebb szakmai nyilvánosságban további információk, kutatási jelentések is napvilágot láttak. Az egyik legnagyobb tekintélyű átfogó versenyképességi, üzleti környezeti elemzéseket közlő intézet, a lausanne-i IMD szerint idén Magyarország két helyet javított besorolásán, és a 47. pozícióból a 45.-re lépett előre.

Ennek alapján versenyképességünk tekintetében Csehországtól és Lengyelországtól ugyan jelentősen elmaradunk, megelőzzük viszont többek között Szlovákiát, Szlovéniát és Romániát.
Teljesen más képet mutat a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) ugyancsak frissen közzétett Közép- és Kelet-Európára vonatkozó konjunktúrafelmérése. A közép-európai régió más országaiban működő német vállalkozásokhoz képest a nálunk működő német cégek vezetői jelentősen rosszabbnak látják az itteni üzleti környezetet.

Az ő megítélésük szerint nemcsak a többi visegrádi országhoz vagy a válság okozta mély recesszióból látványosan kilábaló balti országokhoz képest, de Horvátországgal és Romániával összehasonlítva is kedvezőtlenebb a helyzetünk; Magyarország üzleti célpontként szerintük ma már inkább a balkáni országokhoz, Bulgáriához, Szerbiához és Montenegróhoz hasonlítható. Különösen szembeötlő, hogy a nálunk működő német cégeknek 29 százaléka úgy látja, hogy ma szívesebben választana más befektetési célországot (a régiós átlag 19 százalék, de például Lengyelországban ez az érték csak 5, Romániában pedig 11 százalék).

Hol van akkor tehát az igazság? Erre a kérdésre persze nem adható sommás válasz. Azért sem, mivel az üzleti környezet megítélésében az objektív mutatók mellett a várakozásoknak, a vállalkozások szubjektív percepciójának is meghatározó jelentősége van. Arra viszont nem túl nehéz rámutatni, hogy mely területeken kell érdemi változást elérni ahhoz, hogy a potenciális befektetőket elriasztó hatások visszaszoruljanak, és így a magyar üzleti környezet erősségei érvényre jussanak.

A legsúlyosabb kritika a magyar gazdaságpolitika kiszámíthatóságát érinti: ezt minden más régiós országhoz képest sokkal rosszabbnak látják az itteni német cégek – ezzel 64 százalékuk kifejezetten elégedetlen (a régió átlagában csak 21 százalék). Ugyancsak erősen negatív vélemények rajzolódnak ki a jogbiztonsággal, illetve a közbeszerzési folyamatok átláthatóságával kapcsolatban – ezekben a dimenziókban a magyarországi állapotokról szintén lesújtó az ítélet Észtországgal vagy éppen Lengyelországgal összevetve. Jórészt ezek a negatívumok gátolják, hogy például az infrastruktúra vagy a termelékenység területén mutatkozó előnyeink érvényre jussanak.

Ami mindebből kitetszik: a magyar gazdaság üzleti környezetének problémái elsősorban nem magához a gazdasághoz, hanem inkább az általános társadalmi, jogi, politikai környezethez köthetők. Emiatt kevesebb a beruházás, a vállalkozás, alacsonyabb a foglalkoztatásunk, és szerényebbek a béreink, mint amit termelékenységünk indokolna. Tévedés lenne azt hinni, hogy ez csupán a külföldi, netán speciálisan a német vállalkozások problémája lenne. A jó üzleti környezet hazai és külföldi vállalkozások többsége számára alapvetően azonos elvárásokra épül – az esetleg kiváltságos helyzetbe jutó kevesek előnye a többség számára mindig versenyhátrányt jelent.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek