Mit hoz az iskolák állami átvétele?

Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke
Végrehajthatatlan
„Már korábban is többször jeleztük, hogy nem értünk egyet a változtatással, mivel úgy gondoljuk, hogy a jó szándékok ellenére az oktatási feladatokat nem lehet jól ellátni majd az új rendszer bevezetésével. Nehéz lesz a szülők és pedagógusok, az iskolák és önkormányzatok és a többi szereplő között kialakult harmonikus kapcsolatot felváltani egy központi hivatal által szabályozott környezettel. Ráadásul a rendszer még annyira előkészítetlen, és annyi kérdésre nincs még válasz, hogy a szűk határidőn belül nagyon nehezen lesz csak maradéktalanul lebonyolítható az átállás. Azt is megkockáztatom, hogy adott esetben végrehajthatatlan lesz az intézmények állami fenntartásba adásáról szóló jogszabály.”

Gloviczki Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának közoktatásért felelős helyettes államtitkára
Egyensúly
„A nagyobb állami felelősségvállalás biztosítja, hogy a gyerekek az ország minden pontján egyformán jó iskolákban tanulhassanak. A köznevelési rendszerben a fenntartói feladatok – és bizonyos esetekben, az önkormányzatok külön kérésére, a működtetés – állami átvételével a kormány felszámolja azokat a különbségeket, amelyek az elmúlt évtizedekben az önkormányzatok eltérő anyagi lehetőségei miatt alakultak ki. A feladatmegosztás célja az, hogy igazságosabb, és kiegyensúlyozottabb, a gyerekeknek és a pedagógusoknak is nagyobb biztonságot nyújtó iskolarendszer jöjjön létre. Ha az állam nemcsak a fenntartói, hanem a működtetői feladatokat is átveszi, az iskola akkor is a településé, a helyi közösségé marad.”

Radó Péter, oktatáskutató
Bizonytalanság
„Az, amit ma iskolának hívunk, megszűnik létezni, hiszen az oktatási intézmények egyaránt elvesztik szakmai, szervezeti és pénzügyi önállóságukat, döntési jogkörüket. Többé kevésbé autonóm intézmények fognak tehát beolvadni egy állami hivatalba. A lépés eredményeképp az iskolák nyitottsága is megszűnik, hiszen a jövőben nem lehetnek majd tekintettel a szülői, települési igényekre, vagy a gyerekek igényeire. Az átvétellel ráadásul állandósul az intézmények bizonytalansága is, hiszen, míg korábban, az önállóság idején csak nagyon kiélezett pénzügyi helyzetben szűntek meg iskolák, az állami kezelésbe vétellel a pedagógusok elbocsátása, vagy az oktatási intézmények bezárása bármikor bekövetkezhet.”

Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke
Állami feladat
„Az iskolák állami fenntartásba vétele révén az önkormányzati szektor nem lesz a korábbiakhoz hasonlóan magára hagyva az oktatás kérdését illetően. Azzal, hogy az állam átveszi az oktatás szervezését, tulajdonképpen egyik fő feladatát látja el. A lépés eredményeképp egységes tanrend, tanfelügyeleti, minősítési rendszer jellemzi majd az új oktatást. Problémát jelent ugyanakkor, hogy az intézmények épületeinek fenntartási kötelezettségei továbbra is az önkormányzatokat terhelik majd, amelynek költségeit a településeknek saját forrásaikból kell kigazdálkodniuk. Az új rendszertől ráadásul nem szabad azonnali eredményt várni, legkevesebb három-négy év kell, mire beérnek a változások.”

Varga László, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának elnöke
Tévedés
„Elsősorban jelentős káoszt várok az oktatási intézmények állami átvétele kapcsán, azt gondolom, hogy a lépés kapcsán felmerült félelmek jogosak. Az átalakításra már csupán napok állnak rendelkezésre, ugyanakkor érdemi módon sem a járási tankerületi vezetők, sem a pedagógusok nem tudnak semmit. Azon túl, hogy a fenntartás állami kezelésbe vétele előkészítetlen, komoly fenntartásaim vannak a változás tartalmát illetően is. Az oktatás ugyanis nem olyan terület, amelyet kísérleti terepként lehetne használni, ezt sem személyesen, sem szakszervezeti vezetőként nem tudom elfogadni. Az oktatási intézmények állami fenntartásba vétel a jelenlegi kormány legnagyobb tévedése lesz, vagy lehet.”