BUX 40,481.51
+2.48%
BUMIX 3,775.06
-0.29%
CETOP20 1,893.58
+2.19%
OTP 8,750
+3.94%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
0.00%
0.00%
+0.49%
ZWACK 18,200
-1.09%
0.00%
ANY 1,585
0.00%
RABA 1,110
+0.91%
0.00%
-0.76%
+1.27%
+1.43%
-1.17%
-7.24%
-1.12%
0.00%
+1.87%
OTT1 149.2
0.00%
0.00%
MOL 2,992
+2.75%
+0.13%
ALTEO 2,380
-0.83%
0.00%
-0.10%
EHEP 1,250
-4.94%
+2.52%
-0.26%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
+2.27%
0.00%
0.00%
SunDell 42,000
0.00%
0.00%
+0.75%
+3.16%
0.00%
-0.20%
GOPD 12,900
0.00%
OXOTH 3,700
0.00%
0.00%
NAP 1,240
-1.59%
+1.85%
+17.65%
Forrás
RND Solutions
Vélemény

Tippelésben az NGM sem jobb a brüsszeli technokratáknál

„Láttunk már karón varjút, bántak már itt velünk úgy, hogy a matematikai szabályok mégsem voltak érvényesek” – emlékeztette hallgatóságát Brüsszelben a miniszterelnök, és bejelentette: már elkészült a tervezet, amely szerint emelkedik a tranzakciós adó, a bankadó és az energiaadó, továbbá új elemként megjelenik egy reklámadó is. Az adóemelések talán az Európai Bizottságot is végleg meggyőzik arról, hogy ideje véget vetni a matematikától elrugaszkodott, politikai indíttatású vegzatúrának, és 10 év után végre meg kell szüntetni a túlzottdeficit-eljárást.

A miniszterelnöknek igaza van: a túlzottdeficit-eljárást a tavalyi hiányadat után valóban meg kellene szűntetni, már a növekedésre inkább negatívan ható Varga-csomagot sem kellett volna „ránk erőltetni”. Azt is elismerhetjük ugyanakkor, hogy tippelésben az NGM vezetői sem sokkal jobbak a brüsszeli technokratáknál. A tranzakciós illeték megemelésére például a túlzottdeficit-eljárástól függetlenül is biztosan sor került volna azután, hogy a 301 milliárd forintos idei tervezet 13 százalékát sem sikerült beszedni április végéig. (Ez lesz tavaly április óta az N+1-ik tranzakciósilleték-koncepció, az N pontos értékéről jelenleg komoly szakmai vita folyik a gazdaságtörténészek között.) Az elektronikus útdíjat említeni sem érdemes, ha annyi millió forintom lenne, ahány milliárddal az idei bevétel elmarad majd a tervezett 75 milliárdtól, akkor nem kellene tartanom a reklámadó esetleges bevezetésének borítékolható „munkerőpiaci” következményeitől.

Ha ugyanis a mindössze két napig élt időjárásjelentés-adó után a kormány „brüsszeli” léptékű adót tervez kivetni a hirdetési bevételekre, akkor legalább kétszámjegyű kulcsot kell alkalmaznia (a teljes tavalyi net-net torta az MRSZ becslése szerint 174 milliárd forint volt). Hogy 10-15 milliárd forintnyi bevételért megéri-e nehéz helyzetbe hozni a szereplők jelentős részét, erősen vitatható. Hacsak nem éppen ez a cél.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek