Tippelésben az NGM sem jobb a brüsszeli technokratáknál
„Láttunk már karón varjút, bántak már itt velünk úgy, hogy a matematikai szabályok mégsem voltak érvényesek” – emlékeztette hallgatóságát Brüsszelben a miniszterelnök, és bejelentette: már elkészült a tervezet, amely szerint emelkedik a tranzakciós adó, a bankadó és az energiaadó, továbbá új elemként megjelenik egy reklámadó is. Az adóemelések talán az Európai Bizottságot is végleg meggyőzik arról, hogy ideje véget vetni a matematikától elrugaszkodott, politikai indíttatású vegzatúrának, és 10 év után végre meg kell szüntetni a túlzottdeficit-eljárást.
A miniszterelnöknek igaza van: a túlzottdeficit-eljárást a tavalyi hiányadat után valóban meg kellene szűntetni, már a növekedésre inkább negatívan ható Varga-csomagot sem kellett volna „ránk erőltetni”. Azt is elismerhetjük ugyanakkor, hogy tippelésben az NGM vezetői sem sokkal jobbak a brüsszeli technokratáknál. A tranzakciós illeték megemelésére például a túlzottdeficit-eljárástól függetlenül is biztosan sor került volna azután, hogy a 301 milliárd forintos idei tervezet 13 százalékát sem sikerült beszedni április végéig. (Ez lesz tavaly április óta az N+1-ik tranzakciósilleték-koncepció, az N pontos értékéről jelenleg komoly szakmai vita folyik a gazdaságtörténészek között.) Az elektronikus útdíjat említeni sem érdemes, ha annyi millió forintom lenne, ahány milliárddal az idei bevétel elmarad majd a tervezett 75 milliárdtól, akkor nem kellene tartanom a reklámadó esetleges bevezetésének borítékolható „munkerőpiaci” következményeitől.
Ha ugyanis a mindössze két napig élt időjárásjelentés-adó után a kormány „brüsszeli” léptékű adót tervez kivetni a hirdetési bevételekre, akkor legalább kétszámjegyű kulcsot kell alkalmaznia (a teljes tavalyi net-net torta az MRSZ becslése szerint 174 milliárd forint volt). Hogy 10-15 milliárd forintnyi bevételért megéri-e nehéz helyzetbe hozni a szereplők jelentős részét, erősen vitatható. Hacsak nem éppen ez a cél.
