Kicsiknek szánnak forrást - interjú a vidékfejlesztési államtitkárral
– Négy éve, az akkori kormány megalakulásakor az agrártárca azzal kapta meg a vidékfejlesztés területét, hogy a vidék ügyeit komplexebben kezelhesse, hogy egy kézben legyenek az összetartozó ügyek. Most, hogy a vidékfejlesztés a Miniszterelnökséghez került, az agrártárca pedig Földművelésügyi Minisztérium lett, nem szenved csorbát ez a logika?
– A most kezdődő új uniós költségvetési időszakban szeretnénk még hatékonyabban felhasználni a forrásokat. Azzal, hogy a vidékfejlesztés a Miniszterelnökséghez került, az operatív programok lebonyolítása átláthatóbbá válhat, hiszen minden ilyen program egy tárca irányítása alá kerül. A Földművelésügyi Minisztériummal természetesen fennmarad a szoros szakmai kapcsolat.
– Mi fog leginkább megváltozni az elmúlt ciklushoz képest?
– Az elmúlt hétéves ciklusban az erős forráskoncentráció volt jellemző. Ha a direkt agrártámogatásokat nézzük, azt látjuk, hogy a nagyjából 180 ezer kérelmezőből mindössze néhány ezer jogosult kapta a források nagy részét. A vidékfejlesztési pénzek elosztása sem nézett ki jobban, itt is döntően arról volt szó, hogy a nagyobb gazdaságok, nagyobb szereplők kapták a 2007 és 2013 között rendelkezésre álló forrásokat. Az egyik fő célom, hogy a most induló hétéves uniós ciklus során ez a gyakorlat megváltozzon, és a fejlesztési pénzek zömét a kisebb és közepes szereplők kapják. Az én feladatom a közös agrárpolitika második pilléréhez kötődik, vagyis a vidékfejlesztési források felhasználásához. A most kezdődő uniós költségvetési időszakban 3,45 milliárd euró áll rendelkezésre ebben a második pillérben. Ennek értéke forintban számolva az árfolyamtól függ, de valahol ezermilliárd forint felett van az az összeg, ami így a vidékfejlesztési célokra fordítható hét év alatt. Ennek kell utat találnia elsősorban a kis- és középvállalkozások irányába.
– Mik lesznek a fő támogatható célok?
– Elsősorban a munkaerőigényes ágazatokat kívánjuk támogatni, ilyen például a kertészet, vagy az állattenyésztés, cél az öntözésfejlesztés, és a mezőgazdaságra épülő feldolgozó tevékenység, az élelmiszeripar támogatása is. Komoly lehetőségek vannak a geotermikus energia szélesebb körű felhasználásában is, illetve általában az energiahatékonyság fejlesztése olyan támogatható cél, amely jelentősen növeli a versenyképességet. Ez azért fontos, mert tartós vidéki munkahelyek nélkül nincs vidéken boldogulás. A munkahelyteremtés természetesen nem egy-két év alatt következik be, a legelső eredmények is minimum három év múlva jelentkezhetnek majd. Ráadásul a vidéken való megmaradáshoz több kell, mint a vidékfejlesztés, ez egy nagyon fontos, de nem kizárólagos eszköz a vidék felemelkedéséhez.
– Milyen kiírásokra számíthatunk még az idei évben?
– Az első kiírások 2014 őszén jelenhetnek meg, egyelőre tagállami felelősségre, hiszen Brüsszel még nem hagyta jóvá az operatív programokat. A költségvetési vita csúszása miatt a brüsszeli bürokrácia nagyjából egyéves csúszásban van. A pályázatok közül néhány már idén év végén elérhető lesz, jövőre pedig felgyorsulhatnak az események.
– A hírek szerint a munkahelye hamarosan vidéken fog működni. Miért van szükség a költözésre?
– Valóban, a Miniszterelnökség Vidékfejlesztési Államtitkársága már januártól Kecskeméten működik majd. Ez elsősorban szimbolikus lépés, amelynek komoly üzenetértéke van. A vidékfejlesztés döntéshozói így vidéken vannak, a költözést tehát én magam is jó ötletnek tartom. Ráadásul Kecskemét nincs olyan messze, főként az autópályának köszönhetően jól megközelíthető.
Névjegy
Kis Miklós Zsolt1979-ben született Nyársapáton
2001-ben szerzett közgazdász diplomát a Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Főiskolai Karán, logisztika szakirányon
2003-ban a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karán, Bank és Pénzintézetek szakirányon közgazdász diplomát szerez
2006-tól a MAGOSZ Ifjú Gazda Tagozat Elnöke és Nyársapát alpolgármestere
2010-től a Pest megyei Közgyűlés tagja, a Területfejlesztési Bizottság elnöke
2013-tól a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a COPA-COGECA alelnöke
1979-ben született Nyársapáton
2001-ben szerzett közgazdász diplomát a Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Főiskolai Karán, logisztika szakirányon
2003-ban a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karán, Bank és Pénzintézetek szakirányon közgazdász diplomát szerez
2006-tól a MAGOSZ Ifjú Gazda Tagozat Elnöke és Nyársapát alpolgármestere
2010-től a Pest megyei Közgyűlés tagja, a Területfejlesztési Bizottság elnöke
2013-tól a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a COPA-COGECA alelnöke -->
