Bennfentes kapcsolatok

A riport számos izgalmas megállapítása közül rögtön az első a legérdekesebb: Amerika ötszáz legbefolyásosabb cégvezetőjének 68 százaléka egyáltalán nem használja a közösségi médiát, még a kifejezetten üzleti jellegű LinkedInt sem. Mindeközben a mezőny másik felének egyik legaktívabb képviselője a 83 éves sajtómágnás, Rupert Murdoch, akit le sem lehet robbantani a Twitterről. Naponta posztol, és több mint félmillióan követik.

De vissza a látszólag passzív többséghez: vajon a meglepő adat azt jelenti-e, hogy 340 topvezető az üzleti világ krémjéből nincs tisztában a közösségi megoldásokra épülő technológiák jelentőségével? Kötve hiszem. Ha így lenne, cégeik valószínűleg nem szerepelnének ilyen előkelő helyen a Fortune ötszázas listáján.

Az „anomália” a fogalmak tisztázatlanságában keresendő: a social business (amit kevéssé találóan közösségi üzletnek hívunk magyarul) nem azonos a közösségi média üzleti célú használatával. Magában foglalja ugyan, mint a fogyasztókkal vagy a véleményformálókkal való kapcsolattartás egyik fontos csatornáját, de jóval több annál. A social business a közösségi szemlélet átemelése az üzletbe, a technológia segítségével: a tudásmegosztás és a termékeny párbeszéd gyakorlata a vállalat életében, amelynek szereplői lehetnek ügyfelek, fogyasztók, munkatársak, de akár a cég beszállítói is.

Legalábbis így vélekedik róla annak a 400 vezetőnek a többsége, akiket egy globális kutatásban kérdeztek kollégáim a social business mibenlétéről. Az új szemlétet úttörőiknek tekintett cégek közösségi aktivitása öt forró pont körül szerveződik.

A legnagyobb sürgés-forgás a vállalaton belüli és kívüli együttműködések fejlesztése körül látszik, melyek egyfelől a hatékonyabb, gördülékenyebb munkavégzést, másfelől az ügyfelek, vásárlók elkötelezettségének erősítését szolgálják. A cégen belül az intranetes, kollaboratív munkára kitalált felületek, a cégen kívül pedig a közösségi média csatornái segítenek abban, hogy ne akadjon el a párbeszéd. A fogyasztók megértése persze nemcsak párbeszéd útján lehetséges.

Az online fórumokon, blogokon, közösségi oldalakon zajló diskurzusból azokat a véleményeket is meghallhatjuk, amelyek a márkáról szólnak ugyan, de nem nekünk címezték a fogyasztók. E vélemények feltárása, megértése és felhasználása – például az ügyfélszolgálat területén – ugyancsak a social business része.

A harmadik funkció a képzett és lelkes munkatársakból álló szervezet felépítése. A legjobbaknál a HR-es kollégák magától értetődően használják a közösségi hálót a toborzásra, a belső kommunikációs csatornákat pedig a munkatársak továbbképzésére. Negyedikként ide kapcsolódik a vállalat kollektív bölcsességének kiaknázása: a helyben elérhető, de a hatalmas szervezetben gyakran csöndben megbújó szakértelem és tudás feltárása, a megfelelő informatikai háttér segítségével.

Az ötödik terület már a cég összes üzleti folyamatának közösségi szemléletű összehangolását jelenti: a fenti módszerek a beszerzéstől a könyvelésen át az eladásig mindenhol tetten érhetők. Ez tehát a social business tökéletes kiteljesedése a cég életében – az a vállalat, amelyik így működik, akár egy Facebook-fóbiás vezérigazgató kezében is sikeres lehet. Persze az sem kizárható, hogy ez a fajta tudatosság gyorsabban terjed egy olyan szervezetben, ahol a menedzserek maguk is közvetlen benyomásokat szereznek a közösségi média működéséről. Úgyhogy részemről senkit sem szeretnék lebeszélni a használatukról. Ha a 83 éves Rupert Murdoch rákapott, talán a fiatalabbaknak sem késő.

VG-Páholy-tagok: Bartha Attila, Bod Péter Ákos, Hegedűs Miklós, Veres Zsolt.

Megjelenés minden szerdán.