Érdemes Magyarországon befektetni

– A Budapesti Gazdasági Főiskolán tartott előadásában arról beszélt, hogy nem a BUX-index irányítja a gazdaságot, hanem a gazdaság egészségi állapota mozgatja a tőzsdét. A BUX most jóval alacsonyabb szinten van, mint a válság előtt. Mi a baj a magyar gazdasággal?

– Nem hiszen, hogy különösebb gond lenne a magyar gazdasággal, amely egy erőteljes átalakuláson megy keresztül. Azt, hogy ez sikerül-e, még nem tudjuk, de Magyarország nem csak Szlovákiával versenyzik, hanem Chilével, Malajziával vagy Dél-Koreával is. Egy globális befektető nem csak egy régióban gondolkozik, hanem azt figyeli, hogy ezek az országok egymáshoz képest hogyan teljesítenek.

Minden ciklikusan működik, így a fejlődő országoknak is van egy ciklikussága. Ahogy a valuta kezd leértékelődni, úgy válnak egyre versenyképesebbé az országok, és minél versenyképesebbé válnak, annál inkább emelkedik a valuta árfolyama. Ha ezt a körforgást nézzük, akkor a magyar valuta az orosz mellett az egyik legnagyobb leértékelődést könyvelte el 2014-ben, ami a globális befektetők szempontjából azt jelenti, hogy Magyarország (Csehország és Lengyelország is) abban a fázisban van, amikor jó befejtetési terep lehet. A ciklikusságban a makromodell most azt mondja, hogy érdemes itt befektetni.

– Vagyis most azt mondják a befektetőknek, hogy Magyarország egy jó befektetési terület?

– Igen, azt gondoljuk, hogy Magyarország makroszempontból összehasonlítva a többi országgal jó célpont. Persze ha történik egy nem várt geopolitikai vagy magyar politikai esemény, akkor ez a helyzet nagyon gyorsan változhat. A valuta leértékelődése és a magyar GDP-adat azonban kedvező.

– Most, hogy leértékelődött a valuta és a lakossági devizahiteleket kivezetik, az állam devizaadósságát pedig csökkentik, még inkább eshet a forint, ami javítaná a versenyképességet?

– Igen, így van. Japán egyik előnye az, hogy befelé adósodott el. Egy fejlődő piac számára is mindig jelentős előnyt jelent az, hogy nem dollárban adósodott el – pláne erősödő dollárkörnyezetben –, hanem a helyi devizában. Az ebbe a kategóriába tartozó országok könnyebben vészelik át a dollár erősödését. Nagyon kedvező a sérülékenység csökkentése szempontjából az a törekvés, hogy a lakosság magyar államkötvényben takarítson meg, de ez csak addig helyes, amíg több fajta befektetésben tartják a pénzüket. A válságból megtanulhattunk, hogy egy befektetőnek diverzifikálni kell, nem szabad egy fészekben tartani a tojásokat.

– A Federal Reserve jövőre elkezdheti emelni a kamatot. Ez hogyan fogja befolyásolni a magyar eszközöket?

– Emelkedő kamatkörnyezetben erősödő dollár mellett a tőke elkezd visszaáramolni Amerikába, a folyamat azonban eltérően fogja érinteni az egyes felzárkózó országokat. A válság után az USA kamata minimálisra csökkent, a pénz beáramlott ezekre a piacokra, de ezt a tőkét eltérően használták az egyes országok. Volt, amelyik infrastrukturális beruházásokra, volt, amelyik a termelékenység növekedésére, mások jóléti célokra fordították a pénzt.

Azok az országok lehetnek a nyertesek, amelyek ezzel a pénzzel magasabb hozzáadott értéket tudtak teremteni. Kettéválik a fejlődő piaci régió aszerint, hogy ki az, aki magasabb hozzáadott érétket tud teremteni, és ki az, aki nyersanyagtermelő. Ezért rendkívül jó, hogy Audi és Mercedes gyár van nálunk; olyan gyártókapacitásokat kell hozni Magyarországra, amelyek magas hozzáadott értéket teremtenek. Az Audi gyártókapacitással jött ide, most viszont már az oktatásban is részt vesz, a társadalomba integrálódik, és segíti a következő generációt. Azok a gyárak sokkal kevésbé hagyják el az országokat, amelyek integrálódnak a társadalomba.

– Mostanában viszont nem jött túl sok ipari nagybefektető. Mi kellene ahhoz, hogy több olyan vállalat jöjjön hozzánk, amelyik magasabb hozzáadott értéket teremt?

– Elsősorban kiszámíthatóág és átláthatóság. Minden befektetőknek nagyon fontos, hogy az adókörnyezet, a bürokrácia, a szervezési-szabályozási környezet átlátható és nyitott legyen, és a befektetők számolni tudjanak egy jövőbeli bevétellel.

– A Magyar Nemzeti Bank elég expanzív monetáris politikát folytat, sőt, elindította a növekedési hitelprogramot is, amely kkv-knak ad hitelt alacsony kamat mellett. Ez jó döntés volt?

– A mennyiségi könnyítés (Quantitative Easing) segített ahhoz, hogy ezt Magyarország meg tudja tenni. A makrokörnyezet lehetővé tette a kamatcsökkentést és a hitelprogram elindítását, de ez akkor jó, ha az olcsó hiteleket olyan vállalatok kapják meg, amelyek magas hozzáadott értéket tudnak előállítani.

– Folytatódhat-e Magyarország idén újraindult növekedése, felzárkózása, és ez elvezethet-e oda, hogy a hitelminősítőknél újra befektetésre ajánlott szintre kerüljünk?

– A kedvező növekedési folyamatok fennmaradhatnak, ha Európában megindul a gazdasági növekedés, és ebben az esetben Magyarországot felminősíthetik. Az Európai Központi Bank részéről egy lazább monetáris politika elindíthatja az európai növekedést. Fontos, hogy ne hangulatjavító, hanem hosszú távú intézkedések jöjjenek a következő időszakban. Most minden a versenyképességen fog múlni, és azok az országok fognak nyerni, amelyek az oktatásba fektetnek be.

NÉVJEGY

Juscsák György a JP. Morgan igazgatója és értékesítési vezetője, közép-kelet-európai kereskedelmi tevékenységét irányítja Bécsből. Nemzetközi intézményi befektetők, kereskedelmi bankok, biztosítók, nyugdíjalapok és hedge fundok kötvény, portfolió, és mérleg stratégiájával foglalkozott. Korábban a Bear Stearnsnél dolgozott. Master of Business Administration (MBA) diplomáját a Case Western Egyetemen szerezte.