Tarthatóak-e a jövő évi költségvetési tervezet sarokszámai?
Balatoni András, az ING Bank vezető közgazdásza
Optimista
A költségvetési törvényjavaslat enyhén optimista markopályával készült. A várakozásunknál alacsonyabb infláció arra enged következtetni, hogy a kormány az előző évekkel ellentétben nem kívánja jelentős mértékben emelni a reálnyugdíjakat. A tervezet szerint a kiadási oldal emelkedése kismértékben elmarad az infláció mértékétől, vagyis a várható gazdasági növekedés hatására csökken a GDP-arányos állami újraelosztás mértéke.
A tartalékok 60 milliárd forintos szintje nem mondható jelentősnek, különösen annak fényében, hogy a bevételi oldalon számos kockázatot azonosíthatunk. A megcélzott 2,4 százalékos deficit szigorú költségvetési gazdálkodást vetít előre, azaz fiskális politika keresleti hatása valószínűleg lassítani fogja a gazdasági növekedést jövőre.
Forián-Szabó Gergely, a Pioneer Alapkezelő befektetési igazgatója
Tartható
Igen, megfelelő szándék esetén tarthatónak tűnik a 2015-re megcélzott költségvetési egyenleg. A szándékot illetően az elmúlt évek viszonylag szigorú fiskális kontrollja jó ómen lehet, főleg egy választások utáni évben. A felvázolt makropálya jelenleg egy óvatosan optimista forgatókönyvnek tűnik. Kockázatok elsősorban a nemzetközi frontról jelentkeznek: a vártnál is jobban lanyhuló külső kereslet és a tartósan nyomott inflációs környezet veszélyt jelenthetnek a bevételek tarthatóságára. A tartalékok nem nevezhetők túlzottan magasnak, ráadásul a költségvetési alkudozások során tovább erodálódhat a puffer. Ezzel együtt a költségvetés „elszállását” továbbra sem tekinteném komoly veszélyforrásnak.
Gabler Gergely, az Erste Bank vezető közgazdásza
Konzervatív
Meglehetősen konzervatív becsléseket láthatunk a költségvetésben, így tarthatónak látjuk a hiányszámot és a főbb mutatókat. A kormány relatíve óvatos számokkal kalkulál, a hivatalos GDP növekedési kilátás (2,5 százalék) és az infláció tekintetében is. Ezúttal inkább alulbecsülte a kabinet az éves pénzromlás ütemét (a terv 1,8 százalék), ami jelentősen alulmúlja az MNB 2,5 százalékos prognózisát is. Ez javíthat a költségvetés helyzetén, hiszen a legfőbb kiadási tételeket csupán ezzel a mértékkel emeli a kormány, szemben az elmúlt években látható túltervezett inflációval. Ezen felül az adóemelési tételek és az online pénztárgép-bevezetés sikere is hozzájárul, hogy stabil lábakon álljon a jövő év, amit a brüsszeli jelentés is elismer.
Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke
Összhangban
Az EU-s módszertan szerinti 2,4 százalékos hiánycél összhangban van a várható gazdasági folyamatokkal, az erre alapozott előirányzatokkal, és 0,6 százalékkal alacsonyabb a maastrichti 3 százaléknál. Az uniós követelmény – feltételezve a tartalékok fel nem használását – akkor is teljesül, ha a GDP vagy a hiány a tervezettnél kissé kedvezőtlenebbül alakul, egyes adókiterjesztések elmaradnak. Az adósságszabály teljesíthetősége is biztosítottnak látszik: a GDP arányos adósság a tervek szerint közel egy százalékkal csökken. A költségvetés teljesülésével kapcsolatban kockázat lászik a 2,5 százalékos növekedés, a fogyasztáshoz kapcsolódó bevételek és az uniós források beáramlásában. A költségvetés számai megfelelnek az adósságcsökkentés kritériumainak.
Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője
Szabályok
Kettő szabály alapján működött az elmúlt években a magyar költségvetés. Az első szabály azt mondta ki, hogy a kormányzati tervek szerint fognak alakulni a fő folyamatok. A második szabály arról szólt, hogy ha mégsem így lenne, akkor az első szabály lép életbe. Eddig évről évre szükség volt kisebb-nagyobb beavatkozásra ahhoz, hogy az év végére teljesüljenek a hiánycélok.
Igazság szerint a korrekció mértéke az idő előrehaladtával nem emelkedett, sőt az idei kiigazítás például már tényleg nem jelentős. Ennek okai lehetnek a stabilabb gazdasági környezet, a radikális költségvetési átalakítások lecsengése, és némi tanulási folyamat. A mai tudásunk alapján a kormány makrogazdasági sarokszámai reálisak, a hiányterv pedig tarhatónak tűnik.
