Minden tekintetben sikeresebbek azok a vállalatok, amelyeket a digitális gazdaság kihívásaira felkészült vezetők irányítanak. De kevés cég hallja meg az idők szavát – derül ki az Oxford Economics és az SAP közös felméréséből, amelynek során 21 országban 2050 cégvezetőt és ugyanannyi alkalmazottat kérdeztek meg. A vállalatok a globális gazdaság szinte minden ágazatát reprezentálják a feldolgozóipartól és a kereskedelemtől kezdve a pénzügyi szolgáltatásokon, az egészségügyön át a technológiai szektoron keresztül egészen az állami szféráig.
A vizsgált cégeknek azonban mindössze 16 százaléka került a „digitális győztesek” (digital winners) kategóriájába – ezek azok, amelyek a leginkább fel vannak készülve a digitális gazdaság által támasztott kihívásokra. Mit jelent ez? Náluk a digitális technológia a szervezet minden pontján jelen van, és a céges stratégiának is alappillére: a döntéseket valós idejű adatok alapján és a szervezet megfelelő pontjain hozzák meg; a szervezet az egyszerűbb, a lehető legkevésbé bürokratikus működést szolgálja; a vezetők és az alkalmazottak egyaránt és folyamatosan fejlesztik digitális ismereteiket. Talán meglepő, de a digitális győztesek csaknem egyenletesen oszlanak el a különböző ágazatok között. A technológiai szektorban az átlagnál valamivel nagyobb arányban vannak jelen, ám itt is csak a cégek 18 százalékát teszik ki (a pénzügyi szektor 24 százalékkal az első).
Hogy miért győztesek a digitális győztesek? Nem kevesebb mint háromnegyedük számolt be dinamikus árbevétel- és profitnövekedésről, miközben ugyanezzel a többi vállalkozás csupán 55 százaléka dicsekedhetett. De a digitális győzteseknek nem csupán a tulajdonosaik elégedettebbek, hanem az alkalmazottaik is. Míg a győzteseknél dolgozók közül tízből majdnem kilencen elégedettek a munkájukkal, a többi cég körében ez az arány 63 százalék. Az elégedett alkalmazottak pedig elkötelezettebbek: a digitális győzteseknél dolgozók 75 százaléka akkor is maradna, ha lehetősége lenne továbblépni, a többi vállalatnál viszont csupán a munkatársak 54 százaléka állna ellen a kísértésnek.
Az alkalmazotti elkötelezettség természetesen a cégvezetésen múlik. A digitális győzteseknél dolgozók sokkal nagyobb arányban jellemezték a munkahelyüket úgy, mint ahol a vezetők rendszeres kapcsolatot tartanak a beosztottakkal, ahol a tehetségesek gyorsan előrelépnek, és amelyben minden alkalmazottat bátorítanak arra, hogy képezze magát tovább. Ennek alapját pedig az alkotja, hogy nemcsak a vezetők, hanem az alkalmazottak is teljesen tisztában vannak a vállalat (létező) digitális stratégiájával.
Az előnyök tehát nyilvánvalók, mégis kevés a digitális győztes. A változás motorja az Y, vagyis a millenniumi generáció, a 18–35 éves korosztály lehet. Ebből a csoportból került ki a felmérés során megkérdezett alkalmazottak fele, a cégvezetők körében pedig 17 százalékos volt a fiatalok aránya. Hogy az utóbbi szám sok vagy kevés, döntse el az olvasó. Annyi azonban biztos, hogy a „millenniumi cégvezetők” sokkal türelmetlenebbek, mint idősebb kollégáik. Tízből kevesebb mint négyen állították például azt, hogy a vállalat felső vezetésének tagjai képesek kihasználni a technológia által kínált előnyöket – miközben az idősebb vezérigazgatók 60 százaléka elégedett volt a szenior menedzserek digitális képességeivel. A változás „kierőszakolásában” nem csupán az ifjú cégvezetők, de azok a fiatal alkalmazottak is döntő szerepet játszanak, akik a kevésbé hierarchikus szervezeteket, a sokszínűséget, az emberközeli cégvezetést, a megfelelő helyre delegált döntéshozatalt részesítik előnyben. Az ajtó azonban mindenki előtt nyitva áll: a technológia minden – akár millenniumi, akár idősebb – vezető számára lehetőséget kínál arra, hogy az általa irányított vállalatot a digitális győztesek klubjába vezesse.
