BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
gazdasági növekedés

Növekedés és egyenlőség, avagy a kör négyszögesítése

A legtöbb ország inkluzív növekedésre törekszik, amelynél a magas beruházási szintre, az élénk innovációra és az erős GDP-növekedésre vonatkozó törekvéseket a jövedelmi egyenlőtlenség csökkentésére irányuló intézkedések kísérik.
2017.01.30., hétfő 05:00

A konzervatívok szerint a növekedéshez alacsony adók, megfelelő ösztönzők, illetve rugalmas munkaerőpiacok kellenek, hogy azok támogatni tudják a vállalkozói hajlandóságot. Az egyenlőtlenség csökkentéséhez azonban az állami kiadások és az adók magas szintje szükséges, kivéve, ha az adott kormányzat deficitből finanszírozott költekezést alkalmaz a sínylődő gazdaság élénkítésére.

A skandináv gazdasági modellre gyakran hivatkoznak úgy, mint amely képes összeegyeztetni ezt a két szempontot. Különösen a dán „flexicurity” rendszer (az angol flexibility [rugalmasság] és a security [biztonság] szavak kombinációjából keletkezett kifejezés azt írja le, hogy a munkaerőpiaci rugalmasság növelésére a munkavállalói biztonság feladása nélkül is van lehetőség – a szerk.) tudott megfelelő szintű gazdasági növekedést elérni alacsony egyenlőtlenségi szint mellett.

Olyan vezető közgazdászok, mint Philippe Aghion, egy kitűnő elemzést tettek közzé arról, hogy ez a modell másutt a világban miként tud egyensúlyt teremteni a növekedés, az egyenlőség és a polgárok általános elégedettsége között.

Szerintük a munkaerő-felvételre és -elbocsátásra vonatkozóan kevés szabályozással terhelt munkaerőpiac, a vállalkozásokat terhelő alacsony adók és az innovációt bőséges ösztönzőkkel serkentő állami rendszer összeegyeztethető a viszonylag egyenlő mértékű jövedelemelosztással, a magas állami kiadásokkal és az egyenlőség irányába mutató olyan szociálpolitikai intézkedésekkel, mint például az ingyenes oktatás.

A kör négyszögesítése

Erről a modellről állandóan viták folynak Európában, ami most már az Egyesült Államokra is igaz, mivel Donald Trump új adminisztrációja azt ígérte, hogy segít a globalizáció „vesztesein”, miközben élénkíti az innovációt, és fokozza a növekedést. Az USA-ban azonban politikailag jóval nehezebb amellett érvelni, hogy az oktatásra, az egészségügyre, az idősek anyagi biztonságára jelentős állami kiadásokat kell fordítani, mivel ez mindig a magas adók rémképét vetíti előre.

Úgy látszik, az inkluzív növekedési modell olyan, mintha a kör négyszögesítéséről lenne szó. Ezen modell keretében jelentősen növelni kell az állami kiadásokat, különösen az oktatás, a munkanélküliek támogatása, a képzések és az egészségügy terén.

Érdemes szemügyre venni a gyakran hivatkozott dán és svéd modell mutatóit. Általánosságban szólva elmondható, hogy ezek az országok kiváló gazdasági indikátorokkal rendelkeznek. Bár a GDP-növekedésük mértéke nem magasabb az amerikainál, a legtöbb ember esetében magas életszínvonalról beszélhetünk, és a felmérések szerint a skandinávok (különösen a dánok) a világ legboldogabb nemzetei közé tartoznak. Ahogy azonban a táblázatban szereplő adatok mutatják, ezek az országok azon OECD-államok közé tartoznak, ahol a legmagasabb az állami kiadások és az adók mértékének GDP-hez viszonyított aránya.

Elméletileg, ha az USA bevezetné az ingyenes dán oktatási politikát, de nem változna az adók mértékének GDP-hez viszonyított aránya, akkor az amerikai költségvetési hiány meghaladná a GDP 6 százalékát. Az USA-ban csak a II. világháború és a 2008–2009-es gazdasági válság idején volt magas a hiány, amikor hatalmas élénkítőcsomagokat fogadtak el a gazdaság fellendítésére. Vagyis csak az ingyenes oktatás bevezetésével az amerikai deficit mértéke a normális (nem háborús vagy válsággal sújtott) időszakokban mért legmagasabb szintre emelkedne.

Ebből az látszik, hogy a kör négyszögesítése jelentős makrogazdasági módosítások nélkül nem valósítható meg. A skandináv országok kisebbek, és hatékonyabban tudják az állami bevételeket beszedni, valamint az államigazgatást működtetni. De ha az USA megközelítené ezt a hatékonysági szintet – ami egy nehéz feladat egy ilyen nagy országban –, akkor a társadalmi szolidaritás még mindig magas adókat tenne szükségessé, ahogy az Dániában és Svédországban látható.

A munkaerőpiac rugalmassága

A skandináv modell másik lényeges eleme a munkaerőpiaci rugalmasság. A foglalkoztatás védelmére vonatkozó állami szabályozásokat felmérő OECD-listán az USA 1,2 pontot ért el a 0 és 5 közötti skálán, ahol a 0 érték teljes rugalmasságot jelent. Mindeközben Franciaország és Németország 2,8, Olaszország 2,9, míg Dánia és Svédország 2,3, illetve 2,5 pontot ért el.

Ez azt mutatja, hogy bár a skandináv munkaerőpiac rugalmasabb a kontinentális Európa országaihoz képest, azonban az amerikai jóval rugalmasabb nála, és az USA munkaerőpiaca kevesebb biztonságot nyújt bármelyik előbb felsorolt országhoz képest.

Ez azt mutatja, hogy óvatosan kell alkalmazni a skandináv modell tanulságait. Ahhoz, hogy egy adott gazdasági modellnek az emberek jólétére gyakorolt hatását felmérhessük, átfogó elemzésre van szükségünk, amely legalább egy évtizednyi időszakra vonatkozik. Csak ekkor tudjuk megállapítani, hogy a beruházások szintje és az innováció mértéke milyen erősen reagál az ösztönző intézkedésekre, illetve hogy az ingyenes oktatás mennyibe kerül középtávon, vagy hogy a demográfiai struktúrák miként hatnak a szociálpolitikára.

A gazdasági elemzés önmagában nem tudja feloldani a jobb- és baloldal közötti politikai vitákat. Abban segíthet, hogy leszűkíti, fókuszálja a vita témakörét. Mindkét oldal számára lényeges fontossággal bír, hogy nyíltabban valljanak színt arról, szerintük a társadalomnak milyen értékeket és célokat kell követnie, továbbá számszerűsíteniük kell azokat a várakozásaikat, hogy az egyes ösztönző intézkedések mennyire dinamikus gazdasági változásokat válthatnak ki. Csak ekkor tud egy demokrácia érdemben választani a lehetséges alternatívák között.

A jó gazdasági elemzés lehetővé teheti a „konstruktív populisták” számára, hogy vitára keljenek a tényeket semmibe vevő, hóbortos, mostanában megerősödő populistákkal az álláspontok olyan valódi összeütköztetésében, amely átlátható, illetve a gazdaságpolitikával és a gazdaság alakulásával kapcsolatban hiteles előrejelzéseket fogalmaz meg. Más szóval a gazdasági elemzés elősegítheti a jó döntéseket, ha azokat meghozni nem is tudja.

Copyright: Project Syndicate, 2017
www.project-syndicate.org

Kemal Dervis, a Brookings Institution alelnöke, Törökország volt gazdasági minisztere és Karim Foda Stockholmban már az óvodások is iPaden tanulnak Fotó: AFP -->

Google News Világgazdaság
A legfrissebb hírekért kövess minket a Világgazdaság.hu Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.