Növekedés és egyenlőség, avagy a kör négyszögesítése
A konzervatívok szerint a növekedéshez alacsony adók, megfelelő ösztönzők, illetve rugalmas munkaerőpiacok kellenek, hogy azok támogatni tudják a vállalkozói hajlandóságot. Az egyenlőtlenség csökkentéséhez azonban az állami kiadások és az adók magas szintje szükséges, kivéve, ha az adott kormányzat deficitből finanszírozott költekezést alkalmaz a sínylődő gazdaság élénkítésére.
A skandináv gazdasági modellre gyakran hivatkoznak úgy, mint amely képes összeegyeztetni ezt a két szempontot. Különösen a dán „flexicurity” rendszer (az angol flexibility [rugalmasság] és a security [biztonság] szavak kombinációjából keletkezett kifejezés azt írja le, hogy a munkaerőpiaci rugalmasság növelésére a munkavállalói biztonság feladása nélkül is van lehetőség – a szerk.) tudott megfelelő szintű gazdasági növekedést elérni alacsony egyenlőtlenségi szint mellett.
Olyan vezető közgazdászok, mint Philippe Aghion, egy kitűnő elemzést tettek közzé arról, hogy ez a modell másutt a világban miként tud egyensúlyt teremteni a növekedés, az egyenlőség és a polgárok általános elégedettsége között.
Szerintük a munkaerő-felvételre és -elbocsátásra vonatkozóan kevés szabályozással terhelt munkaerőpiac, a vállalkozásokat terhelő alacsony adók és az innovációt bőséges ösztönzőkkel serkentő állami rendszer összeegyeztethető a viszonylag egyenlő mértékű jövedelemelosztással, a magas állami kiadásokkal és az egyenlőség irányába mutató olyan szociálpolitikai intézkedésekkel, mint például az ingyenes oktatás.
A kör négyszögesítése
Erről a modellről állandóan viták folynak Európában, ami most már az Egyesült Államokra is igaz, mivel Donald Trump új adminisztrációja azt ígérte, hogy segít a globalizáció „vesztesein”, miközben élénkíti az innovációt, és fokozza a növekedést. Az USA-ban azonban politikailag jóval nehezebb amellett érvelni, hogy az oktatásra, az egészségügyre, az idősek anyagi biztonságára jelentős állami kiadásokat kell fordítani, mivel ez mindig a magas adók rémképét vetíti előre.
Úgy látszik, az inkluzív növekedési modell olyan, mintha a kör négyszögesítéséről lenne szó. Ezen modell keretében jelentősen növelni kell az állami kiadásokat, különösen az oktatás, a munkanélküliek támogatása, a képzések és az egészségügy terén.
Érdemes szemügyre venni a gyakran hivatkozott dán és svéd modell mutatóit. Általánosságban szólva elmondható, hogy ezek az országok kiváló gazdasági indikátorokkal rendelkeznek. Bár a GDP-növekedésük mértéke nem magasabb az amerikainál, a legtöbb ember esetében magas életszínvonalról beszélhetünk, és a felmérések szerint a skandinávok (különösen a dánok) a világ legboldogabb nemzetei közé tartoznak. Ahogy azonban a táblázatban szereplő adatok mutatják, ezek az országok azon OECD-államok közé tartoznak, ahol a legmagasabb az állami kiadások és az adók mértékének GDP-hez viszonyított aránya.
Elméletileg, ha az USA bevezetné az ingyenes dán oktatási politikát, de nem változna az adók mértékének GDP-hez viszonyított aránya, akkor az amerikai költségvetési hiány meghaladná a GDP 6 százalékát. Az USA-ban csak a II. világháború és a 2008–2009-es gazdasági válság idején volt magas a hiány, amikor hatalmas élénkítőcsomagokat fogadtak el a gazdaság fellendítésére. Vagyis csak az ingyenes oktatás bevezetésével az amerikai deficit mértéke a normális (nem háborús vagy válsággal sújtott) időszakokban mért legmagasabb szintre emelkedne.
Ebből az látszik, hogy a kör négyszögesítése jelentős makrogazdasági módosítások nélkül nem valósítható meg. A skandináv országok kisebbek, és hatékonyabban tudják az állami bevételeket beszedni, valamint az államigazgatást működtetni. De ha az USA megközelítené ezt a hatékonysági szintet – ami egy nehéz feladat egy ilyen nagy országban –, akkor a társadalmi szolidaritás még mindig magas adókat tenne szükségessé, ahogy az Dániában és Svédországban látható.
A munkaerőpiac rugalmassága
A skandináv modell másik lényeges eleme a munkaerőpiaci rugalmasság. A foglalkoztatás védelmére vonatkozó állami szabályozásokat felmérő OECD-listán az USA 1,2 pontot ért el a 0 és 5 közötti skálán, ahol a 0 érték teljes rugalmasságot jelent. Mindeközben Franciaország és Németország 2,8, Olaszország 2,9, míg Dánia és Svédország 2,3, illetve 2,5 pontot ért el.
Ez azt mutatja, hogy bár a skandináv munkaerőpiac rugalmasabb a kontinentális Európa országaihoz képest, azonban az amerikai jóval rugalmasabb nála, és az USA munkaerőpiaca kevesebb biztonságot nyújt bármelyik előbb felsorolt országhoz képest.
Ez azt mutatja, hogy óvatosan kell alkalmazni a skandináv modell tanulságait. Ahhoz, hogy egy adott gazdasági modellnek az emberek jólétére gyakorolt hatását felmérhessük, átfogó elemzésre van szükségünk, amely legalább egy évtizednyi időszakra vonatkozik. Csak ekkor tudjuk megállapítani, hogy a beruházások szintje és az innováció mértéke milyen erősen reagál az ösztönző intézkedésekre, illetve hogy az ingyenes oktatás mennyibe kerül középtávon, vagy hogy a demográfiai struktúrák miként hatnak a szociálpolitikára.
A gazdasági elemzés önmagában nem tudja feloldani a jobb- és baloldal közötti politikai vitákat. Abban segíthet, hogy leszűkíti, fókuszálja a vita témakörét. Mindkét oldal számára lényeges fontossággal bír, hogy nyíltabban valljanak színt arról, szerintük a társadalomnak milyen értékeket és célokat kell követnie, továbbá számszerűsíteniük kell azokat a várakozásaikat, hogy az egyes ösztönző intézkedések mennyire dinamikus gazdasági változásokat válthatnak ki. Csak ekkor tud egy demokrácia érdemben választani a lehetséges alternatívák között.
A jó gazdasági elemzés lehetővé teheti a „konstruktív populisták” számára, hogy vitára keljenek a tényeket semmibe vevő, hóbortos, mostanában megerősödő populistákkal az álláspontok olyan valódi összeütköztetésében, amely átlátható, illetve a gazdaságpolitikával és a gazdaság alakulásával kapcsolatban hiteles előrejelzéseket fogalmaz meg. Más szóval a gazdasági elemzés elősegítheti a jó döntéseket, ha azokat meghozni nem is tudja.
Copyright: Project Syndicate, 2017
www.project-syndicate.org
Kemal Dervis, a Brookings Institution alelnöke, Törökország volt gazdasági minisztere és Karim Foda Stockholmban már az óvodások is iPaden tanulnak Fotó: AFP -->
