Csaknem harminc éven át a globális ellátási láncok voltak a gazdasági globalizáció csendes motorjai. 1990-től 2008-ig a nemzetközi kereskedelem gyors bővülését segítették elő (a növekedés 60-70 százalékát tették ki). Több mint egy évtizeddel később azonban a folyamatok elakadtak, és bizonyos területeken talán az is elmondható, hogy visszafejlődés történt.
A globális ellátási láncok állapota részben azt tükrözi, hogy sok kormányzat a protekcionista politika felé fordult azóta, hogy a világgazdaság nyitottságának mértéke 2011-ben tetőzött.
Most pedig a koronavírus-járvány ellátási sokkból kiindult recessziót okozott. Az ezzel kapcsolatos bizonytalanságok legalább 35 százalékkal lassíthatják le a globális értékláncok bővülését.
Egyértelmű, hogy a cégek világszerte csökkenő termelése olyan recessziót – és kilábalást – fog okozni, amelyet eddig még nem láttunk. A következő évekre vonatkozó előrejelzéseikben az IMF, az OECD és más nemzetközi szervezetek V alakú kilábalást vetítenek előre. Ezt a prognózist azonban valószínűleg a globális értékláncoknak a 2008–2010 közötti válságot követő gyors fellendülése befolyásolta. Az a krízis viszont a pénzügyi rendszerből indult ki, nem a reálgazdaságból. A szétzilálódott ellátási kapcsolatrendszernek a mostani krízisben betöltött fontos szerepéből kiindulva ez a recesszió valószínűleg egyedi jellegű lesz.
A cégek más módokon is sebezhetők. A járvány miatt bevezetett korlátozások által érintett beszállítók jelentős kibocsátási veszteséget okoznak a vevőiknek, amikor az általuk előállított input speciális jellegű, valamint a kutatás-fejlesztés és a szellemi tulajdon magas szintjét testesíti meg.
Az is kijelenthető nagy valószínűséggel, hogy ez a recesszió kisebb GDP-növekedést fog okozni. Elvégre a globális ellátási láncok voltak a fő hajtóerői sok ország termelékenységi növekedésének az 1990-es években és a 2000-es évek jó részében.
Ha a globális értékláncok növekedésének 2011 óta tartó lassulása már hozzájárult a fejlett országok erőtlen termelékenységi növekedéséhez, akkor az értékláncok járvány okozta szétesése miatti felgyorsult lassulása vagy akár a zsugorodása nem sok jót sejtet.
Ebben a helyzetben a politikai döntéshozók egyetlen lehetősége az, hogy élénkítik az egyes szektorok növekedését. Németországban a Volkswagen és más cégek azt sürgették a kormányzattól, hogy indítson el egy államilag támogatott autócsere-programot, hasonlóan a 2009-ben bevezetett megoldáshoz. A kormány azonban úgy döntött, most nem vezet be egy ilyen programot.
Érdemes lenne újragondolni ezt a döntést. A járvány hatásait vizsgáló makromodellek szerint a szektorspecifikus élénkítés okozhatja egy elköltött euróra vetítve a legnagyobb költségvetési élénkülést. Egy olyan gazdaság, amelynek az 50 százaléka teljesen leállt (mint ahogy a járvány során történt), nem hasonlítható egy olyan gazdasághoz, amelyben az összes gazdasági tevékenység 50 százalékkal csökkent, mint ahogy az egy válság során tapasztalható. Egy járványban az adott szektornak a gazdaság többi részével való kapcsolata határozza meg a gazdasági adatokat.
Ez azt jelenti, hogy a költségvetési élénkítés hatása optimalizálásának legjobb módja, ha azonosítjuk azokat a szektorokat, amelyek nem helyettesíthetők. Németországban, hasonlóan más országokhoz, az autóiparnak komplementer szerepe van a gazdaság többi részében.
Minél több autót vásárolnak, annál nagyobb a kereslet az autóalkatrészek iránt. Az iparág az input termékek csupán 29 százalékát importálja, szemben a textilipar 76 százalékos értékével. Emiatt az autóvásárlás élénkítése jobb megoldás, mint például az éttermi utalványok osztása. Valójában az éttermi fogyasztás csökkenti a szupermarketek forgalmát, ami kisebb aggregált keresletet okoz.
A járvány hatalmas kihívás a gazdasági döntéshozók számára. Tetszik vagy sem, bármilyen fellendülés beindításához a kormányoknak félre kell tenniük olyan kérdéseket, amelyeknek normál időszakokban kiemelt a fontosságuk. Krédójuknak hippokratészinek kell lennie, ami abban áll, hogy ne okozzanak nagyobb bajt.
Copyright: Project Syndicate, 2020
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.