BUX 39,234.2
-5.50%
BUMIX 3,852.63
-1.33%
CETOP20 1,952.57
-0.70%
OTP 9,010
-8.17%
KPACK 3,100
0.00%
-0.91%
-4.35%
+0.85%
-4.00%
ZWACK 17,400
-1.42%
-1.96%
ANY 1,610
-1.23%
RABA 1,165
+0.43%
-1.79%
-4.44%
-1.33%
-2.27%
+2.19%
-2.73%
-1.50%
0.00%
+1.03%
OTT1 149.2
0.00%
-1.95%
MOL 2,504
-9.14%
+1.69%
ALTEO 2,200
-5.98%
0.00%
-3.02%
EHEP 1,595
-5.62%
-0.67%
-3.80%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
+1.59%
0.00%
0.00%
SunDell 42,000
0.00%
+0.48%
-1.90%
-3.60%
-2.60%
-1.27%
-2.75%
GOPD 12,000
0.00%
OXOTH 3,370
-9.89%
+2.10%
NAP 1,206
0.00%
-15.15%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Vélemény

Az ellátási láncok és a klímavédelem

A viszontagságos 2020-as év egyik reménykeltő eredménye volt, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátása először csökkent globálisan a második világháború óta.

A viszontagságos 2020-as év egyik reménykeltő eredménye volt, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátása először csökkent globálisan a második világháború óta. Ez azonban nem másnak, mint a világjárvány következtében radikálisan szűkülő keresletnek volt a következménye. A vállalatoknak továbbra is meg kell találniuk, miként csökkentsék kibocsátásukat fenntartható módon, hogy kivegyék a részüket a klímaváltozás elleni harcból.

Napjainkig az ellátási láncok kibocsátásának kérdése nem állt a figyelem középpontjában.

A vállalatok elsősorban a saját termelési egységeik, irodáik kibocsátásának csökkentésére vagy a vásárolt áram és hő optimalizálására fókuszáltak.

Fotó: Sameer Al-DOUMY / AFP

Mindeközben az ellátási láncok kibocsátása a legtöbb vállalatnál nagymértékben meghaladja a saját működésből származó kibocsátást.

Nem véletlen, hogy a héten zajló virtuális Világgazdasági Fórum, a Boston Consulting Grouppal (BCG) karöltve, erre a kiaknázatlan potenciálra hívja fel a figyelmet. A „net zéró” (amikor ugyanakkora mennyiségű szén-dioxidot kötnek meg, mint amennyi a légkörbe jut) ellátási láncok irányába való elmozdulással a vállalatok jelentős szerepet vállalhatnak a klímaváltozás elleni küzdelemben.

Globális szinten nyolc ágazat – élelmiszeripar, építőipar, divat, FMCG, elektronikai cikkek, autóipar, szakmai szolgáltatások és áruszállítás – beszállítási lánca felelős az üvegházhatású gázok éves kibocsátásának 50 százalékáért, és ennek nagy része még az alapanyagok előállítása vagy szállítás közben keletkezik.

A dekarbonizáció a karbonintenzív nyersanyagok előállítóinak vagy a logisztikai cégeknek rendkívül összetett és igen költséges feladat, az egyes beszállítók maguk nem tudnak vele megbirkózni.

Ha viszont a teljes értékláncot nézzük, a feladat könyebben megoldható.

A karbonintenzív alapanyagok részaránya a végtermékek nagy részében már elég alacsony ahhoz, hogy a végtermék karbonlábnyoma költséghatékonyan csökkenthető legyen.

Így történhet meg, hogy míg az acélgyártás dekar­bonizációja 50 százalékkal emeli meg a nyersanyag előállítási költségét, addig ez egy 10 millió forintos új autónál 180 ezer forintos áremelkedéssel jár. Vagyis a legtöbb ellátási láncnál a net zéró állapot elérésének költsége relatíve meglepően alacsony.

A teljes dekarbonizáció a végfogyasztói árakat mindössze 1-4 százalékkal növeli meg.

Felmerül a kérdés, ha az ellátási láncok dekarbo­nizációja a kulcs a klímaváltozás elleni harcban, akkor miért nem foglalkozik vele a vállalatok nagy része már ma is?

A válasz kézenfekvő: ez egy rendkívül összetett probléma.

Először is, a legtöbb cég jobbára tisztában van a saját kibocsátásával, ám csak a legritkább esetben van tényleges képe az ellátási láncának a kibocsátásáról. Sok cég esetében már a beszállítói kör meghatározása is nehézkes a hosszú, lépcsőzetes ellátási lánc miatt.

Még ha sikerül is megteremteni a szükséges transzparenciát, akkor sem egyértelmű, hogyan tovább.

Fotó: Sameer Al-DOUMY / AFP

A kibocsátáscsökkentési technológiák ismerete és a tudásátadás mellett szükség van a beszállítókkal való szoros együttműködésre, közös projektekre, folyamatos monitorozásra és hosszabb távú partneri kapcsolatok kialakítására is.

A legtöbb cég erre nem áll készen.

Szerencsére ezek a nehézségek szerintünk leküzdhetők. Öt pillér mentén látunk megoldást az ellátási láncok hatékony dekarbonizációjára. A transzparencia megteremtése: Javítani kell az átláthatóságot a teljes ellátási láncban. Az adatok összegyűjtése elengedhetetlen a kibocsátási célok meghatározásához és publikálásához.

A kibocsátásra alapuló optimalizálás: A kibocsátási adatok alapján a termékek teljes életútját felül kell vizsgálni a karbonlábnyom minimalizálása céljából, például az ellátási láncok rövidítésével, az újrahasznosítás növelésével.

A kibocsátási kritérium bevezetése: Szükség van a szállítók bevonására, új értékelési szempontok bevezetésére, hogy az alacsonyabb kibocsátású beszállítók ne kerüljenek hátrányba a szoros árversenyben.

Széles körű iparági összefogás: A kibocsátási standardok bevezetése vagy a beszállítókat karbon­sem­le­gességre ösztönző értékelési rendszerek kialakítása egész iparágakat érintő intézkedés. Az élen járó vállalatok most tudják formálni az irányokat, később csak az alkalmazkodásra lesz lehetőségük.

A szervezet felkészítése: Az új felfogás átfogó szemléletváltást igényel a vállalati döntéshozatalban. Idejében fel kell készíteni a szervezetet, hogy a napi döntésekben megjelenjen a teljes termékéletút kibocsátását szem előtt tartó hozzáállás.

Az ellátási láncok dekarbonizációja hatalmas, mindeddig kihasználatlan lehetőséget kínál a vállalatoknak a klímaváltozás elleni küzdelemben.

A vállalatoknak felül kell vizsgálniuk működésük eddigi sarokköveit: hogyan tervezik és gyártják termékeiket, hogyan választják ki beszállítóikat, és hogyan hozzák meg döntéseiket? Ami a legfontosabb, hogy mindezt megfizethető áron és minimális végfelhasználói áremelkedés mellett lehet és kell megtenni.

A koronavírus-világjárvány tökéletes alkalmat biztosít arra, hogy a vállalatok górcső alá vegyék az ellátási láncaikat, megtervezzék a rövidítésüket, és megkezdjék az együttműködést a beszállítóikkal a kibocsátás csökkentésére. Itt az ideje lépni!

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek