A milliárd feletti összeghatárokat elérő fogyasztóvédelmi versenyfelügyeleti bírságok korszaka 2019 decemberében a Facebook „Ingyenes és az is marad” szlogenje miatt kiszabott 1,2 milliárd forintos bírsággal köszöntött be, amit a Gazdasági Versenyhivatal még a Telenor Blue tarifacsomaghoz nulla forintért kínált készülékek ügyében kirótt 1,8 milliárd forinttal alá is húzott. A hivatal álláspontja szerint ugyanis nem lehet „ingyenes”, amikor személyes adatokat adunk, míg a Blue tarifacsomag árába beépítették a „kedvezményes” készülék díját, így az nem lehetett nulla forint. Az igen magas bírságok pedig, ahogy a hivatalnak a 2020-as évre vonatkozó, az Országgyűlés által nemrég elfogadott beszámolójából megtudható, nem maradtak el 2020-ban sem. Sőt: azt a típusú sürgetést, amelynek a Booking.com-ot üzemeltető holland cég tette ki a magyar fogyasztókat, amikor online szállásfoglaláskor „felugró” tájékoztatásokból akaratuk ellenére megtudhatták, hogy még milyen sokan nézegetik éppen ugyanazt a szállást – eddigi rekordtartóként –, 2,5 milliárd forint fogyasztóvédelmi versenyfelügyeleti bírsággal büntette a hivatal.
Szintén jelentős összegű bírságot, 1,8 milliárdot fizetett tavaly a Be2.hu és az Academicsingles.hu társkereső weboldalakat működtető luxemburgi cég is, mert valótlanul ingyenesként népszerűsítette a regisztrációt,
tehát összességében 2020-ban is kitartott a a szigorú büntetések alkalmazása mellett a fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolásának tilalma megszegése esetén.
Senki sem szereti, ha megtévesztik, vagy pszichés nyomást gyakorolnak rá, sürgetik döntéshozatalkor. Erre pedig három hatósági is figyel itthon. A nagyobb hatósugarú fogyasztói tájékoztatások esetében pedig a Gazdasági Versenyhivatalé a hatáskör, amelynek a 2020-as évre vonatkozó beszámolójából megtudható, hogy tavaly mintegy hétmilliárd forint bírságot rótt ki a fogyasztókat megtévesztő vagy velük szemben úgynevezett agresszív kereskedelmi gyakorlatot tanúsító vállalkozásokra. Ez a szám önmagáért beszél, és jóval magasabb, mint a 2019-es év szintén komoly, bő négymilliárd forintja a fogyasztók megtévesztéséért.
A GVH-beszámolóból látható, hogy markánsan tartja magát a 2019-ben indult trend, hogy a kiszabott bírságok túlnyomó részét a hivatal már nem a klasszikus versenyjogi, hanem a fogyasztóvédelmi versenyfelügyeleti eljárásokban alkalmazza, és ez a körülmény a nemzeti versenyhatóságot önmagában is a hazai fogyasztóvédelem méltán megkerülhetetlen szereplői közé emeli.
Ugyanakkor bármekkorák is a bírságok, azok a központi költségvetést gyarapítják, így a sérelmet szenvedett egyes fogyasztóknak nem jelenthetnek segítséget – és ezt felismerte a hivatal is. A beszámolóból a fogyasztók számára teljesítendő kompenzációk hivatal általi fokozottabb preferálása is kiolvasható: a jogsértők által teljesített tevőleges jóvátételek és a jelentős ráfordításokkal jó irányba átalakított kereskedelmi gyakorlatok – ahogyan a Tesco és az IBUSZ esetei is jól példázzák – már valóban érezhető „pluszt” jelenthetnek a fogyasztóknak.
Az összes kompenzáció összege 2020-ban meghaladta a 2,1 milliárd forintot.
A beszámoló szerint a beérkező és a tavalyinál 33 százalékkal több panasz jól jelzi, hogy nőtt az ügyleti döntések meghozatalakor tanúsított fogyasztói figyelem, miközben jellemzően már néhány nap várakozás után a hivatalhoz fordultak a fogyasztók, be sem várva a cégek vitarendezés kapcsán tett intézkedéseit. Tehát tudatosabbak és egyre türelmetlenebbek lettünk. Ennek fényében pedig akár újraértelmezést is igényelhet az ügyfélszolgálatért felelősök részéről az általános szabályként jól ismert 30 napon belüli érdemi válaszadási határidő, hiszen ha a GVH-hoz fordul elkeseredésében vagy felháborodásában az ember, akkor az sem feltétlenül segít a cégen, ha határidőn belül még érdemben válaszol a panaszkodónak. Különösen, ha belegondolunk, hogy 2020-ban minden hatodik beérkező állampolgári jelzés a GVH eljárásának megindításához szolgált alapul. Érdemes tehát korrekten reklámozni, pontosan és valósan tájékoztatni a fogyasztókat, és gyorsan reagálni a panaszaikra, ha nem szeretne fogyasztóvédelmi jogsértésért a GVH fókuszába kerülni a vállalkozás – mert az említett szigor minden bizonnyal folytatódik az idén is.
