A válságnak a cégek szemszögéből nézve vége van – ezt egyértelműen kimutatta nemzetközi felmérésünk. A vállalatok kétharmadánál azt várják, hogy év végére az árbevételük már eléri a járvány kirobbanása előtti szintet.
Ez jó hír, de hogyan tovább? Mit kezdenek a cégek a visszanyert mozgásterükkel? A tavalyi hasonló felmérésünk után az idén nyár elején 26 ország, 11 ágazat vállalatainál tudakoltuk meg a stratégiai terveket, várakozásokat. A vállalatok legfontosabb döntéshozó testületének tagjaival találkoztak a felmérést végző kollégáink, összesen 250 első számú vezetővel beszélgettek személyesen.
Egyértelműen kiderült, hogy a fenntarthatóság az elmúlt időszakban nagyot ugrott a stratégiai célok rangsorában, a hatodikról a második helyre került.
Csak a digitalizációt nem tudta ledönteni a trónjáról, ez változatlanul az első helyen szerepel. Sőt, az elmúlt időszak eseményei még fel is gyorsították a digitális átalakítást.
A cégek digitalizálnak mindent, amit csak lehet.
A karantén következményeként az ügyfélkapcsolatok átterelése digitális csatornákra kiemelt helyen szerepel, de mindenféle más digitalizációra is egyre nagyobb büdzsét szánnak a vállalatok. Szándékaik szerint digitalizálják az üzleti modellt, a termékeket és a szolgáltatásokat, ökoszisztémákat építenek ki a partnereikkel, egyre nagyobb mennyiségben gyűjtik és elemzik az adatokat.
Van, ahol már most megteszik ezt, máshol csak tervezik – a cégek felkészültsége természetesen nagyon különböző. De a felmérés résztvevőinek 95 százaléka kiemelten fontosnak nevezte ezt a témát. Mindenki látja már, hogy aki kimarad, az lemarad; az IT-költségvetéseket mind a 11 vizsgált ágazatban megnövelték.
Mindez egyébként a fenntarthatóságnak is a javára válik. Gondoljunk csak az ennek köszönhető papírmentességre, kevesebb közlekedésre, fölösleges tevékenységek megszüntetésére. De a fenntarthatóság a saját jogán is momentumot kapott. A cégvezetők a Covid-járványban megtapasztalhatták, hogy a természeti környezet kedvezőtlen változása már a jelenben képes világméretű gazdasági válságot – vagyis számukra hatalmas problémákat – okozni. Kénytelenek voltak felismerni, hogy most azonnal napirendre kell tűzniük a zöldebb működést. És persze ezt várják tőlük a vevőik, az ügyfeleik is.
Dobogós – harmadik – helyre került a munkatársak egészsége, jólléte.
A koronavírus-járvány rávilágított arra, hogy ez távolról sem magától értetődő dolog, a munkáltatóknak is tenniük kell érte. Húsba vágó kérdés lett, hogy az alkalmazottak jó erőben, motiváltan tudják elvégezni a munkájukat, s ehhez meglegyenek a szükséges ismereteik is. A járványban nem lehetett nem észrevenni, hogy milyen lényeges a dolgozók fejlesztése, hiszen egyik napról a másikra kellett átállni teljesen újfajta munkavégzésre.
Voltak olyan topvezetők, akik a beszélgetés során a mentális betegségeket is megoldandó feladatként említették.
Mert a távoli munkavégzésnek érezhetővé váltak a hátrányai: többen panaszkodtak arra, hogy nagymértékben csökkent a termelékenység és a dolgozók motivációja.
Ugyanakkor az újfajta munkavégzés előnyei is nyilvánvalóvá váltak. A flexibilis, hibrid munkavégzést sokan megkedvelték, különösen a fiatalabb generációkban. Költségeket is lehet általa csökkenteni, például kisebb irodaterületre van szükség. A döntéshozók azt is felismerték, hogy a legjobb megoldások megtalálásához holisztikus megközelítésre van szükség, s a témát már csak ezért is be kell építeni a stratégiába.
Az sem lényegtelen azonban, hogy mi veszített a jelentőségéből. Nos, a legtöbbet a likviditás. A cégek nem félnek már sem attól, hogy maguk keverednek pénzzavarba, sem pedig attól, hogy a partnereiknek, a beszállítóiknak lesznek fizetési gondjaik. Az árbevétel meggyőző emelkedése mellett ez is arra mutat, hogy vége a gazdasági válságnak.
A költség-haszon szerkezet is lejjebb csúszott két hellyel, de így is a negyedik legfontosabb témaként említették a topvezetők. A „pénzkérdések” tehát változatlanul foglalkoztatják a cégeket, csak éppen kevésbé, illetve másképp, mint egy évvel ezelőtt. Akkor költségcsökkentésekről intézkedtek, ma már a piacra figyelnek. A megváltozott környezethez, a megváltozott piaci igényekhez igazodva a cégek elmozdulnak. Változtak az üzleti modellek, változtak az árazási modellek: teret nyernek a használattal arányos (pay-per-X) vagy az előfizetésen alapuló árazási modellek. Az árazás egyre fontosabb stratégiai kérdés a cégeknél, három pozícióval előrébb rukkolt a tavalyihoz képest.
Nemzetközi felmérésünk is mutatja, hogy nagyon más a mostani a környezet, a mostani világ a tavalyihoz képest. Nem visszarendeződést látunk, hanem az új világhoz való alkalmazkodást, igazodást. A vállalkozások alkalmazkodnak a környezethez, digitalizálnak, üzleti modellt váltanak. Komoly reményre ad okot, hogy különösen kiemelt figyelmet fordítanak az emberekre, a munkatársakra és a környezetre, a fenntarthatóságra.
