Világelsőként a magyar adóhatóság vállalta fel a vállalkozói számlaadatok alapján az áfabevallás tervezetének kiajánlását. A minisztérium eredeti tervei szerint erre már 2021 első negyedévének végén sor került volna, de az élet – azaz a Covid – közbeszólt, így még eddig nem valósult meg. Most úgy tűnik, hogy lépcsőzetesen fogják bevezetni 2021 harmadik negyedévét követően, egy-két év alatt folyamatosan bővítve. Ez több időt hagy az adóhatóság fejlesztőinek a finomhangolásra, de a vállalkozásoknak is adóbevallásaik automatizálására, áfakezelésük felülvizsgálatára, rendbe tételére.

Fotó: Shutterstock

A csúszás persze érthető. Egyrészt lényegesen nagyobb adathalmaz feldolgozása szükséges az áfabevallási tervezetek előkészítéséhez, mint az szja-kiajánláshoz: az e-áfánál évi több mint négymilliárdnyi számla- és nyugtaadatot kell figyelembe venni. Másrészt a személyijövedelemadó-bevallásokat a könyvelők, bérszámfejtők által elkészített, rendszerezett adatok alapján állítják össze egyszer egy évben utólag, míg az áfához szükséges input közvetlenül a vállalkozásoktól érkezik eltérő minőségben, például az online számla és a pénztárgéprendszer adatain keresztül.

Másrészt sokkal bonyolultabb rendszerről van szó, amelyben a kimenő és a bejövő számlák adatait, azok teljesítési, áfafizetési időpontjait és az adólevonásra való jog mértékét, valamint megnyílásának időpontjait is össze kell hangolni.

Gondoljunk csak az előlegekre, rész- és végszámlákra, az időszaki elszámolásra, az utólag adott minőségi, mennyiségi vagy éppen az előre fizetésért járó kiszámlázott engedményekre és az egyéb számlakorrekciókra. Éppen a rendszer bonyolultsága miatt a hatóság nem tudja, és nem is fogja vállalni az áfabevallási tervezetek módosítás nélküli elfogadását. Az adóhatóság a rendelkezésére álló információk alapján elkészíti majd a vállalkozások számára az áfabevallási tervezetet, ám ezt az adózónak kell ellenőriznie, és szükség szerint módosítania. Az e-szja-val szemben ez csak akkor válik majd valódi bevallássá, ha az adózó kifejezetten elfogadja. 

Az e-áfabevallási tervezettel az adóhatóság az adóalany rendelkezésére bocsátja majd az adott adómegállapítási időszakra vonatkozó, nyilvántartásában szereplő adatokat: az adóalapot, az áthárított előzetesen felszámított és a fizetendő adót.

Egy felelős vállalat azonban nem fogadhatja el látatlanban ezeket az adatokat. Ellenőriznie kell a számlák jogszerűségét, alaki és tartalmi megfelelőségét, az adatok teljeskörűségét. Pótolnia kell azokat az adatokat, melyeket nem lát az adóhatóság: az uniós és a harmadik országos beszerzések vagy akár a megkésve kiállított belföldi számlák adatait. 

Továbbá lehetőséget kell biztosítani, hogy a vállalkozások meghozzák saját üzleti vagy számviteli döntéseiket az áfa levonásának mértékére és időpontjára vonatkozóan. Hiszen vannak olyan tételek, amelyek áfatartalma csak a valós üzleti felhasználás arányában vonható le, ahogy az ügyletek késése miatt is kitolódhat az áfalevonás, ami jelentősen befolyásolhatja az áfa cash flow-t. 

Az áfabevallás felelőssége tehát mindvégig az adózókon marad, az ellenőrzés előfeltétele pedig az, hogy a vállalkozás rendelkezzen naprakész könyveléssel.

A bevallási tervezet valószínűleg már minden hónap 12-én, a hivatalos 20-i áfabevallási határidő előtt kicsit több, mint egy héttel elérhető lesz. Nem véletlen tehát, hogy 2020. július 1-jétől a számlakiállítási határidőt 15-ről 8 napra csökkentették. Ugyanakkor a nagyobb, jelentős adminisztrációt végző vállalatoknak még így is nehézséget okozhat a számlázási adatok gyors összegyűjtése. Még a belföldi számlák tekintetében sem biztos tehát, hogy az e-áfatervezet valóban teljes körű lesz.

A tervezetek megjelenése után kezdődhet majd az ellenőrzésük, ami annál nehezebb feladat, minél nagyobb egy cég számlaforgalma, minél bonyolultabbak az ügyletei. Sokaknál manuális megoldások helyett csak egy speciálisan az áfabevallás ellenőrzésére fejlesztett szoftver jelenthet megoldást. Ez automatikusan ki tudja mutatni az eltéréseket a NAV által készített tervezet és a céges adatok között, ami után már célzottan lehet ellenőrizni és módosítani.

Ám még egy áfabevallást ellenőrző alkalmazás munkába állítása után is kérdés, hogy vajon mindezzel valóban csökken-e az adminisztráció, könnyebb lesz-e az adózók élete. A válasz még korántsem egyértelmű.

A Pénzügyminisztérium szerint a tervezetek kiajánlása évente mintegy félmillió vállalkozásnak hoz majd könnyebbséget, ők időt és pénzt is megtakaríthatnak. Ezek azonban inkább a kisebb, egyszerűbb működésű cégek. A nagyobbaknak akár pluszkiadást és munkát is okozhat a változás, különösen, ha nem automatizálnak. 

Ők csak azzal vigasztalódhatnak, hogy a tudás hatalom. Ugyanis az áfa bevallástervezetének kiajánlásával látni fogják, hogy mit lát a „NAV testvér” a vállalkozásuk adóügyeiről. És ez lépéshelyzetbe vagy lépéskényszerbe hozza majd őket: önellenőrzéssel, az ügyletek áfaértékelésének módosításával elkerülhetik a büntetéseket. Így aztán nem csoda, hogy szorongással vegyes várakozással tekintünk az e-áfabevallási tervezet elé.