Európa immár az elektromos autók legnagyobb piaca, további tömeges elterjedésükhöz azonban a nyilvános töltőállomások kiterjedt infrastruktúrájára is szükség lesz. Ezeknek a kialakítását olyan innovatív megoldások tehetik vonzóbbá, amelyek az okos- és szupergyors töltést új üzleti modellekbe ültetik.

Európában fut a legtöbb e-autó

Tízmillió elektromos autó rótta a világ közútjait a múlt év végén. Az újonnan regisztrált elektromos autók száma 41 százalékkal nőtt 2020-ban, annak ellenére, hogy a járványválságban az autóeladások világszinten 16 százalékkal visszaestek. 

Fotó: Kallus György / VG

A Nemzetközi Energiaügynökség jelentése (Global EV Outlook 2021) szerint tavaly mintegy 3 millió elektromos autó talált gazdára, ami az eladások 4,6 százalékát tette ki, Európa pedig Kínát megelőzve első ízben vált az elektromos járművek legnagyobb piacává.

Az állami támogatások hatására az EU-ban tavaly csaknem a duplájára nőtt ezeknek a járműveknek az eladása, és a globális piac 43 százalékát adta. Nemcsak a személyautók, hanem az elektromos buszok és kamionok regisztrációja is szépen nőtt, számuk világszinten elérte a 600, illetve a 31 ezret.

Az elektromos járművek piaca elsősorban három tényezőnek, a kedvező szabályozási keretrendszereknek, a vásárlást ösztönző állami támogatásoknak, valamint az egyre megfizethetőbb akkumulátorokra épülő, mind szélesebb modellkínálatnak köszönheti a járványhatással szembeni immunitását.

Az Európai Bizottság a szén-dioxid-kibocsátás csökkentését szem előtt tartva 2035-től betiltaná a benzines és a dízeles autók forgalmazását. A terv az európai zöldmegállapodáshoz fűződő Fit for 55 csomag része, amelyet a bizottság júliusban ismertetett.

Az elképzelés szerint a program megvalósításával az unió 2030-ra 55 százalékkal csökkentené az üvegházhatású gázok kibocsátását, 2050-re pedig elérné a klímasemlegességet.

Minthogy az EU szén-dioxid-kibocsátásának 12 százaléka a személyautókból ered, villamosításuk vitathatatlanul közelebb vihet bennünket a klímacélok eléréséhez. A javaslatot azonban még a tagállamoknak és az Európai Parlamentnek is el kell fogadnia, ez a folyamat két évbe telhet, a fejlett autóiparral rendelkező országok részéről pedig ellenállásába ütközhet. Az Európai Autógyártók Szövetsége (ACEA) máris rámutatott, hogy egyes technológiák tiltása nem vezet majd a legzökkenőmentesebb átmenethez, az autógyártók némelyike azonban máris bejelentette, hogy a közeljövőben kivezeti kínálatából a belső égésű motoros modelleket. A Volvo és a Ford például már 2030-tól, a Volkswagen pedig 2035-től lesz teljesen elektromos.

Legalább egy elektromos autó már ma is megtalálható minden nagyobb autógyártó flottájában, a vásárlók összesen több mint 500 modell közül választhatnak, ráadásul egyre kedvezőbb áron. A lítiumion-akkumulátorok ára ma kilowattóránként 140 dollár körül alakul, de a BloombergNEF előrejelzése (Electric Vehicle Outlook 2021) szerint a gyártók pár éven belül elérhetik a kilowattóránkénti 100 dolláros álomhatárt. Az elektromos autók 2027-re már olcsóbbak lehetnek, mint a belső égésű motorral hajtott járművek.

Hatósugár-szorongás

Mindezzel együtt az elektromos autók további tömeges elterjedéséhez a nyilvános töltőállomások kiterjedt infrastruktúrájára is szükség lesz. Az Európai Bizottság törvényjavaslata szerint az unió tagországainak 2025-re legfeljebb 60 kilométerenként nyilvános töltőpontokat kellene létesíteniük a fő útvonalak mentén. Az elképzelés szerint így az évtized közepén, amikorra a klímasemleges vagy alacsony kibocsátású járművek száma 13 millióra emelkedik, már egymillió nyilvános töltőpont állna rendelkezésre Európában. A hosszabb távú előrejelzés szerint ez a szám az évtized végére 3,5 millióra nőne, 2050-re pedig elérné a 16,3 milliót.

Az Európai Számvevőszéknek (ECA) a töltő-infrastruktúráról készült legutóbbi jelentése szerint azonban a tagállamok nélkülözik az eszközöket, amelyekkel uniós szinten koordinálhatnák ez irányú törekvéseiket, emiatt az e-mobilitás átfogó stratégiai ütemterve is várat még magára. Magyarországon – ahol tavaly minden huszadik újonnan eladott autó elektromos volt – a nyilvános elektromos töltőberendezések száma csaknem 60 százalékkal nőtt egy év alatt a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) jelentése szerint.

A hivatal 2021 első negyedévének végén 1471 nyilvános töltőberendezésről tudott, ez a szám a múlt év azonos időszakában 930, az utolsó negyedének végén pedig 1395 volt.

Bőven van hová fejlődni azonban ezen a téren, mert a hazai töltőállomások száma, akár a lakosságra, akár a járműparkra vagy az autópályák hosszára vetítjük, elmarad az uniós átlagtól.

De nem csupán a töltőpontok számáról van szó, a töltés sebessége hasonlóan fontos szemponttá válik. Bár az elektromos járművek többségét ma még nem útközben töltik, ez a fogyasztói szokás változni fog, mert a technológia fejlődésével a vezetők egyre hosszabb utakat tennének meg az e-autójukkal. Az infrastruktúrát ehhez az igényhez kell illeszteni, az ECA jelentése szerint azonban tavaly szeptemberben az unió 27 tagállamában és az Egyesült Királyságban nyilvánosan elérhető 250 ezer töltőállomás mindössze 14 százaléka minősült gyorsnak 22 kilowatt feletti teljesítményével. Számuk exponenciális növelésére lesz szükség. Az elektromos autók hatósugarával kapcsolatos aggodalmakat csak a mai üzemanyag-tankoláshoz hasonlóan gyors töltést biztosító infrastruktúra fogja teljesen eloszlatni, a kiépítése ezért megkerülhetetlen az e-mobilitás további előmozdításához. Az Európai Bizottság becslése szerint 2040-ig 80-120 milliárd eurót kell majd költeni nyilvános és privát töltőállomások telepítésére az unióban.

Új üzleti modellek gyorsíthatják az e-töltők elterjedését

A lassú töltés, amelyet az e-autók tulajdonosai ma még jellemzően az otthonukban végeznek, 3 kilowatt teljesítmény mellett 6–12 órába telik. A nyilvános töltő-infrastruktúrában előtérbe kerülő gyors töltés a 2–22 kilowatt teljesítményű állomásokon egy–három órát tart.

A közutakon közlekedő elektromos járművek száma azonban folyamatosan nő, ezért már a közeljövőben olyan nagy teljesítményű infrastruktúrára lesz szükség, amellyel a vezetők szupergyorsan – mai technológiával 15-20 perc alatt 80 százalékra – tölthetik fel autójukat.

Fejlesztés alatt álló technológiákkal, az akkumulátorok új típusaival pedig még ez az idő is rövidíthető, egy–hat percre csökkenthető. De ez még odébb van.

Az biztos, hogy a mostani technológiával hatalmas és dinamikusan változó terheléssel jár az elektromos autók tömeges és szupergyors töltése, ezért az állomásokat minden érintett fél bevonásával, gondos tervezéssel kell az energiahálózatba és a városfejlesztési tervekbe illeszteni, a hálózat peremén pedig, ahol az energia a fogyasztással találkozik, innovatív, intelligens technológiai megoldásokkal menedzselni.

E-töltő-csomópontok jönnek majd létre, amelyek a városok szélén, a P+R-parkolókban, ahol a vezetők egész napra otthagyják autójukat, lassú töltést biztosítanak, míg a belvárosban, például a bevásárlóközpontok parkolóiban gyors vagy szupergyors szolgáltatást adnak a rövid időre beálló gépkocsik töltéséhez. A Siemens új e-töltő modellje, amely hazánkban mutatkozott be, elsősorban autópályák mellett, bevásárlóközpontok és más létesítmények nagy forgalmú parkolóiban telepíthető. Különlegessége a nagy méretű, 24 colos kijelző, amelyen saját tartalom jeleníthető meg. Gyors töltés közben az e-autó vezetője például gyorséttermi menüt rendelhet, vagy online foglalást, vásárlást intézhet, de az állítható magasságú kijelző a sokszor problémás láthatóságra is megoldást ad, és mozgáskorlátozottaknak is könnyebbé teszi a töltő használatát. 

De az okos töltőkkel és modern infrastruktúrával lassan realitás az is, hogy „céges számlára” menjen a flottás autók otthoni vagy más pontokon történő töltése, ami újabb lökést adhat az e-járművek további elterjedésének.

Az elektromos járművek töltését más szolgáltatásokkal együtt kínáló, innovatív megoldások új üzleti modelleket hívnak életre, így vonzóbbá tehetik a töltőállomások telepítését is, elősegítve az európai zöldmegállapodás célkitűzéseinek gyorsabb elérését.