Több rövid cikk, elemzés készült a közelmúltban annak számszerűsítésére, hogy a jegybanki kamatemelések és a vele együtt emelkedő referenciakamatok (BUBOR) milyen hatást gyakorolnak a lakossági hitelek törlesztőrészleteire. Ha a referenciakamatok x százalékkal emelkednek, miképpen növekednek a lakosság törlesztőrészletei? Ennek kapcsán az a kérdés merül fel, hogy hogyan lenne csökkenthető a piaci kockázatok között számon tartott kamatkockázat a háztartások számára.
Ha a kamatkörnyezetet vizsgáljuk, akkor megállapíthatjuk, hogy a referenciakamatnak tekinthető 3 hónapos BUBOR 2021. december 13-i mértéke 3,68 százalék volt, míg 2014. december 31-én 2,1 százalékot tett ki. Kijelenthető, hogy a kamatok már most magasabban vannak a forintosítás időszakában használt referencia-kamatszintnél. A lakosság döntő része számára jó esetben ismert, hogy ezek a hitelek kamatkockázatnak vannak kitéve, hiszen a húsz évre felvett hitelek kamata nem állandó, csak akkor, ha a hiteladós fixáltatja azt a bankja által nyújtott hitele számára.
A gazdaságpolitikai döntéshozók (Magyar Nemzeti Bank, Magyarország Kormánya), továbbá bankok, elemzőházak is többször felhívták a lakosság figyelmét, hogy újonnan kötött hiteleik kamatait lehetőség szerint hosszabb futamidőre rögzítsék.
A jegybank adósságfékszabályain keresztül ezt ösztönzi is. A lakosság számára a korábban felvett hiteleik esetében nem, vagy csak magas költségek mellett nyílik ugyanakkor lehetőség hiteleik kamatperiódusának hosszabbítására. Ennek nyilvánvalóan az az oka, hogy a bankok a változó kamatozású hiteleik fedezésére változó kamatozású refinanszírozást vállaltak.
Elméletben és talán a gyakorlatban is kifejleszthető lenne egy lakossági termék, amelynél a lakosság azon része, akinek rövid (éven belüli) vagy 1-2 éves kamatperiódusú hitele van, a bank által a változó kamatozású pénzáramlását egy ún. kamatswap-ügylet (kamatcsereügylet) révén fix kamatozásúra cserélhetné. Ennek kifejlesztése mind a bankok, mind pedig a jegybank érdeke lehet, hiszen jelentős nagyságú hitelállományról van szó, amelyeknél például a 3 hónapos referenciakamat túlzott emelkedése jelentős többletterhet jelent. Így a fixálásnak rendszerkockázatot csökkentő jelentősége is van.
A jegybank 2021 decemberének Pénzügyi stabilitási jelentése alapján megállapítható ugyan, hogy
az éven belüli kamatperiódus elterjedtsége a teljes lakossági hitelállományon belül a 2016-os 68 százalékról 2021 második negyedévének végére 36 százalékra csökkent.
Azonban a 2021. októberi adatok alapján a háztartásoknak nyújtott teljes hitelállomány 9211 milliárd forint volt. Ennek a 36 százaléka 3316 milliárd forintos állomány, tehát jelentős kamatkockázatot fut. A jegybank közlése szerint volt már egy 2019. évi kísérlet a kamatkockázat csökkentésére, eliminálására, ugyanakkor az akkori hitelállományt figyelembe véve mindössze 6,5 százalék vette azt igénybe, és rögzítette hosszabb időre vagy a futamidő egészére hitelének kamatát.
Fontos lenne a bankok részéről is annak felismerése, hogy egy jelentősen magasabb kamatkörnyezet nagyobb kamateredménnyel kecsegtet, ugyanakkor annak kockázata magasabb, így az aktívabb részvétel a háztartások kamatkockázatának csökkentésének propagálásában egyértelműen prioritás.
