A tudományok csendes hőse: a matematika
A 21. század egyik legkevésbé látványos tudományága – kiemelkedő hasznossága ellenére – kétségkívül a matematika lett. Az iskolákban elsajátított matematikai tudásra sokan tekintenek úgy, hogy alig van igazi jelentősége vagy szükség van rá az érettségi vizsgákon túl. Pedig a matematika, amellett, hogy rengeteg intellektuális izgalmat rejt magában, a múltban és napjainkban is átszövi a társadalmat és a gazdaságot. Magyarországot e tudományág nagyhatalmaként szokták emlegetni, de a jövőre vonatkozóan szaporodnak a kedvezőtlen jelek ezen a területen.
Nem közkedvelt, mégis meghatározó
A matematika jelentősége, valamint a közbeszédben betöltött szerepe nagyon aránytalan viszonyban vannak. Pedig a tudományág az elmúlt évszázadok fejlődésének egyik nyertese:
meghódította a természettudományt, átformálta a társadalomtudományok nagy részét, illetve enélkül nincs egészségtudomány, ökológia-környezetvédelem és természetesen gazdasági élet sem.
Napjainkban mindent átsző a hálózatokban való gondolkodás – ennek is a matematika az alapja –, nem beszélve a koronavírus-járvány problémáiról, amelyeknek nélkülözhetetlen szakértője a matematikus. Mégsem tartozik a legnépszerűbb tudományágak közé, pedig hazánkban – az alapoktól az aktuális csúcságazatokig – építeni lehetne a matematikai tudásra, hiszen a történelem során is bizonyítottuk, hogy nagy eredményeket tudunk elérni ezen a területen.
A magyar matematika története és jelene
Hazánk egyik legintenzívebb fejlődése a XIX. és a XX. század fordulóján következett be, nem véletlenül. Ez a nagy társadalmi és gazdasági haladás ugyanis egybeesett a hazai matematika nagy, Bolyaik utáni időszakával. A korabeli magyar közeg világszínvonalát az is mutatta, hogy innen nőttek ki az „amerikai marslakók”: Neumann János, Wigner Jenő, Teller Ede, Szilárd Leo, továbbá Lánczos Kornél, Pólya György és mások. Érdekesség, hogy Magyarország a világon elsők között indított középiskolás matematikaversenyt is, amely hagyományt a mai napig ápolják. Szilárd alapok, kiemelkedő szakmai eredmények.
Mindezek ellenére ma Magyarországon sajnos bizonytalan a matematika megítélése.
Az iskolákban kevesen jutnak olyan oktatási módszerekhez, amelyek izgalmassá teszik számukra ezt a tárgyat, mindemellett a PISA-felméréssorozatok eredményei is aggasztóak.
Némileg árnyalják a képet a magyar diákok nemzetközi versenyeredményei, ugyanakkor drasztikusan csökken az emelt szinten érettségizők száma is a tárgyból. Az elhivatott tanárok és e tárgy iránt elkötelezett diákok teljesítménye próbálja elfedni a problémákat. No meg Szemerédi Endre és Lovász László Ábel díjai.
Kiválóság = magyar matematika erősítése
Látnunk kell, hogy ez a tudományág további fejlesztésre szorul, leginkább az oktatás berkein belül. Már csak azért is, mert a mai világban, ahol mindent átsző a matematika, komoly lehetőség lehet a terület arra, hogy mi, magyarok még nagyobb arányban tudjunk hozzájárulni az egyetemes közjóhoz.
Mi tehát a teendő? Egyértelműen szükség van a matematika jelentőségének felülértékelésére, fontos, hogy minél több erőforrást és tudást koncentráljunk erre a területre, és minél több fiatal előtt nyíljon lehetőség arra, hogy a legmodernebb és legszórakoztatóbb oktatási módszerekkel sajátíthassa el ezt a tantárgyat. Azt már bebizonyítottuk, hogy a magyar ember jó a matematikában, de jól tudjuk, hogy okosnak születni nem elég: a tanulás megfelelő körülményei legalább ugyanennyire fontosak.
