Habár 2021-ben is jobbára inkább negatív kontextusban emlegettük az autóipart, azért az év egésze egyáltalán nem volt tragikus. 2021-ben az eladott új személygépkocsik és könnyű haszongépjárművek száma becslések szerint globálisan 3-4 százalékkal nőtt. Ugyanakkor ez jócskán elmaradt a várakozásoktól, elsősorban az alkatrész-ellátási problémák miatt, miközben még 2020-ban az értékesítés 14 százalékos visszaesést mutatott.
Az idén várhatóan folytatódik a kilábalás, és akár újabb 4-6 százalékos keresletnövekedés is elképzelhető. Mindez kedvező kilátás a hazai autóipari szereplők számára is. Az idei évi fellendülést elsősorban arra alapozhatjuk, hogy a kínálati problémák ellenére a kereslet továbbra is rendkívül élénk. A várakozási idők ugyan meghosszabbodtak, de ez annak a következménye, hogy nagyobb mértékben emelkednek az új megrendelések, mint ahogy azokat a gyártók ki tudnák elégíteni az alkatrészhiány miatt.
A készlethiány miatt pedig az autóipari termelés még nagyobb mértékben is emelkedhet, mint maga az új autók iránti kereslet. Ennek alapvető feltétele, hogy 2022 második felére javuljon az alkatrész-ellátottság.
Mielőtt azonban erről beszélnénk, érdemes egy rövid kitérőt tenni az elektromobilizáció világába. 2021 ebben a tekintetben is több pozitív változást hozott. Legyen szó akár a fogyasztói kereslet élénküléséről vagy éppen nagyra törő tervekről. Ez utóbbiakról érdemes kiemelni az EU célját, hogy 2035-től már csak elektromos autók kerüljenek újonnan forgalomba, vagy éppen az Egyesült Államok célkitűzését, hogy 2030-ban minden második eladott új jármű elektromos legyen.
A rendelkezésre álló adatok szerint 2021-ben az újonnan üzembe helyezett járművek 17 százaléka volt tisztán elektromos vagy plug-in hibrid, ami gyakorlatilag az egy évvel korábbi arány megduplázását jelenti. A legfrissebb autóipari előrejelzések a piac további dinamikus bővülését várják: 2025-re Európa elérheti a 30 százalék feletti arányt, míg a globális arányszám már az idén 10 százalék fölé emelkedhet. Mindezek alapján kedvező fejlemény, hogy a hazai autógyártók is egyre inkább növelik az e-autó-gyártási kapacitásaikat, valamint egyre szélesebb körben épül ki az ehhez kapcsolódó hazai alkatrészgyártási klaszter.
Akármennyire is pozitív azonban a fent vázolt kép a magyar gazdaság számára is, a gyakorlat attól függ majd leginkább, hogy a gyártók miként tudnak megbirkózni az ellátási láncok problémáival és a szállítási nehézségekkel. A 2021-ben látott „sufni” megoldások egyre kevésbé fenntarthatók: az alkatrészre váró autók száma miatt már nincs hely a készletezésre, a vásárlók pedig egyre kevésbé elnézők az egyre több kényelmi funkciót nélkülöző modellekkel.
Várhatóan azonban komoly áttörést az idei év sem hoz majd a félvezetők esetében. Az ázsiai gyártók továbbra is a hazai piacra történő értékesítést preferálják, miközben egy csipgyártó üzem zöldmezős beruházás keretében a tapasztalatok szerint egy 3-4 éves projekt. Vagyis hiába indultak beruházások Európában és az Egyesült Államokban tavaly, ezek leghamarabb 2024-ben segíthetik a kínálatot.
Eközben egyre több autógyártó kezdte meg az átállást a saját félvezetőgyártásra, ám itt elsősorban a nyersanyaghiány szól közbe, lassítva a kutatás-fejlesztési és gyártási folyamatot.
Ha mindez nem lenne elég, a zöldátállás erősödése pedig csak tovább súlyosbítja a hiánygazdaságot. Ennek az az oka, hogy egy teljesen elektromos gépjármű előállításához kétszer annyi félvezetőre van szükség, mint egy hagyományos autóéhoz. Mivel ráadásul az ezeken a járműveken elérhető profit jóval magasabb, mint a hagyományos, pláne a szerényebb modellek esetében, így maguk a gyártók is ebbe az irányba tolják a termelési szerkezetüket.
Akárhogy is nézzük tehát a helyzetet, az autógyártók számára több pozitívummal kecsegtethet a 2022-es év, miközben a kevésbé tehetős fogyasztók egyre kevesebbet kapnak a pénzükért, vagy egyre többet várhatnak az egyre magasabb áron elérhető hagyományos autójuktól.
