30 évesek a hivatalos statisztika alapelvei
A hivatalos statisztika alapelveit 30 éve, 1992-ben fogadta el az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága, majd két évvel később az ENSZ Statisztikai Bizottsága, és 2014-ben – Magyarország előterjesztése nyomán – az ENSZ Közgyűlése is. Az alapelvek első ízben emelték a globális politikai elkötelezettség szintjére a függetlenség, az objektivitás, a módszertani megalapozottság, az átláthatóság és a statisztikai céllal gyűjtött egyedi adatok védelmének követelményeit, egységes keretet biztosítva ezzel a statisztikával foglalkozó szervezetek és a statisztikusok tevékenységének.
Az alapelvek rögzítését az 1990-ben Közép- és Kelet-Európában lezajlott rendszerváltás hívta életre.
Éppen a rendszerváltó országok statisztikusai kezdeményezték, hogy az „új demokráciákkal” szemben támasztott elvárások általános érvényűek legyenek, minden ország statisztikai rendszerére egyformán vonatkozzanak.
A tíz alapelv, amely felöleli a statisztikai tevékenység teljes spektrumát, a globális változások következményeként folyamatosan új jelentéstartalommal gazdagodik, és a mai sokszereplős adat-ökoszisztémában kiemelten fontos jelentőséggel bír. Változik az adatfelhasználók köre, az adatok használata és értelmezése kevesek privilégiumából napjainkra sokak eszközévé vált. Változik az adatok iránti igény, a Covid19-járvány idején például ugrásszerűen megnőtt a naprakész adatok iránti szükséglet. Emellett változnak a technikai lehetőségek is, a különböző forrásokból származó adatok sokasága, ezek összekapcsolása és értelmezése új lehetőségeket és igényeket teremt.
Ennek megfelelően változik a hivatalos statisztika szerepköre is. A minket körülvevő digitális eszközök által generált adatfolyam feldolgozásában és értelmezésében kiemelkedő szerepet vállalhatnak a szakmai, módszertani és működési alapelveket szigorúan betartó, az adatvédelmet is szem előtt tartó nemzeti statisztikai hivatalok. Napjainkban felértékelődik az adattudomány szerepe a nagy mennyiségű adathalmazból történő információ-előállítás terén, emellett a nemzeti statisztikai hivatalok jövőbeli feladatai között szerepel a proaktív és közérthető kommunikáció erősítése, a minőséget szem előtt tartó innovatív megoldások alkalmazása, vagy a partnerségi kapcsolatok fejlesztése.
A járvány időszakának megnövekedett adatigényét a nemzeti statisztikai hivatalok a közöttük kialakult globális szakmai összefogással, tudás- és tapasztalatmegosztással, újszerű megoldások bevezetésével igyekeztek kielégíteni. Ma már a Big Data források bizonyos területeit is eredményesen hasznosítja a hivatalos statisztika, például a web-scraping módszert a fogyasztói árindex számításához, vagy a mobil-cellainformációkat a turizmus vagy az ingázás jelenségének megfigyeléséhez.
Jelentős előrelépés, hogy a Központi Statisztikai Hivatal számára, a többi európai nemzeti statisztikai hivatalhoz hasonlóan, európai és hazai jogszabályok előírásai teszik lehetővé az országban fellelhető hivatalos adatbázisokhoz, nyilvántartásokhoz való hozzáférést. Mára ezek a különböző adatgazdák kezelésében levő adminisztratív adatok, az adatgyűjtések mellett, a hivatalos statisztika kiemelt forrásaivá váltak, és így a mind több területet lefedő megállapodások révén egyre tovább javul az adatok minősége, időszerűsége.
A globális statisztika összehangolásának csúcsszerve az ENSZ 1947-ben létrehozott Statisztikai Bizottsága, amely felel az ENSZ globális statisztikai programjainak koordinációjáért,
a nemzetközi összehasonlítást elősegítő szakmai és módszertani harmonizációért, nemzetközi statisztikai sztenderdek megalkotásáért és alkalmazásuk támogatásáért.
A Statisztikai Bizottság munkacsoportjai által kidolgozott, többek között az adatgyűjtéseket, a becslési eljárásokat, az adatfeldolgozást vagy a közzétételt érintő módszertani ajánlások biztosítják az adatok nemzetközi összehasonlíthatóságát, amelyeket – bár nem kötelező érvényűek – az egyes országok a teljesítményük objektív és relatív megítélése okán a saját érdekükben vesznek figyelembe.
Idén február 28. és március 4. között került sor az ENSZ Statisztikai Bizottságának 53. ülésére, az egy évvel korábbihoz hasonlóan virtuális formában.
Abban a megtiszteltetésben részesültem, hogy ismét a bizottság elnökévé választottak. Az ülésen többek között áttekintettük a fenntartható fejlődési célok megvalósulásának monitorozásában elért eredményeket, – a célok 2015-ös meghatározását követően a mérés alapjául szolgáló indikátorrendszer rekordsebességű, egy éven belüli kidolgozásában magam is részt vettem –, és a 2021. október 3. és 6. között Bernben tartott harmadik Adat Világfórum ezzel kapcsolatos eredményeit. Emellett olyan időszerű és fontos témák megvitatására került sor, mint a népszámlálások, az egészségügyi statisztika és az adat-ökoszisztéma új fejleményei, a Big Data források felhasználásának, valamint a statisztikai és a téradatok integrálásának lehetőségei a hivatalos statisztikában, és felülvizsgáltuk a bizottság munkamódszereit, feladat- és hatásköreit is.
