Termeszthetők-e növények víz alatt? Az első, természetes válasz: nem, hiszen nem áll rendelkezésre oxigén. A második, „okos” válasz: persze, ha van oxigén. Ehhez „csak” egy víz alatti üvegházra, speciális búvárharangra van szükség, és máris kihasználható a különleges közeg számos előnye, hiszen a környezeti feltételek stabilak, a szén-dioxidot a víz gyorsan elnyeli, kártevőktől pedig egyáltalán nem kell tartani. Ezen az úton indult el a Nemo’s Garden, amely víz alatti mezőgazdasági projektjéhez az ipar 4.0 egyik szimbólumát, a digitálisiker-technológiát is igénybe veszi, hogy termékeit tökéletesítse.

A digitálisiker-technológia sokoldalúságát mutatja, hogy az űrben ugyanúgy felhasználható, mint a víz alatt. Az alacsony Föld körüli pályán történő szállításra és utazásra fókuszáló Sierra Space ugyanazt a – Siemens által kifejlesztett – megoldáscsomagot használja, mint a Nemo’s Garden. A kolorádói székhelyű társaság, amelynek megrendelői között a NASA is szerepel, az Xcelerator által biztosított fejlesztői környezetben tervezi és teszteli a jövő űrgazdaságát megalapozó technológiákat. 

A vízi és az égi lehetőségek mellett „földi” példákat is említhetünk. A digitálisiker-technológia első alkalmazói között az autógyártókat találjuk. Ez nem véletlen, elég, ha a meglehetősen költséges töréstesztekre gondolunk. Míg egy „kézzelfogható” prototípust csak egyszer lehet összetörni, digitális ikertestvérén a kísérletek – változó paraméterek mellett – akárhányszor megismételhetők. A technológia jól vizsgázott: a „csattanós” töréstesztek pontosan azokat az eredményeket hozták, amelyekre a digitális modell alapján számítani lehetett.

2020.03.31. Győr Koronavírus-járvány: A győri Audi-gyárban március 22-én leálltak a gyártósorok, a munkatársak többsége állásidejét tölti otthon, a tervezett kéthetes leállás újabb két héttel hosszabbodik. Fotó: Csapó Balázs CSB
Fotó: Csapó Balázs / Kisalföld

A digitális ikrek a gyógyszergyártás területén is bizonyítottak. 2020-ban, amikor a Covid-vakcinák nagyüzemi gyártásának mihamarabbi elindítása a szó szoros értelmében életbe vágó kérdés volt, a BionTech marburgi gyárában is versenyt futottak az idővel. A Siemens technológiája ebben az esetben is segített, a folyamatok digitális modellezésének köszönhetően az eredetileg tervezett több mint egyéves felkészülési időt sikerült a felére csökkenteni.

Mint az utolsó példa mutatja, a digitális ikrek – vagyis a valós berendezések, folyamatok minden tekintetben pontos, paraméterezhető digitális szimulációi – nemcsak a termékfejlesztésben, de a gyártósortervezés és az üzembe helyezés digitális támogatásában is kulcsszerepet játszanak, jelentőségük tehát messze túlmutat a k+f területén. Nem véletlen, hogy a technológia előtt az előrejelzések szerint fényes jövő áll: a MarketsandMarkets előrejelzése szerint a digitálisiker-technológia piaca, amely 2020-ban még mindössze 3,1 milliárd dollárra rúgott, 2026-ra eléri a 48,2 milliárd dollárt. A legnagyobb megrendelők között a gyártás, az autóipar mellett megtaláljuk a légiipart, az energia- és közműszektort és az egészségügyet is.

A magyar piacon is tapasztalható, hogy növekszik az érdeklődés a digitálisiker-technológia – és általánosabban a gyártásszimuláció – iránt, az ütem azonban sokkal lassabb. Nyugat-Európában, de a régióbeli Csehországban is egyre gyakoribb megrendelői elvárás, hogy az új gyártókapacitások tervezése, szállítása során „mellékelni” kell a digitális gyártásszimulációt is, amely gyorsítja az üzembe helyezés folyamatát, csökkenti a hibák számát, támogatja a javítást és a karbantartást. Ezeket a folyamatokat minden cégvezető a lehető leghatékonyabban, a legrövidebb idő alatt és minél alacsonyabb költséggel szeretné megoldani. A digitális gyártásszimuláció szerencsére egyáltalán nem a multik privilégiuma. A technológia előnyeit a legkisebb cégek is élvezhetik, ők is megbizonyosodhatnak arról, hogy a digitális ikrek olyan hidak a virtuális világ és a fizikai valóság között, amelyeken a jövőbe vezető út újra és újra áthalad.