A téli fogyasztóvédelmi jogszabályváltozásokról

Nemcsak vállalkozásként, de fogyasztóként is hasznos megismerkedni a legutóbbi, 2022 decemberében kihirdetett fogyasztóvédelmi jogszabályváltozásokkal. Különösképp, mert van, ahol bizony szigorított a fogyasztók irányában a jogalkotó. Szinte mindenki ismeri a fogyasztóvédelmi törvényünk (Fgytv.) azon szabályát, amely szerint az írásbeli panaszra az érintett vállalkozás 30 napon belül írásban és érdemben köteles válaszolni. 2022. december 27-től ez a közismert főszabály kiegészült azzal, hogy a korábbi, érdemben megválaszolt panasz tartalmával azonos tartalmú, ugyanazon fogyasztó által tett, ismételt, ugyanakkor új információt nem tartalmazó panasz kivizsgálását a vállalkozás mellőzheti, ahogyan az azonosíthatatlan személy által tett panasszal sem köteles érdemben foglalkozni. Emellett a fogyasztóvédelmi hatóságnak benyújtott, az ügy kivizsgálására irányuló fogyasztói kérelem tartalma is bővült, és a hatósági eljárás megindításának egyenesen feltételévé vált, hogy a fogyasztó megkísérelje rendezni a vitás ügyét közvetlenül a vállalkozással. Mindezt úgy, hogy változatlan előírása az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvényünknek, hogy a hatóság a hatáskörébe tartozó ügyben az illetékességi területén köteles – és nem csupán jogosult – eljárni, továbbá a panasztörvényünk szerint panaszt bárki küldhet a panasszal összefüggő tárgykörben eljárásra jogosult szervhez, értve ezalatt egy-egy olyan kérelmet, amely egyéni jog- vagy érdeksérelem megszüntetésére irányul, és elintézése nem tartozik más, így különösen bírósági, közigazgatási eljárás hatálya alá. 

Visszakanyarodva az Fgytv. legújabb módosításához, a jogalkotói szándék e körben egyértelműen arra irányult, hogy a cégek és a hatóságok – indokolatlan fogyasztói magatartás okozta – leterheltségét csökkentse. Már most prognosztizálható, hogy adódhatnak majd értelmezési nehézségek az új előírások hétköznapokban történő alkalmazásakor. A kreatív vállalkozói jogértelmezésnek némi gátat szabva, alapvetésként javasolt emiatt szem előtt tartani, hogy

Például azok, amelyek elsőre sem válaszoltak szabályszerűen, mert mondjuk a fogyasztó kifogásaira csak részlegesen reagáltak, és az érintett fogyasztótól emiatt ismételten panaszt kaptak. Ők a jövőben sem mellőzhetik az ügy kivizsgálását és a válaszadást, mondván, nem volt „új információ” a kitartóan reklamáló fogyasztó megismételt panaszában. Ha pedig az érintett fogyasztó történetesen emiatt fordul a cég székhelye vagy saját lakóhelye, tartózkodási helye szerinti hatósághoz, és kéri az eljárását a hallgatásba burkolózó cég ellen, nos, az érintett hatóság sem teheti meg, hogy mindaddig nem indítja meg az eljárást, amíg a fogyasztó nem tud egy olyan, a cégtől valahogyan mégis megszerzett írásbeli – érdemi választ mellőző – nyilatkozatot a hatóságnak másolatban megküldeni, amellyel igazolhatná, hogy megkísérelte a vitás ügyét közvetlenül rendezni a céggel. 

Arra vonatkozóan pedig, hogy mit tekinthet a jogalkalmazó „vitás ügy”-nek, érdemes lehet az Fgytv. értelmező rendelkezései közül a fogyasztói jogvita definícióját segítségül hívni, amely a fogyasztó és a vállalkozás közötti adásvételi vagy szolgáltatási szerződés megkötésével és teljesítésével kapcsolatos vitás ügyeket, továbbá a termék minőségével, biztonságosságával, a termékfelelősségi szabályok alkalmazásával kapcsolatos vitás ügyeket említi. A hatóság eljárásának esetköreit bemutató 45/A. § rendelkezései is behatárolhatják a vitás ügy fogalmát arra vonatkozóan, hogy mégis mit ellenőrizhet egyáltalán a hatóság. Az Fgytv. 46. § (1) bekezdése új előírásában említett vitás ügy tehát olyan, amelyet a hatósághoz fordulást megelőzően a fogyasztónak meg kell kísérelnie rendezni közvetlenül a vállalkozással. Ugyanakkor ez az új előírás aligha értelmezhető úgy, hogy pl. a fogyasztó az érdemi válaszadásra semennyire nem hajlandó vállalkozással szemben többször is köteles lenne próbálkozni. A hatóságok ilyen esetekben nyilvánvalóan nem fogják magukra hagyni a hozzájuk forduló fogyasztókat, ugyanakkor 

Ha például az adott cég az e-mailben küldött első panaszra nemhogy 30, de jóval több nap múlva sem válaszolt stb., jó megoldás lehet másodjára már nem vagy nem csak e-mailt küldeni, hanem a régimódi módszert bevetni, vagyis ajánlott levélként, tértivevénnyel elküldeni a panaszt. A tértivevényen ugyanis rögzítik, mikor vette át a küldeményt a cég, így a 30 napos válaszadási határidő elteltének a kiszámítása is egyszerűbb, és a tértivevény másolatának a hatósághoz címzett, az eljárás megindítására szóló kérelemhez csatolásával már sikerrel igazolhatja az ember, hogy megpróbálta rendezni a céggel közvetlenül az adott vitás ügyét, de az sikertelen volt.