Pakisztán, Egyiptom, Magyarország, Nigéria. Nem, ez nem a 2026-os, 48 csapatos labdarúgó-világbajnokság egyik leendő csoportja, hanem jelentős gazdaságok irányadó kamatainak sorrendje 2023 májusának elején (rendre: 21 százalék, 18,25 százalék, 18 százalék, 18 százalék). Persze a hozzáértő közönség ideszúrhatja rögtön, hogy a hazai effektív kamatok valahol a 18 százaléknál lejjebb húzódnak, köszönhetően a 13 százalékos alapkamatnak stb., de ez attól még csekély vigasz. Minden jel szerint azonban a következő fél év arról szólhat, hogy kikerülhetünk a fenti, díszes társaságból, és elindulhatunk a szomszédos országok halmazának irányába. 

Az energiakrízis következtében felborult külső egyensúly, kiegészülve az uniós források körüli köddel, a forint extrém, korábban nem látott sérülékenységére mutatott rá. Ez több más tényező mellett nagyban hozzájárult a messze legmagasabb európai inflációs környezet itthoni kialakulásához. Mindezek nyomán a jegybank is kénytelen volt az égbe emelni a kamatokat: ez a tényező a többi felsorolt csillapodásával párhuzamosan gyakorlatilag a háború előtti szintre lökte a forintot, szűk fél év lefolyása alatt. Ugyanakkor az inflációs várakozások leszorításának és a pénzügyi stabilizációnak ára van: a gazdaság jelentős lassuláson megy keresztül, már borítékolható az egymást követő harmadik negyedéves GDP-mérséklődés, amire korábban csak a pénzügyi válságkor volt példa Magyarországon. 

Businessman,Holding,Tablet,And,Showing,A,Growing,Virtual,Hologram,Of
Fotó: Shutterstock

Mivel a kockázati faktorok összességében kedvezően alakultak az elmúlt hónapokban, és a dezinfláció felgyorsulása is egyre valószínűbb a nyártól kezdődően, így egy ideje lebeg a gazdasági közbeszédben a lazítás elindításának lehetősége. Az áprilisi ülésen a tervezet explicit módon az asztalra került, és bevetésre vár, akár már a következő alkalommal, de legkésőbb a negyedéves, inflációs jelentést is hozó júniusi döntéskor.  

Május első napjaiban, azt mondhatjuk, hogy alapvetően több érv szól az előbbi időpont mellett. 

A nagy jegybankok közül a Fed vélhetően utoljára emelt ebben a ciklusban a héten, és az EKB is nagyon közel jár már a csúcsértékhez térben és időben egyaránt. 

Emellett megtörtént a külső egyensúly várva várt javulása is, ami szintén kulcskérdés volt a magyar deviza alakulásának szempontjából. Az előretekintő reálkamat masszívan pozitív, alapul véve a reális inflációs kilátásokat. Emellett a magyar konjunktúra is kellően lassul a magas frekvenciás adatok szerint. 

A júniusi kezdéshez érvként elsősorban az optika hozható: május végén még csak az áprilisi inflációt ismerhetik a döntéshozók, ami a headline esetében 24 százalék, a maginfláció szempontjából 25 százalék körüli éves értéket hozhat. Nem elég jónak lenni, annak is kell látszani, ebben a tekintetben a pillanatkép még nem túl rózsás. Még egy EKB-s kamatemelés mindenképpen várható júniusban, így ezt követően még ideálisabb lehet a magyar lépés. 

Az egynapos betéti ráta és az alapkamat tervezett összezárása ceteris paribus ősszel mehet végbe a legfrissebb MNB-s megnyilatkozások alapján.

A múlt héten tapasztalt, a korábbinál lényegesen konkrétabb előretekintő iránymutatás is fontos eleme lehet a transzparencia és a monetáris transzmisszió erősítésének. Ezzel együtt a fokozatosság és az óvatosság továbbra is a vezényszavak közé kell hogy tartozzon. Az út lefelé is kihívásokkal tarkított: elég a forintlikviditás kezelésére vagy az esetleges, körvonalazódó energiapiaci turbulenciákra gondolni. Összességében a legtöbb jel arra utal, hogy idén sem unalmas nyári időszak elé nézünk.