BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Anga Adrienn

Egységes EU-szabályozás a greenwashing elkerülésére

A vállalatok zöldítésének leghatékonyabb piaci alapú ösztönzője a zöldfinanszírozás, amely úgy tesz lehetővé olcsóbb forrásbevonást a fenntartható módon működő vállalatok számára, hogy közben a finanszírozó bankok és kötvényvásárlók is jól járnak. Ezt a piacot is szabályozni kell azonban – elsősorban greenwashing elkerülése érdekében –, erre tesz most kísérletet az Európai Unió, amikor az EU-taxonómiához próbálja kötni a fenntarthatóság feltételeinek megállapítását.
2023.05.11., csütörtök 11:00

Az Európai Unió számára kiemelkedően fontos, hogy a zöldmegállapodás keretében kitűzött célokat fenntartható finanszírozással támogassa. Az elmúlt években ugyanis ez az ösztönző bizonyított: egyértelművé vált, hogy a fenntartható módon működő vállalatok körében kisebb a kötvényesek és a bankok hitelezési kockázata, ami úgy tesz lehetővé olcsóbb forrásbevonást az érintett cégeknek, hogy közben a hitelezők hozamvárakozásai is javulnak. Ez tette lehetővé, hogy a zöldfinanszírozás mára egyértelműen a fenntarthatósági törekvések leghatásosabb piaci alapú ösztönzőjévé vált. 

A zöldkötvények kibocsátása 2022-ben először csökkent azóta, hogy az első ilyen pénzügyi termékek több mint tíz évvel ezelőtt megjelentek a piacon. A visszaesés oka az általános kamatkörnyezet emelkedése, amely miatt a vállalatok kevesebb külső forrást vonnak be a tevékenységükbe. A kibocsátás az összes kötvényhez hasonlóan 19 százalékkal esett vissza (A Refinitive és a Climate Bonds Initiative adatai szerint 463 milliárd dollárról 389,5 milliárdra), így a zöldpapírok továbbra is a kibocsátott összes kötvény (8300 milliárd dollár) 5 százalékát teszik ki. Szakértők szerint 2023-ban a zöldkötvények kibocsátása a stabilizálódó kamatkörnyezet, az állami támogatások és a tavaly elhalasztott forrásbevonások miatt ismét megugrik.

Magyarországon az MNB 2022-ről szóló Zöld pénzügyi jelentése még nem elérhető, de a tavalyi kiadvány szerint a piaci kibocsátású zöldkötvények állománya 2020-hoz képest háromszorosára növekedett, és elérte 328,5 milliárd forintot. Az Államadósság Kezelő Központ zöldkötvény-kibocsátásával az állomány értéke 2021-ben bőven ezermilliárd forint fölé emelkedett. 

A zöldkötvény-kibocsátók számára ez idáig két keretrendszer (ICMA – Green Bond Principles és CBI – Climate Bonds Standard) nyújtott iránymutatást. A kibocsátók által előszeretettel alkalmazott sztenderd a 2014-ben kiadott Green Bond Principles (GBP) zöldkötvény-kibocsátási keretelvre épül. Ennek a fókuszában a pozitív környezeti hatású tevékenységek állnak, amelyeket a kibocsátó határozhat meg. Noha az ajánlás szerint az egyes tevékenységek zöldminősítésének összhangban kell állnia a meglévő taxonómiákkal, a minősítés bármiféle tanúsítási kötelezettség nélkül megkapható. A Climate Bond Standard (CBS) keretrendszer szerinti minősítés már szigorúbb ennél, elnyerése tanúsításához van kötve. A CBS az ágazatspecifikus zölddefiníciók meghatározásával az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való átállásra összpontosít, amihez a párizsi klímaegyezmény céljaira kidolgozott taxonómiáját veszi alapul.  

Egyik sem hibátlan megoldás, és már a két keretrendszer egymás mellett élése is túl komplex volt a piacon, ezért az EU most egy ideiglenes megállapodás keretében döntést hozott az európai zöldkötvények egységes keretrendszerének kialakításáról. 

A korábbi sztenderdekkel szemben az uniós zöldkötvény-keretrendszer igyekszik összhangot teremteni a fenntartható tevékenységek uniós taxonómiájával, így ösztönözve a piaci szereplőket az EU-n belüli fenntartható befektetésekre.

Az ideiglenes megállapodás értelmében, ha az EU-taxonómia már kiterjed az érintett ágazatokra, akkor az uniós zöldkötvény-keretrendszer szerinti kibocsátóknak a kibocsátással bevont forrásokat azzal összhangban kell befektetniük. 

Azokra az ágazatokra, amelyekre az EU-taxonómia még nem terjedt ki, valamint olyan tevékenységekre, amelyek jól és egyértelműen körülhatárolhatók, egy 15 százalékos rugalmassági keretet lehet alkalmazni. Ez azt jelenti, hogy a kibocsátók a befolyó összeg 15 százalékát olyan – megítélésük szerint zöld – célok elérésére használhatják fel, amelyekről az EU-taxonómia rendelete még nem mondta ki egyértelműen, hogy azok zöldberuházásnak tekinthetők. 

Garden in skyscraper with trees
Fotó: Getty Images

Az Európai Unió a taxonómiarendelet kibocsátásával a zöldtevékenységek meghatározására már fontos iránymutatást adott az európai pénzügyi piacnak. A globális kibocsátások mintegy harmadát kitevő európai zöldkötvényekre az EU GBS (Európai Zöld Kötvény Standard) kidolgozásával pedig egy új, a globális pénzügyi piacokon is meghatározó zöldkötvény-kibocsátási keretrendszert hozhat létre. 

Az új európai keretrendszerben a tanúsítás is kötelező elem lesz.

A nyilvántartásban szereplő hitelesítők a kibocsátást megelőzően, valamint a bevételek teljes allokálása után is felülvizsgálják, hogy a meghatározott célok a taxonómia szerinti szigorú értelemeben zöldek-e, illetve hogy a kötvény értékesítéséből befolyó pénzt valóban ezeknek a céloknak a megvalósítására használta fel a kibocsátó.  

Az ideiglenes megállapodás mérföldkőnek számít az unióbeli befektetések piacán, köszönhetően az átlátható struktúrájának, amely horizontálisan is jól illeszkedik más uniós jogszabályokhoz. Az uniós zöldkötvény-keretrendszer kulcsfontosságú a zöldrefestés („greenwashing”) elkerülésének érdekében is, hiszen konkrét és egyértelmű iránymutatásokkal definiálja, hogy milyen tevékenységek minősülnek zöldnek, valamint a kapcsolódó bevételekről milyen formában szükséges közzétenni információkat. Mindemellett, a külső értékelés módjának és az értékelők munkájának szabványosítására is törekszik, így növelve a felülvizsgálati folyamatba vetett bizalmat.

A szerző további cikkei

Vélemény cikkek

Továbbiak

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.