A 2022. évi népszámlálás újabb eredményeit publikálta a KSH
A népszámlálások során – az 1869-es első hazai teljes körű cenzus óta – az ország lakosságának demográfiai, iskolázottsági és foglalkoztatottsági összetétele mellett a lakásállomány alakulásáról és főbb jellemzőiről is részletes képet kapunk. A két adatkör összevetésével feltérképezhető, hogy hányan élnek a különféle típusú lakásokban az országban, a vármegyékben és a különböző típusú településeken, milyen demográfiai, iskolázottsági és foglalkoztatottsági jellemzői vannak az egyes lakástípusokban élőknek.
Magyarország lakásállománya népszámlálásról népszámlálásra növekszik, változó dinamika mellett. A II. világháborút követő több mint három évtized lakásépítési konjunktúrája idején ez a növekedés igen intenzív volt, az 1960 és 1970, majd az 1970 és 1980 közötti népszámlálások alkalmával az előző népszámlálásokhoz viszonyítva a lakásállomány bővülése meghaladta a 10 százalékot. A rendszerváltás után, az állam lakásszektorból történő kivonulásával, illetve a piaci mechanizmusok érvényesülésével párhuzamosan a lakásépítések üteme számottevően csökkent, a lakások száma 2001-ben mindössze 5,5 százalékkal volt több, mint 1990-ben. 2001 után az állami támogatású hitelprogramok hatására ismét nőtt a lakásépítések száma, de a támogatások szűkítésével előtérbe kerülő devizahitelek idején lassan csökkenni kezdett, majd a 2008-ban kezdődő pénzügyi válság következtében az évtized végére jelentősen visszaesett. Az azóta eltelt időszakban egyebek között az áfaszabályozás változása, az építésügyi bürokrácia csökkentése, a CSOK és a Covid–19-járvány befolyásolta a lakásépítések számát. Mindezek következtében a lakásállomány az ezredforduló utáni két népszámlálási periódusban 8,0, illetve – a legfrissebb adatok szerint – 4,3 százalékkal nőtt.
2022-ben 4,6 millió lakás volt az országban, 190 ezerrel több, mint tizenegy évvel korábban. A lakásállomány gyarapodásának és a lakosságszám apadásának eredőjeként tovább mérséklődött a laksűrűség, a száz lakott lakásra jutó lakók száma 2022-ben 237 fő volt, 11-gyel kevesebb a 2011. évinél.
A lakásállomány mennyiségi számbavétele mellett a minőségi jellemzők feltérképezése is lényeges szempont a cenzusok során. A lakások tekintetében a legutóbbi népszámlálás alkalmával az időbeli összehasonlítást lehetővé tevő, szokásos témakörökön kívül a lakás felszereltségére vonatkozó kérdésben az energiahatékonysággal és internethasználattal kapcsolatos eszközök meglétéről is gyűjtöttünk adatokat. A modern, energiatakarékos fűtési megoldások és a megújuló energiaforrások alkalmazása egyaránt fontos szerepet játszik az ország energiafüggőségének és környezetterhelésének csökkentésében. 2022-ben a hőszivattyús fűtőberendezéssel felszerelt lakások aránya 1,7 százalék, az elektromos, illetve hőenergia előállítására szolgáló napelemmel és napkollektorral rendelkező lakásoké 4,1, illetve 0,7 százalék volt országosan. Az előbbi a településtípusok közül a fővárosban volt a legmagasabb, ezzel szemben az utóbbiaké a vidéki városokban. Vezetékes internettel a lakások csaknem háromnegyede rendelkezett, az országos átlagot meghaladó ellátottság a fővárost és agglomerációját, az ország északnyugati, illetve közép-dunántúli részét, valamint a nagyobb városokat és azok környékét jellemezte.
Az ősszel publikálásra kerülő adatok ismeretében már azt is tudni fogjuk, hogy a légkondicionálók, hőszivattyús fűtőberendezések, napelemek és napkollektorok milyen gyakran fordulnak elő a különböző típusú háztartásokban. Ezek és a most közzétett lakásadatok segítik a döntéshozók munkáját a lakókörnyezetünkben zajló fejlesztések, beruházások tervezésekor, illetve megbízható támpontot nyújtanak az energetikai, a lakásfejlesztési és a lakáskorszerűsítési pályázatok kiírásához, a támogatások tervezéséhez.
