A webáruházak esete a Magyar Postával
A közelmúltban alaposan felborzolta a webáruházat üzemeltetők kedélyeit az a tavaly év decemberének végén, december 29-én kihirdetett jogszabályi előírás, amelynek értelmezése első ránézésre is fél tucat kérdést vet fel, de lényege abban áll, miszerint is 2024. március 28-tól a webáruházaknak a fogyasztó vevőik irányában a honlapjukon fel kell ajánlani a Magyar Posta Zrt-vel („MPL”) történő kiszállítás lehetőségét is, amennyiben az MPL ÁSZF-jében a postai szállításból ki nem zárt termékekről van szó. A postai szolgáltatások nyújtásának és a hivatalos iratokkal kapcsolatos postai szolgáltatás részletes szabályairól szóló 685/2023. (XII. 29.) Korm. rendeletben találhatjuk meg az ominózus új előírást, amely egészen pontosan így fogalmaz: „A fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól szóló 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet szerinti távollévők között kötött szerződés alapján értékesített áru kézbesítése érdekében az egyetemes postai szolgáltató által nyújtott postai szolgáltatás igénybevételének lehetőségét a kereskedelmi célú internetes honlappal rendelkező vállalkozás a honlapján biztosítja, feltéve, hogy az értékesített áru postai szolgáltatási szerződés keretében történő kézbesítését az egyetemes postai szolgáltató az általános szerződési feltételeiben lehetővé teszi.”
A Magyar Posta Zrt. honlapján található információ szerint a Postai kormányrendelet hivatkozott módosítása
a Magyarország területére értékesítő kereskedelmi célú internetes honlappal rendelkező vállalkozások számára írja elő, hogy 2024. március 28-tól az általuk értékesített áruk kézbesítéséhez a honlapjukon választási lehetőségként tüntessék fel a Magyar Posta Zrt. által nyújtott postai (kézbesítési) szolgáltatást is.
Az új előírás nem biztosít kizárólagosságot a Magyar Posta Zrt. részére, tehát a kereskedelmi célú internetes honlappal rendelkező vállalkozások jogosultak – ahogy korábban, így a jövőben is – minden más postai (kézbesítési) szolgáltatóval is szerződést kötni, és azok elérhetőségét feltüntetni a honlapjukon.
Az MPL honlapján publikált tájékoztatásban továbbá megtalálható a Posta saját díjszabása, vagyis az érintett vállalkozások tudhatják, hogy amennyiben regisztrálnak a Postánál, nekik mennyibe kerülhet majd egy-egy termék szállíttatása. Példák szintjén, a csomagautomatába, a Posta Pontra vagy postára kézbesítés bruttó 990 Ft/db, de 10 kg-ig háznál történő kézbesítésre bruttó 1990 Ft/db, míg 20–40 kg-ig bruttó 5990 Ft/db fix díjtételekről olvashatunk. Más kérdés, hogy a webáruházaknak felmerülhetnek járulékos költségei, amennyiben a fogyasztó vásárló a számára felajánlott Magyar Posta Zrt.-vel történő kiszállítást választja. Az a webáruház, aki nem köt az MPL-el egyedi szerződést, csak regisztrál, annak a terméket ugyanis el kell juttatnia a postára, hogy utána az MPL-lel történő kiszállítás megtörténhessen. A terméknek a postára eljutása időbe, benzinbe stb. kerülhet, vagyis nem lényegtelen részletkérdés a küldemények kezelése és hogy a jogalkotó nem rendelkezett kifejezetten arról, mennyiért kötelesek a webáruházak a Magyar Postával történő kiszállítást a fogyasztó vevőiknek biztosítani.
Arról sem rendelkezik a jogszabályi előírás, hogy kötelező lenne szerződni a Magyar Postával. Ami biztos, az, hogy
a Magyar Postával történő kiszállítás lehetőségét a webshopok részéről kötelező felajánlani a fogyasztónak minősülő vásárlónak, a webáruház honlapján, ha a termék nem kizárt a postai szállításból.
Márpedig meglehetősen sok a kizárt termék, érdemes alaposan áttekintenie minden webáruháznak az MPL Általános Szerződési Feltételeit, ill. főleg annak 1.számú Függelékét a szállítási korlátozással érintett termékekről. Ilyen termékek többek között a rovarirtószerek, mezőgazdasági vegyszerek, fehérítőszerek (klórmész), olajfestékek, fakonzerváló anyagok, nyomtatópatron, ragasztók, manikűr folyadékok, faszén, önvédelmi gázok, spray-k (dezodor, hajlakk, dekorációs műhóspray), gázpalackok, öngyújtók. Úgyszintén kizártak például az olyan elektromos kerékpárok, rollerek és kerekesszékek, amelyek olyan lítium-elemekkel működnek, amelyek meghaladják a névleges kapacitásként megengedett 100 wattóra teljesítményt, ill. legfeljebb 2 g lítium tartalmat. Kizártak még a külső akkumulátorral rendelkező laptop-ok, a 160 wattórás lítiumion akkumulátorok szabadon vagy készülékbe helyezve, stb. Kizártak a szállításból a lőfegyverek, lőszerek, sűrített levegővel vagy széndioxiddal, egyéb gázzal működő és elektromos gumilövedékes, festéklövő vagy muzeális fegyverek, így a légpuska, sörétes fegyver, airsoft fegyverek, nyílpuska és azok alkatrészei, tartozékai. Március 28-ig még minden webáruháznak maradt lélegzetvételnyi ideje kitisztázni, a fogyasztónak értékesítésre szánt mely terméke eshet az MPL általi szállításból eleve kizárt termékek halmazába.
Emellett is jelentős részletkérdés persze, hogy mennyiért tudja az érintett kereskedő felajánlani a fogyasztónak a termékek MPL-lel történő kiszállításának a lehetőségét. A betartandó előírások között pedig ott van a 45/2014-es Kormányrendelet generális elvárása,
miszerint a fogyasztókat a szerződéskötést megelőzően kötelező világosan és egyértelműen tájékoztatni a szerződés valamennyi lényeges tartalmi eleméről, így köztük a szállítási díjakról is.
A fogyasztót tehát nemcsak a Magyar Posta Zrt.-vel történő szállítási mód lehetőségéről, de az ennek igénybevételével járó pontos díjszabásról is előre, a szerződéskötést megelőzően tájékoztatni kell. Záró gondolatként annyit, hogy a hazai fogyasztóvédelem szakmai irányításáért felelős tárca, az Igazságügyi Minisztérium hivatalos Fogyasztóvédelmi Portálján a cikk zárásakor még nem olvashatnak a fogyasztók a számukra március végétől biztosítandó MPL-lel történő termékszállítási lehetőségről. Emellett is költői kérdés persze, vajon mennyire lesznek lelkesek, milyen arányban veszik majd igénybe ezt a lehetőséget, ahogyan az is, hogyan alakul majd részleteiben az előírás végrehajthatósága a nap végén a számos értelmezési kérdés ellenére.
