Kölcsönös üzleti érdek a beszállítói lánc hatékonyabbá tétele
Az EY 15 európai országban végzett felmérése alapján a cégek döntő többsége nem látja át, hogy a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási (ESG) törekvései, mint például a nettó zéró kibocsátás elérése, hogyan járulnak hozzá az üzleti eredményességéhez. Ennek megfelelően a felmérés válaszadóinak mindössze negyede rendelkezik a klímavédelmi célok eléréséhez vezető világos stratégiával. Ezek a számok valószínűleg letaglózóan hathatnak, azonban bizakodásra ad okot, hogy a vállalatok fenntarthatósági átvilágításáról (CSDDD), valamint fenntarthatósági jelentéstételéről (CSRD) szóló európai uniós irányelvekre válaszul szinte minden megkérdezett szervezeti változtatásokat hajt végre. Ennek egyik megoldása a beszállítói együttműködés hatékonyabbá tétele például a technológiai infrastuktúra fejlesztésével, ami nemcsak az üzleti teljesítményt, de a közvetett ÜHG-kibocsátás csökkentését is támogatná. Az előrelépést sajnos hátráltatja, hogy mindössze tízből négy megkérdezett van tisztában azzal, hogy az Európai Zöld Megállapodás (EU Green Deal) keretében lekérhető pénzügyi forrásokhoz miként juthat hozzá.
Mit jelentenek ezek az adatok valójában?
Azt, hogy rengeteg ígéretes klímavédelmi beruházást és fejlesztést mulasztanak az európai társaságok csak azért, mert még nem ismerték fel az ESG-szempontok üzleti előnyeit. Pedig azok a cégek, amelyek ennek megfelelően működnek, a befektetők és a pénzügyi piacok számára is vonzóbbak. Sőt számos esetben már a finanszírozás feltétele, hogy a kérelmező megfeleljen a fenntarthatósági irányelveknek. Az ESG megállíthatatlan térnyerése a piacokat világszerte megmozgatja, olyan globális szereplőkre is hatással van, mint maga az EY, amely a denkstatt most bejelentett összeolvadásával Magyarországon például már a legnagyobb fenntarthatósági tanácsadást nyújtó csapatot hozta létre, hogy megfeleljen a megnövekedett ügyféligényeknek. De példaként hozható az EY Az év üzletembere díj, ahol idén már fenntarthatósági különdíj is felhívja a hazai vállalkozói szektor figyelmét a terület kritikus fontosságára.
A törvény kötelez
Ugyancsak a fenti trendváltozás bizonyítéka, hogy Magyarországon már törvényi szinten szabályozzák a fenntartható vállalati működést. Az év elején hatályba lépett ESG-törvény célja a hazai vállalatok hosszú távú versenyelőnyének támogatása, a fenntarthatóság elvei mentén. Számos pontosítás merül fel a törvény végrehajtási rendeletei kapcsán, ezt mutatja az áprilisi törvénymódosítás is, amelynek keretében az Országgyűlés konkrétabbá tette a szabályozói kérdéseket és felügyeleti szerepköröket, illetve definiálta az ESG beszámolói folyamat során fellépő összeférhetetlen funkciókat és tevékenységeket. A módosítással a törvény tovább erősíti a magyar vállalatok versenyképességét az ESG-megfelelés során. Azzal, hogy a szabályozás egységesíteni kívánja a fenntarthatósági beszámolóhoz kapcsolódó kérdőívet, tovább csökkenti a külső szereplőket terhelő, fokozódó információs igényt. Fontos továbbá, hogy az ESG adatszolgáltatásra és minősítésre való felkészülésüket támogatva a törvény biztosítja a közreműködőkkel szembeni szakmai elvárások érvényesülését.
Az érintett hazai társaságoknak a saját működésüket és az ellátási láncukat is érintően kötelező átesniük egy fenntarthatósági célú átvilágításon típusuk, méretük és befolyásolási képességük szerint.
Ennek része többek között, hogy létrehoznak egy kockázatkezelési és kockázatelemzési rendszert, megelőzési intézkedéseket állapítanak meg és szükség esetén korrekciós intézkedéseket hoznak, valamint belső felelősségvállalási stratégia kialakítására is szükség lesz. Az érintett cégeknek törvényi kötelességük minden évben ESG-beszámolót készíteni arról, hogy teljesítették-e az átvilágítást, amit hat hónapon belül a vállalati honlapon meg kell jelentetniük.
Mindenkire sor kerül
A közérdeklődésre számot tartó nagyvállalkozásoknak elsőként a 2024-es üzleti évre kell elvégezniük az átvilágítást, és 2025-ben kötelező közzétenni az első ESG-beszámolójukat. Más nagyvállalkozásoknak a 2025-ös üzleti évtől kell átvilágítást végrehajtaniuk és 2026-tól ESG-beszámolót kiadniuk. A közérdeklődésre számot tartó kis- és középvállalkozásoknak pedig a 2026-os üzleti évtől szükséges az átvilágítás, és egy évvel később pedig a beszámolóra is sort kell keríteniük.
A legtöbb hazai cég ma fenntarthatatlanul működik, az EU új szabályai szerint viszont ez már nem sokáig mehet így tovább.
A hazai döntéshozók számára ezért is sürgető, hogy időben felmérjék, milyen mértékben vonatkozik tevékenységükre a szabályozás, és miként felelhetnek meg az elvárásoknak.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.