Lassuló növekedés és bizonytalan jövő előtt áll a globális autóipar


A magyar ipar gyenge teljesítményén aligha lepődünk meg, ha tisztában vagyunk a járműgyártás exportrendelés-állományának alakulásával. Mivel ez a terület 25 százalékos részesedéssel bír a feldolgozóiparban, ezért ha itt kiábrándítók a megrendelések, akkor az rányomja a bélyegét az egész ipar teljesítményére. A legfrissebb júniusi adatok szerint a járműgyártásban 26,6 százalékkal volt alacsonyabb az exportrendelés-állomány az előző év azonos időszakához képest. Ez már az a szint, ahol a gyenge külső kereslet miatt érdemben elindul a racionalizálás a munkaórák és a gyártósorok működtetése terén. De mi történik a autókereslettel, hogy ennyire panganak a megrendelések?

2024 első felében éves alapon csupán 2,1 százalékkal nőttek az autóeladások az Egyesült Államokban. Európában és Kínában ennél azért jobb számokkal találkozhatunk, hiszen itt rendre 4,4 és 6,1 százalékos volt a növekmény, de ez is egyértelmű és markáns lassulás a tavaly látott dinamikákhoz képest. Ez a lassulás pedig csak fokozódhat a közeljövőben. A második negyedévet érintő gyorsjelentési szezon ugyanis nem volt túl kedvező az autóipari szereplőknek. Számos autó- és autóalkatrész-gyártó jelentősen lefelé módosította egész éves kilátásait. Ezzel összhangban a tavalyi 10,8 százalékos átlagos növekedési ütem után az ING Bank 2024-re csupán 1,8 százalékos bővülést jelez előre a globális autóeladások terén.
A globális autókeresletben látott komoly megtorpanás részben annak tudható be, hogy a pandémia utáni erős felzárkózási szakasz természetes korrekcióját éljük éppen. Másrészt pedig a gazdasági kilátások továbbra is vegyesek, miközben a gazdaságpolitikai fejleményekkel kapcsolatban nagy a bizonytalanság világszerte. A korábban feltöltött készletek alig fogynak, és a rekordközeli készletállományok miatt nem is nagyon érdemes termelni.
A pozitív keresleti impulzusok hiánya alapján pedig úgy tűnik, hogy a termelési dinamika még jó darabig alulmúlja majd az autóeladások tempóját.
Ebből kifolyólag az év egészét véve a termelési volumenek változása negatív lehet, melynek fényében a magyar rendelésállomány kiábrándító helyzete is könnyebben megemészthető.
Egy szűkebb részpiacra fókuszálva, az elektromos autók (EV) penetrációját tekintve is lassulás várható az idei évben. Az ING Bank csak 1-1 százalékpontos emelkedéssel számol mind Európában (24 százalékra), mind pedig az Egyesült Államokban (10 százalékra). Ez a lassulás tükröződik például a Tesla 2024-es első félévi szállítási számaiból is, amelyek elmaradtak a tavalyi eredményektől. Sőt, a nyugati piacokon a megrendelések felfuttatását célzó korábbi árcsökkentési akciók sem váltottak ki túlzott lelkesedést. A kínai túlkapacitás problémája heves vitákat vált ki, és ebben az iparágban egyértelműen látszik a hatása. Ugyanis a nyugati autógyártók által készített EV-k általában kevésbé jövedelmezők a gyártók számára a fokozott verseny miatt. Ezzel szemben Kína jelentős erőforrásokat fordít arra, hogy a belpiacán az EV részesedése egyre nagyobb súlyt szakítson ki, és várhatóan 2024-ben az összes újautó-eladás 40 százaléka elektromos autó lehet. Ha ez sikerül, akkor a kínai elektromosautó-eladások éves szinten megközelíthetik a 10 milliót, ami már a globális értékesítések közel 60 százalékát jelentené.
A nagy ívű kormányzati programok hiányában az elektromosautó-eladások pozitív impulzust csak akkor kaphatnak, ha az akkumulátorok ára (amelyek a gyártási költségek 30-40 százalékát teszi ki) ismét csökkenni kezd.
A BloombergNEF várakozásai szerint idén a globális lítiumionárak kilowattóránként 133 dollárra csökkenhetnek, vagyis több mint 20 százalékkal mérséklődhetnek 2022-hez képest, amikor az árakat az esetleges nyersanyaghiány narratívája felfelé nyomta.
Ha pedig az árcsökkenés realizálódik, akkor ez lehetővé teszi a gyártók számára, hogy a kritikus tömeg pénzügyi fájdalomküszöbének közelébe vágják az árakat az új fogyasztók megnyerése érdekében.
Bár nemcsak ettől az egy tényezőtől függ a magyar ipar sorsa, de az elektromos autók iránti kereslet dinamikusabb növekedése minden bizonnyal rengeteget javíthatna a termelési adatokon, hiszen a villamos berendezések és jármű gyártása alágazatok együttesen nagyjából 35 százalékos súlyt tesznek ki a feldolgozóiparon belül. Ha pedig a nyersanyagár-csökkenésből fakadó pozitív impulzus végiggyűrűzik a termelési láncon, akkor megfordulhat a negatív trend, amivel az elmúlt negyedévekben találkozhattunk. Az esetlegesen várható fellendülés ellenére azonban továbbra sem veszíti érvényét az a kérdés, hogy ideális-e az a gazdaságszerkezet, ahol a feldolgozóipar durván egyharmada lényegében a globális autópiacba és az elektromos autózásba vetett bizalomtól függ.











