késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
A megfizethető lakhatást célzó intézkedések keresleti és kínálati oldalon is támogatják a családokat, segítik az otthonteremtést
Magyarország kormánya az elmúlt években nagyon sokat tett a családok lakhatásának javításáért: CSOK-programok, babaváró hitel, lakásfelújítási támogatás, energiahatékonysági támogatások. Ezek mind-mind jelentős és pozitív hatással bírtak, érdemben segítve a családok otthonteremtését és a lakhatási körülmények javítását.
A koronavírus-járvány, a szomszédos háború, az építőipari alapanyagok árának növekedése, valamint a rövid távú lakáskiadás elterjedése által okozott kínálati sokk drasztikus albérlet- és ingatlanár-emelkedéshez vezetett. Ennek hatására Budapesten lakhatási válság alakult ki. A probléma megoldása elsődlegesen a főváros feladata lenne, de láthatóan ezt a problémát nem tudta kezelni, ezért a kormánynak be kellett avatkoznia. Az Új Gazdaságpolitikai Akcióterv azonban nemcsak Budapesten, hanem az egész országra kiterjedően fejleszti a lakhatási feltételeket. Ezek a lépések egyaránt hatnak a keresleti és a kínálati oldalra.
Magyarra lefordítva mindez azt jelenti, hogy az intézkedések komplex módon hatnak, egyrészt növelik a lakáscélra rendelkezésre álló forrásokat a családok és a fiatalok esetében, másrészt pedig ösztönzik a lakások, kollégiumok építését is, ezáltal hozzájárulva a kedvezőbb ingatlan- és albérletárakhoz.
A lakosság oldaláról jelentős segítség az otthonteremtésben és a lakhatási feltételek javításában a nyugdíjpénztári megtakarítások egyéni döntésen alapuló lakáscélú felhasználhatósága, célzottan pedig a fiatalok számára a havi 150 ezer forint béren kívüli juttatás, amelyet a munkáltató adhat lakbér vagy törlesztőrészlet megfizetésére, vagy az 5 százalékos önkéntes banki kamatplafon.
A kínálati oldalt erősítő lépések – ezek tehát azok, amelyek növelik az elérhető ingatlanállományt – között említhető többek közt az ingatlanalapok tőkejuttatása.
A kormány ingatlanalaponként 30 milliárd forintot biztosít a fejlesztőknek, hogy megfizethető lakásokat, bérlakásokat vagy kollégiumokat építsenek. A programnak köszönhetően a várakozások szerint több mint 100 milliárd forint áramolhat az ingatlanpiacra.
Emellett a kormány meghosszabbítja az új lakóingatlanok értékesítésére vonatkozó kedvezményes, 5 százalékos áfát, hogy kedvezőbb áron legyenek elérhetők az új építésű ingatlanok. Mindezzel a kormány célkitűzése, hogy az újlakás-építések újra elérjék az évi 25 ezres darabszámot.
De ezen intézkedések között említhető a szintén nemrégiben bejelentett magánszálláshely-szolgáltatásnyújtás, azaz az Airbnb feltételeinek jelentős szigorítása, aminek hatására már meg is jelentek az eladó ingatlanok többletkínálatának első jelei a budapesti belvárosi kerületekben.
Érdemes további intézkedésként figyelembe venni a kínálati oldal kapcsán a bejelentett ferencvárosi Diákváros megépülését, ami 12 ezer új kollégiumi férőhelyet jelent a budapesti egyetemisták számára – az ingatlanalapok tőkejuttatásából megvalósuló fejlesztéseken felül –, és az így felszabaduló piaci kínálat tovább tudja segíteni a lakáshoz jutást, akár az alacsonyabb bérleti díjakon, akár a kínálati oldalon megjelenő eladó ingatlanokon keresztül. Mindez a helyi lakosok lakhatáshoz jutását tudja segíteni a befektetési célú hasznosítás helyett.
További szempont a lakáspiac kapcsán, amely bár nem konkrét piaci ösztönző intézkedés, de az elmúlt években az építőipari vállalkozások számára több száz milliárd forint állt rendelkezésre EU-s és nem EU-s gazdaságfejlesztési források formájában annak érdekében, hogy gépesítsék a tevékenységüket, IT-fejlesztéseket hajtsanak végre, és hatékonyabban, gyorsabban és olcsóbban tudjon helytállni a hazai építőipar lakásépítési szegmense is, ezzel is segítve lakáskínálat fejlődését.
Biztató jeleket az ingatlanállomány bővülésében már ma is láthatunk.
A kiadott lakásépítési engedélyszámok is jelzik az élénkülő építési kedvet, ami a következő egy-két évben jelenik majd meg a kínálati oldalon, az idei harmadik negyedévben több mint 35 százalékkal nőttek a kiadott engedélyek az előző év azonos időszakához képest, míg az idei első és második negyedévhez képest is 25 százalékos növekedés látszik.
Az ingatlanpiaci folyamatok hasonló tendenciát mutatnak az élénkülő kereslet mellett a kínálati oldalon is, a legnagyobb hazai hirdetési portál adatai szerint októberben több mint 31,5 ezer lakóingatlant hirdettek meg eladásra a tulajdonosok és ingatlanközvetítők, ami 2,4 százalékos emelkedést mutat éves szinten, de a kínálatbővülés mértékét jobban szemlélteti, hogy az év első tíz hónapjában több mint 70 ezer lakóingatlan-hirdetést adtak fel a tulajdonosok, amihez hasonlóan erős eladási kedvre legutóbb 2020-ban volt példa.
A szerző a Nemzetgazdasági Minisztérium vezető közgazdásza
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.