BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Ukrajna

Hogyan áll most az orosz–ukrán front?

Minél tovább tartanak az ukrán harctéri események, a frontvonal annál inkább keletről nyugatra fog tolódni. Katonai, politikai és társadalmi szempontból így Kijevnek is a mielőbbi békekötés lenne az érdeke, mert később csak még rosszabb feltételekkel ülhet majd Ukrajna a tárgyalóasztalhoz.
Szerző képe
Dr. Borsányi András
közgazdász, orosz nyelvű elemző
2024.12.23., hétfő 10:00

Milyen tényezők befolyásolják az orosz–ukrán front jelenlegi erőviszonyait? Vizsgáljuk meg, hogyan alakul jelenleg az orosz–ukrán konfliktus katonai oldala. 

Military training of Ukrainian army continues in Pokrovsk
Ukrán katonák  egy gyakorlaton, az ukrajnai Pokrovszkban / Fotó: Anadolu via AFP

A 2023 nyári sikertelen offenzíva után az ukrán hadsereg defenzívába szorult. (Az ukránoknak legutoljára 2023 nyarán sikerült Robotine térségében több ukrán települést elfoglalniuk.) Az orosz hadsereg 2023 őszétől átvette a kezdeményezést a frontvonalon: igaz, lassú és ráérős tempóban, de az orosz csapatok naponta nyomulnak előre a 2 ezer kilométer hosszúságú front valamelyik szakaszán.

Moszkva az elmúlt másfél évben Kelet-Ukrajnában egy felőrlő háborúba kényszerítette bele Kijevet. (A felőrlő háborút az a fél nyeri meg, aki tovább bírja erőforrásokkal.) 

Létszámarányosan a jelenlegi 580 ezer fős orosz haderő Ukrajnában még mindig alig múlja felül az ukrán hadsereget. De az oroszok jelentős túlerőben vannak a kilőtt tüzérségi lövedékek, a légierő és a harci drónok területén. A harckocsik, páncélozott járművek, vontatott és önjáró tarackok tekintetében pedig még az Ukrán Fegyveres Erők főparancsnoka, Szirszkij vezérezredes is több alkalommal 1:3 orosz előnyről beszélt. 

Kijev erőltetve próbálja mobilizálni a még Ukrajnában maradt férfilakosságot. A besorozott állomány átlagéletkora, szakmai színvonala és belső motivációja azonban erősen romlik. 

  • Október elején Kijev bejelentette, hogy még újabb 200 ezer újoncot akar az év végéig mobilizálni. De még az ukrán ráda nemzetvédelmi bizottságának a titkára szerint is ezek a célszámok kivitelezhetetlenek
  • Az ukrán sorozóbizottságok – a drasztikus módszerek ellenére – már mindenhol jelentősen el vannak maradva a havi kötelező terveiktől. 
  • Az egyre romló ukrán humán erőforrás helyzetet jól mutatja, hogy november végén már a Fehér Ház is azt kérte Kijevtől, hogy 25 évről 18 évre csökkentse le a sorozási korhatárt. Washington szerint másképp nem tudja az ukrán hadsereg pótolni a harctéri veszteségeit. (Zelenszkijék – politikai okok miatt – egyelőre ellenálltak ennek az amerikai kérésnek. A másik probléma, hogy nagyon kis létszámú a jelenlegi 18-25 év közötti ukrán korosztály. Egy jelentős részük pedig már külföldre is távozott.)

Miközben a lakosságszámban – az ukrán területek állandó népességcsökkenése miatt – már csaknem 1:6-hoz az arány Oroszország javára, a felek között rendszeresen végrehajtott halottcserék publikált számai azokat a becsléseket erősítik, hogy az ukrán fél élőerő vesztesége a többszöröse az orosz fél veszteségeinek. Az ukrán fronton a halálesetek és súlyos sérülések 90 százaléka ugyanis nem közelharcból vagy a katonák közötti közvetlen tűzpárbajból keletkezik, hanem a különböző kaliberű tüzérségi lövedékek támadásaitól, az irányított FAB siklóbombák rombolásából és a harctéri drónok pusztításából. A drónok alkalmazásában az ukránok korábban előnyben voltak, de ma már a napi dróntámadások számában is 1:5 az arány az oroszok javára. 

Problémát jelent, hogy a nyugati országok még azokat a fegyverszállítmányokat sem szállítják le, amikre korábban kötelezettséget vállaltak. 

  • Zelenszkij 2024. szeptember közepén jelentette be, hogy idén a 14 újonnan alakult brigádból 4-et tudnak csak valahogy elégségesen felszerelni.
  • Október végén az ukrán elnök már arról panaszkodott, hogy az ukrán haderő csak a 10 százalékát kapta meg az áprilisban ígért 61 milliárd dolláros amerikai segélycsomagnak. 
  • 2024 októberében a francia honvédelmi miniszter bejelentette, hogy Franciaország nem tudja betartani azt az év eleji ígéretét, hogy 3 milliárd eurós katonai segélyt adományoz Ukrajnának, a segély összege csak 2 milliárd körül lesz. 
  • Hasonló a története az úgynevezett cseh lőszer-kezdeményezésnek is: 2024. márciusban még 1,5 millió darab a világ minden pontján összevásárolt lőszerről beszélt Prága, amiből 800 ezer darab heteken belül leszállítható lesz Ukrajnának. Október elején viszont összesen már csak 500 ezer lőszerről beszéltek, amiből eddig csak az egyharmada érkezett meg Ukrajnába, annak is egy része használhatatlan. 

A nyugati védelmi ipar az állandó ígérgetések ellenére még 2024 végére sem mutatja a felpörgés jeleit. 

  • A német védelmi miniszter novemberben arról beszélt, hogy az orosz hadiipar 3 hónap alatt többet termelt, mint az egész európai hadiipar 12 hónap alatt. 
  • Mára már az egész nyugati katonai blokkban krónikus hiány alakult ki olyan kulcsfontosságú védelmi eszközökből, mint például a Patriot légvédelmi rakéták vagy bizonyos kaliberű tüzérségi eszközök.

Miközben egyre nagyobb probléma az ukrán hadseregben a haditechnika és lőszer hiánya, addig a felpörgött orosz hadiipar már több haditechnikát gyárt (például harckocsikból évi 1500 darab körüli a termelés), mint amennyit pótolni kell a frontvonalakon.

Már a nyugati média is arról ír, hogy meredeken emelkedik az ukrán dezertőrök száma. ( A dezertőrök száma a háború eleje óta egyes becslések szerint a 200 ezer főt is elérhette már.

  • A növekvő dezertálások miatt, az ukrán parlament kénytelen volt a napokban egy igencsak furcsa jogszabályt elfogadni: ez büntetlenséget és kedvezményeket ígér azoknak a dezertált katonáknak, akik az első dezertálás után önként visszatérnek a csapataikhoz. 
  • November hónapban már napi 2 ezer fő körül volt a dezertőrök száma az ukrán hadseregben. (Akik jogosulatlanul hagyták el az egységeiket vagy egy jogosult eltávozás után nem tértek vissza többé a csapataikhoz.)
  • Fontos szempont az is, hogy a külföldre távozott legalább egy millió katonaköteles ukrán férfi elsöprő többsége nem hajlandó hazatérni és katonai szolgálatba állni. Lengyelországban – pedig a varsói kormány minden segítséget és ösztönzést megadott – még egy dandárt sem sikerült felállítani az ukrán menekültekből.

Ukrajna, hogy kilépjen az oroszok által diktált felőrlő háborúból 2024 augusztusában meglepetésszerűen megtámadta az oroszországi Kurszk megyét. 

  • 2024. november végére az eredetileg elfoglalt kurszki területek már csak 40 százaléka maradt ukrán kézen.
  •  De az ukrán vezetés valamiért még mindig elkeseredetten ragaszkodik a Szudzsa városa körüli – stratégiailag semmit sem érő – kiszögeléshez.  
  • A Deepstate adatai alapján Kurszkban az ukrán haderő jelenleg 482 km2 területet ellenőriz. (Összehasonlításul csak 2024 novemberében az orosz hadsereg 839 km2 területet foglalt el Ukrajnában.)
Ukrajna elleni orosz légitámadások száma
 

A kurszki támadás jelentős stratégiai hibának számított az ukrán hadvezetés részéről – a kurszki offenzívát Valerij Zaluzsnij az ukrán hadsereg korábbi főparancsnoka is kritizálta – mivel az orosz területek elleni ukrán támadás jelentősen meggyengítette a donyecki frontvonalat. (Az ukrán hadvezetés jelentős erőket tart a kis kurszki kiszögelésben: 4 gépesített dandár, 2 páncélos dandár, 3 légideszant dandár, 1 tengerészgyalogos dandár. Ez a 10 dandár az ukrán haderő elitebb, jobban felszerelt része. Továbbá 4 kisebb harcértékű területvédelmi dandár is a kurszki területen van.) 

Az oroszok dél-donyecki offenzívája gyakorlatilag február óta, azaz Avgyijivka bevétele óta tart. Nyár óta különösen felgyorsultak az események. Az oroszok itt minden nap elfoglalnak egy-két falut. Az ukránok elkeseredetten próbálnak védekezni. (De katonai szempontból nem tűnik célszerűnek, hogy minden kis – mindkét oldalról átlőhető – félkatlant az ukránok nagy veszteségekkel próbálnak minél tovább megtartani, így viszont felőrölve az ott lévő alakulatokat.)

A kurahovo környéki frontvonal 2024. december 9-én
 

Kurahovo városa Dél-Donyeckben napokon belül el fog esni. Toreck és Csasziv Jar esetében is már a belvárosban folynak a harcok. A kulcsfontosságú Pokrovszkot – amely három ukrán megye közlekedési csomópontja és az ukrán ipar számára nélkülözhetetlen széngyártás központja – délről kerítik körbe az orosz csapatok. Sziverszk és Kupjanszk ostroma is bármikor megkezdődhet. Továbbá az orosz csapatok már 15 kilométernyire állnak Dnyipropetrovszk megye határától is.

A háború változását jelzi, hogy míg Bahmutot az orosz csapatok 10 hónapig ostromolták, a dél-donyecki Szelidovo esetében az ostrom gyakorlatilag 3 nap alatt befejeződött, miután az orosz csapatok átkarolták a várost és az ott lévő ukrán csapatok megfutottak. 

Az orosz csapatok egyre sűrűbben találkoznak előkészített, de üres vagy elhagyott ukrán állásokkal. (Vagy nincs elég katona a megtöltésükre vagy az ide helyezett ukrán szakasz megfutott az oroszok érkezése előtt.)

A fő nyári orosz offenzíva – ehhez pedig jelentős számú haditechnikát és hadászati tartalékot halmozott fel az orosz hadsereg, illetve gyanús módon az irániak által leszállított Fath-360-os ballisztikus rakéták sem jelentek még meg a fronton – ismeretlen okokból elmaradt. 

Ukrán hírszerzési források szerint az orosz haderő nemsokára Zaporozsje városa elleni kiterjedt offenzívára készül. Orosz források is egy 120 ezres Zaporozsje ellen készülő hadseregcsoportról cikkeznek, melynek felállítása a Vuhledár eleste után vált lehetővé: az Azov-tenger partján futó vasútvonalak már kikerültek az ukrán tüzérség hatóköréből.

Vasútvonalak Dél-Donyeck és Zaporozsje megyében
 

Nem emlegeti a nyugati média, de az orosz hadsereg képes volt komoly fejlődésre az ukrán konfliktus 1000 napja alatt az elektronikus hadviseléstől kezdve – lásd a Himarsok hatékonyságának drasztikus csökkenése a frontvonalon – a mélységi felderítésekig, a tüzérségi tűz gyorsaságának a fokozásától az Iszkanderek által végrehajtott precíziós csapásokig, a különböző dróntechnika harctéri alkalmazásától kezdve a frontalakulatok professzionálisabb stratégiai manőverezéséig. 

Az Ukrajna részére átadott nyugati haditechnika működtetése az alkatrészellátás és megfelelő szerviz hiánya miatt egyre nehezebb. Miközben Németország Kelet-Szlovákiában most zárta be haditechnika javító bázisát – a szlovák kormány egyre több akadályt görgetett a további működése ellen – az Ukrajnában lévő német tarackok kétharmada jelenleg használhatatlan és javításra vár.

2024 végére az is kiderült, hogy „legyőzhetetlen nyugati csodafegyver” nem létezik az ukrán fronton. Nem lettek azok a Bayraktar drónok, az Excalibur irányított lövedékek, a Himars GMLRS rakéták, a modern nyugati harckocsik, az F–16-os vadászgépek, de az ATACMS ballisztikus rakéták sem. Az orosz hadsereg megtanult küzdeni ellenük. 

Csúcs modern nyugati fegyvereket (például F–35-ös amerikai vadászgépeket) nem fog kapni Ukrajna a jövőben számtalan ok miatt. Ahogy látjuk az ukrán F–16-sokra – a többéves hosszú kiképzés ellenére – sincs elég ukrán pilóta. Az ukrán gépeket külföldön kell állomásoztatni, mert nem megoldott az ukrajnai üzemeltetésük és az ukrajnai repülőtereken nincsenek biztonságban. Továbbá Kelet-Ukrajna fölé nem tudnak berepülni ezek a gépek az orosz légvédelem miatt. Sok nyugaton modernnek minősített fegyver – mint például a MQ-1 Predator vagy a MQ-9 Reaper drón – is rögtön elbukna az orosz légvédelmen, ahogy azok Ukrajnába kerülnének.

Az igazsághoz hozzátartozik, hogy az ukrán hadsereg még keményen küzd és nincs még katonailag megverve. De ebben a katonai konfliktusban a 2023 nyári ukrán ellentámadás lefulladása volt a döntő fordulópont.

Nem kizárható a meglepetés erejét kihasználva valahol még egy újabb kisebb ukrán ellentámadás – például az ukrán csapatok megpróbálnak majd betörni Belgorod vagy Brjanszk megyébe vagy Kurszk megye más területeire – de ez a hadműveleti lépés egy kezdeti ukrán siker ellenére sem fogja – hiába próbálja majd a nyugati média újra így értelmezni majd az eseményeket – megváltoztatni a háború menetét és a háború természetét. A fő csata ugyanis délen Donyeck és Zaporozsje megyében fog zajlani és itt fog eldőlni az ukrán hadsereg sorsa is.

Nem tudni azt sem, meddig lesz még képes ellenállni az ukrán hadsereg az orosz haderőnek. Lehet, hogy 1-2 évig is tudják még tartani a frontot.

  • De azok az elemzők tévednek, akik azt számolgatják, hogy ha most naponta 2-3 kilométert nyomul előre az orosz hadsereg, akkor hány évig tart majd az út mondjuk Pokrovszktól Kijevig. 
  • Az ukrán–orosz háborúban ugyanis sokkal nagyobb annak a valószínűsége, hogy az I. világháborúra jellemző hirtelen frontvonal összeomlás fog történni, mintsem egy állandó lassú szervezett hátrálás. (Vagyis a mostani frontvonal sokáig még megmarad, de aztán hirtelen csak összeomlik, ahogy az ukrán katonák feladják az állásaikat és elindulnak haza.) 

Minél tovább tartanak az ukrán harctéri események, a frontvonal annál inkább keletről nyugatra fog tolódni. Katonai, politikai és társadalmi szempontból így Kijevnek egyaránt az érdeke a mielőbbi békekötés lenne, mert később csak még rosszabb feltételekkel ülhet majd Ukrajna a tárgyalóasztalhoz.

A nyugati média többsége sajnos nem fest reális képet az ukrán frontvonalon zajló eseményekről: félrevezető például állandóan csak az orosz haditechnikai napi veszteségeit mutogatni az ukrán háborúról, hiszen az ukránok átlagos napi haditechnikai vesztesége jelentősen meghaladják az oroszokét és a megsemmisült ukrán technika pótlása sem történik meg olyan ütemben, mint az orosz oldalon.

A szerző további cikkei

Továbbiak

Vélemény cikkek

Továbbiak

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.