BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
digitalizáció

A digitális jártasság fontos láncszem a hazai versenyképesség fokozásában

Az internet a mindennapjaink részévé vált. 2024-ben Magyarországon az internetet a 16–74 évesek körében tízből kilencen használták napi rendszerességgel. Ezen belül 62 százalékuk online vásárolt, és uniós szinten a legmagasabb volt azoknak az aránya, akik közüzemi szolgáltatásaik ügyeit a világhálón intézték. A vállalatok digitális intenzitását mérő komplex mutatószámokban hazánk viszont az uniós rangsor második felében állt.
Szerző képe
VG Páholy: Dr. Kincses Áron
a Központi Statisztikai Hivatal elnöke
2025.01.22., szerda 10:00

Korábban az idősebbekre és az alacsonyabb iskolai végzettségűekre kevésbé volt jellemző, hogy naponta fellépnének a világhálóra, ellentétben a fiatalabb generációval és a magasabb képzettségűekkel, de a társadalom különböző rétegei között csökkennek a különbségek ebben a tekintetben. Egyre többen nyitnak a digitális világ felé, amit részben annak javuló elérhetősége segít a kínált szolgáltatások és a hozzáférést biztosító készülékek formájában. Emellett bizonyos fokig már nélkülözhetetlen is az online jelenlét, hiszen sok esetben hatékony megoldásokkal könnyíti meg az életünket. 

Smiling,Passionate,Couple,Of,Man,,Woman,Using,Credit,Card,For
A digitális jártasság fontos láncszem a hazai versenyképesség fokozásában / Fotó:  Shutterstock

Az internet felhasználási területei egyre bővülnek, 2024-ben a 16–74 évesek kommunikációs tevékenységüket (telefon- vagy videóhívás, üzenetváltás) a világhálón keresztül bonyolították a leggyakrabban. Hazánk az európai uniós tagországok rangsorának első felében helyezkedett el a naponta internetezők arányában, és elsősorban a közösségi oldalakat, valamint az egészségügyi adatokhoz való webes hozzáférést használók arányában (81, illetve 42 százalék) múltuk felül az EU átlagát. Ugyanakkor néhány területen még elmaradtunk az uniós átlagtól, főleg az online térben zajló tanfolyamokban való részvételben és az ott biztosított tananyagok használatában; e tevékenységek valamelyikét a 16–74 évesek kevesebb mint negyede végezte.

A világhálón történő vásárlás szintén egyre gyakoribb az életünkben.

Magyarországon 2024-ben a vizsgált korú népesség 62 százaléka vett terméket vagy szolgáltatást ilyen formában. Ezzel az uniós tagállami rangsor közepén helyezkedünk el.

Az említett fogyasztók legtöbbjénél (64 százalékuknál) ruhaneműk, cipők, kiegészítők jelentek meg a virtuális kosárban; emellett a felhasználók fele fizetett be az interneten számlát, vagy kötött szerződést internet- vagy mobiltelefon-előfizetésre, illetve közüzemi szolgáltatásra, például villamos energiára vagy fűtésre. E szolgáltatások ügyintézésének előfordulása az online vásárlók körében már évek óta Magyarországon az egyik legmagasabb az unióban, ami arra utal, hogy hazánkban a lakhatási költségek weben történő rendezése (tehát a számlabefizetésnek is) jól ki van építve, és a lakosság szívesen is használja. Az interneten vásárlók mintegy kétötöde rendelt készétel-kiszállítást étteremből, vett jegyet valamilyen eseményre, vagy fizetett kulturális szolgáltatást. A termékek esetében uniós viszonylatban magas volt nálunk azoknak az aránya, akik online vásároltak gyermekjátékot, gyermekápolási cikket (24 százalék), járművet vagy járműalkatrészt (12 százalék).

Az internet világában való eligazodáshoz, a lehetőségek minél szélesebb körű kihasználásához és veszélyeinek elkerüléséhez szükséges a digitális ismeretek fejlesztése. Az öt részterületre (információkezelés, kommunikáció digitális környezetben, digitális tartalom létrehozása, biztonság, problémamegoldás) vonatkozó legutóbbi felmérés szerint

a legalább alapszintű digitális készségekkel rendelkező 16–74 évesek arányát tekintve Magyarország mutatója (59 százalék) az uniós átlag (56 százalék) felett volt. 

Ezen belül hasonló az alapszintű és az alapszintűnél magasabb készségűek hazai megoszlása, az előbbiek voltak némileg többen.

Míg a lakosság idejének jelentős részét szabadidős céllal tölti az interneten, addig sok vállalkozásnál az üzletmenet szerves részét képezi az online jelenlét. Azt, hogy egy adott cég megjelenik-e a világhálón, és ha igen, milyen szolgáltatásokkal, többek között a mérete és a tevékenysége határozza meg, emellett a megjelenés is alapvetően javíthatja a versenyképességet. A digitális tér gazdasági jelentőségét a legalább tíz főt foglalkoztató, nem mezőgazdasági, bányászati vagy pénzügyi főtevékenységű vállalkozások körében mérik, amelyekhez a nemzetgazdaságban keletkező árbevétel meghatározó része kötődik, így jól tükrözi a digitális gazdaság szempontjából releváns folyamatokat.

A vállalatok digitális intenzitását mérő komplex mutatószámokban hazánk az uniós rangsor második felében állt, viszonylag alacsony, 66 százalék volt a honlappal rendelkező vállalkozások aránya. 

Az utóbbiakon belül a tevékenység jellegéből adódóan a kiskereskedelemben volt a legmagasabb azoknak a cégeknek az aránya (43 százalék), amelyek honlapján rendelni vagy foglalni lehetett árut, adott esetben szolgáltatást. A legalább tíz főt foglalkoztató vállalkozások árbevételében viszont jelentősebb (20 százalék körüli) az elektronikus értékesítés aránya, évek óta a tíz legmagasabb érték egyike az uniós államok között. 

Számos cél fogalmazódik meg a digitalizációval kapcsolatban, és ezek egyike az, hogy Magyarország digitális gazdasági és társadalmi fejlettsége alapján a tíz legjobban teljesítő uniós ország között legyen 2030-ra. E célok eléréséhez fontos láncszem, hogy a lakosság és a vállalkozások jól használják ki az internetben rejlő lehetőségeket, amelynek elősegítésére továbbra is érdemes jelentős hangsúlyt helyezni a hazai versenyképesség fokozásáért. 

A szerző további cikkei

Továbbiak

Vélemény cikkek

Továbbiak

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.