BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
vám

Az EU sem feltétlenül védtelen vámügyben

Az Európai Unió 2025. évi gazdasági kilátásai kapcsán manapság nehéz bárkit is optimizmussal vádolni. Ez az általában borongós jövőkép részben a várható amerikai gazdaságpolitikára vezethető vissza. Ugyanakkor szerintem még korai lenne temetni az Európai Uniót a vámok ügyében, mivel lehet egy-két trükkjük a tarsolyban az európai vezetőknek is. De hogy ez mire lehet elég, az már más kérdés.
Szerző képe
VG Elemző: Virovácz Péter
az ING Bank vezető közgazdásza és Havasi Kinga, elemző gyakornok
2025.01.03., péntek 10:00
Vám Export Usa Eu Vámtarifa
Fotó: Shutterstock/DG FotoStock

Donald Trump január 20-án visszatér a Fehér Házba, és várhatóan ismét napirendre kerül az Egyesült Államok EU-val szembeni külkereskedelmi hiányának kérdése. A másodjára is megválasztott elnök többször is hangot adott az általa tisztességtelennek tartott uniós kereskedelmi gyakorlatoknak, különösen az autóipar és a mezőgazdaság területén. Azzal fenyegetőzik, hogy 10–20 százalék közötti általános vámot vet ki minden uniós importra. De vajon valóban jogos a kritika?

Female,Custom,Clearance,Officer,Checking,The,Imported,Cargo,At,Container
Az EU sem feltétlenül védtelen vámügyben / Fotó: Shutterstock

Az egymással szemben ténylegesen alkalmazott vámok nem térnek el jelentősen a két régió között: az egyszerű átlag 3,95 százalék az USA-ból származó termékek esetében, míg az uniós termékek esetében 3,5 százalék a vámtétel. Egyes termékek szintjén vizsgálva a számokat, azért sok esetben jelentős különbségek vannak. Trump felvetései jogosak az autókra, a mezőgazdasági termékekre és az élelmiszerekre kivetett vámok esetében. Például az autók terén az uniós vámtarifa 10 százalék, míg az USA-ban csak 2,5. Az élelmiszerek és italok átlagos vámtarifája körülbelül 3,5 százalékponttal, emellett a vegyi anyagokra kivetett vámok is átlagosan 1 százalékponttal magasabbak az EU-ban, mint az USA-ban. Ilyen körülmények között az EU valóban reális veszélyként kell hogy megélje a vámok kérdését, és kemény tárgyalásokra számíthat.

Egy kicsit mélyebbre menve azt is fontos tudnunk, hogy az unión belüli kép sem egységes. 

Vannak tagországok, melyek jobban ki vannak téve a vámháborúnak. Ilyen Belgium, Írország, Németország vagy éppen Szlovákia.

Ezen országok számára a vegyipari és a gyógyszeripari exportban, továbbá a gépek és szállítóeszközök kivitelében képvisel jelentős súlyt az USA. Ugyanakkor nincs még minden veszve. Sok esetben ugyanis az Egyesült Államokba irányuló export tartalmaz stratégiailag fontos termékeket, azaz olyan árukat, amelyeknek korlátozott a kínálata, nagyfokú a függőség az importáló országoktól, tehát a specializált termelés és a szigorú minőségi követelmények miatt nem helyettesíthetők könnyen. Összesen 32 ilyen árutípus azonosítható, főként vegyipari és gyógyszeripari termékek. 

Az EU esetében csupán nyolc olyan termék van, amely zömmel az Egyesült Államokból származik, és stratégiai a jelentősége. Ebből hat vegyipari termék. Például az unió a berillium 60 százalékát az USA-ból szerzi be, amely alapanyag nélkülözhetetlen a védelmi, a közlekedési vagy épp az energiaszektorban. 

Összességében tehát stratégiailag fontos termékek esetében a mérleg nyelve az EU felé billen, így ez az unió számára biztosít előnyt a Trump-adminisztrációval folytatandó tárgyalásokon.

Trump önmagát üzletemberként azonosítja, vagyis vélhetően a végcélja valamilyen – az Egyesült Államok számára kedvező – üzlet megkötése lehet, amelyhez fegyverként a vámokat használja. De mit akarhat eladni az újrázó elnök? Nos, ott van elsőként a cseppfolyósított gáz (LNG). Az Egyesült Államoktól való nagyobb mennyiségű vásárlás valószínűleg a közelgő kereskedelmi tárgyalások egyik kulcspontja lesz. Ezenkívül az EU megnyithatná a védelmi típusú közbeszerzéseket a nem uniós vállalatok előtt, ahogyan arról máris folynak tárgyalások. E vásárlások növelésével könnyen csökkenthető lenne az EU külkereskedelmi többlete az USA-val szemben.

Ha a tárgyalások kútba esnének, akkor pedig megtorló vámok kivetésével támadhatja az amerikai termékeket az unió. 

Az EU élhet például a kereskedelmi, beruházási vagy finanszírozási korlátozás eszközével, mivel a Világkereskedelmi Szervezet korábban már megállapította, hogy az USA vámgyakorlata tisztességtelen, és engedélyezték a megtorló intézkedéseket. 

Bár a gyakorlatban az első Trump-adminisztráció idejént nem élt ezekkel az EU. Ennek oka pedig egyértelmű: egy kereskedelmi háború kirobbanása mindkét félnek súlyos veszteségeket okozna, de az unió most még sérülékenyebb, mint 2017 környékén. Csupán az új kereskedelmi háború fenyegető közelsége is a lassú növekedésből recesszióba taszíthatja az eurózóna gazdaságát. Ennek következtében a régió GDP-bővülésének üteme várhatóan 2025-ben és 2026-ban is alacsony marad.

A szerző további cikkei

Továbbiak

Vélemény cikkek

Továbbiak

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.