Magyarország stratégiai előnyben, Ukrajna az EU energiabiztonsága ellen
Gyorselemzés
2025. január 1-jén leállt az Ukrajna területén átmenő orosz gáztranzit. Bár az orosz–ukrán háború kitörését követően jelentősen lecsökkent az ezen a vezetéken átmenő orosz gáz volumene (évi 65 milliárd köbméterről 15 milliárd köbméterre), ugyanakkor fontos ellátási útvonala volt Ausztriának, illetve Szlovákiának. Magyarország viszont – bár szintén kapott innen orosz vezetékes gázt – a következetes és előrelátó kormányzati energiapolitikának, illetve a gazdasági semlegesség (piaci és energiasemlegesség) politikájának köszönhetően már 2021 szeptemberében olyan szerződést kötött a Gazprommal, hogy az évi 4,5 milliárd köbméter földgáz a teljes mennyiségben, elkerülve Ukrajnát, déli irányból (Törökországon, Bulgárián, Szerbián keresztül – Kiskundorozsma belépési ponttal) is be tud jönni az országba, így ellátásbiztonságunkat a most zajló leállás mennyiségi oldalról nem érinti.
Oroszország hajlandó lett volna a 2019-ben 5 évre kötött gáztranzit meghosszabbítására, de Ukrajna ezt nem fogadta el, és ezzel az EU energiabiztonsága, illetve a saját bevételei ellen fordult, észszerűtlen gazdasági lépést tett. Szlovákia előzetesen ugyan jelezte, hogy a gáztranzit kiesése esetén is megoldott a gázellátása, hiszen Csehországon keresztül Németországból, illetve Ausztriából is be tudja szerezni a kieső mennyiséget, illetve az ország évi 4,5 milliárd köbméteres földgázigényét részben fedezni tudja az ország 2,8, Mrd gáztárolói kapacitása.
Nézzünk a dolgok mélyére
- Az EU elhibázott szankciós és háborús politikája révén a szlovákok drágább forrásból tudják helyettesíteni a kieső orosz gázt (elsősorban amerikai forrásból származó LNG és az ezzel összefüggő magasabb tőzsdei ár miatt), és ez hozzávetőlegesen 180 millió USD többletkiadást jelent majd a szlovák büdzsének (persze ha a németek közben nem vezetik vissza, illetve nem emelik meg – az európai gázszolidaritás „kiváló” példáját jelentő – német gázilletéket, mert akkor a tőzsdei árnál is csak magasabban tudja beszerezni).
- Az orosz tranzit leállásával kiesik a szlovák büdzséből kb. 10 millió USD tranzitdíj.
- A tranzit leállása miatt, a piaci bizonytalanság következtében, tovább emelkedik a gáz európai tőzsdei ára, így még magasabb beszerzési költséget eredményezve a következő hónapokban (bár mostani 50 euró/MWh is már 2,5-szerese a 2024. februári árnak).
- Európában az eddigiekhez képest hidegebb időjárás miatt eddig is gyorsabban fogytak az európai földgáztárolói készletek, de a gáztranzit kiesése miatt a készletek fogyása még jobban fel fog gyorsulni, amely további támaszt jelent a piaci áraknak különösen majd a feltöltési időszakban.
- És eközben azt se felejtsük el, hogy Ukrajna büdzséjéből közel 1 milliárd dollár esik ki a gáztranzit megszűnésével, amit egyrészt a négyszeresére emelt hazai gáztarifából kívánnak pótolni, de mivel az önálló ukrán gazdaság gyakorlatilag megszűnt, így azt majd EU-s büdzsé terhére kívánnak majd az ukránok érvényesíteni úgy, hogy „persze” továbbra is részesüljenek Szlovákián és Magyarországon keresztül szolidaritási gáz és villamos energiából.
Ez a háborúpárti, ideologikus EU-s gazdaságpolitika eredménye, amellyel még tovább rontja az európai versenyképességet a megemelkedett energiaárakkal, amely már így is négy és félszerese az amerikai energiaáraknak.
Ezzel ellentétben, a gazdasági semlegesség és energiasemlegesség mentén Magyarország marad az egyetlen EU-s ország, amely a legnagyobb mennyiségben tud kedvező áru orosz vezetékes gázt beszerezni (az, hogy jobb áron kínálják, mint az európai tőzsdei áras terméket az is bizonyítja, hogy miután 2024. november közepén az OMV irányába – peres vita miatt – megszakadtak a Gazprom szállításai, Ukrajnán keresztül Szlovákiába, illetve Csehországban és más vevőkhöz ugyanolyan mennyiségben érkezett továbbra is orosz gáz, mint a OMV-nek való szállítás leállítása előtt vagyis sok kereskedőnek így is megérte ezt felvásárolni).
Magyarország ezzel stratégiai és kereskedelmi előnyre is szert tehet, hiszen ezzel fenntartja az ellátás biztonságát, az energiaszuverenitását, és emellett a régióban – a gáztárolói kapacitásait felhasználva – kereskedelmi pozíciókat tud kiépíteni (régiós gázhub szerepkör).
A tőzsdei ár emelkedése pedig nem érinti a magyar lakosságot, mivel a rezsicsökkentés rendszere őket védi. Ez a pozíció hihetetlen mértékben fog felértékelődni egy béketárgyalás esetén, amelyre idén elég magas valószínűség mutatkozik.
