Termőföldek: az elővásárlásra jogosultak sorrendje

Európai szinten is kiemelkedő, hogy hazánkban az ország területének több mint fele mezőgazdasági művelésben van. Ez nem kevesebb mint ötmillió hektárt jelent, jelentős többségében szántókat. A termőföldek forgalmát tekintve egyértelműen keresleti piacról beszélhetünk, az elmúlt időszakban ugyanis nagyságrendileg 60 ezer hektár cserélt gazdát évente, az árak szempontjából pedig évi 10 százalékos emelkedés figyelhető meg átlagosan. Fontos tudni azonban, hogy a termőföld forgalma hazánkban szigorú korlátozások alá esik, melynek egyik legfontosabb eleme, hogy a helybeli gazdákat elővásárlási jog illeti meg. Nem véletlenül: a termőföld a gazdálkodók legfontosabb termelési eszköze, ezáltal pedig a magyar mezőgazdaság működésének az alapja. A mostani cikkemben az elővásárlási jog legfontosabb szabályait veszem végig.

Az elővásárlási sorrend termőföldek esetében

1. A Magyar Állam
2. A tulajdonostárs (közös tulajdon esetén)
3. A földhasználó 
4. A helyben lakó szomszéd
5. A kiemelt tevékenységet végző földműves (aki szintén helyben lakó)
6. A többi helyben lakó
7. A 20 kilométeren belüli földműves

Valamennyi ranghely tekintetében előfeltétel, hogy az elővásárlásra jogosult nyilvántartásba vett földműves legyen (kivéve természetesen az Államot).

Ki minősül helyben lakónak?

A kiindulópont az, hogy csak 3 év életvitelszerű helyben lakás után jár ez a ranghely. A másik alapvető feltétel, hogy egy személy csak egy településen minősülhet helyben lakónak. Hogy pontosan mit tekintünk életvitelszerű lakóhelynek? A helyben lakás vélelme elsősorban a lakóhelyhez kapcsolódik, de ha valakinek tartózkodási helye is van bejelentve, úgy főszabály szerint már csak ez utóbbi településen illeti meg a helyben lakó ranghelye.

Melyek a kiemelt tevékenységek?

Bizonyos ágazatoknak – stratégiai szerepük miatt – többletjogosultságokat biztosítanak a Földforgalmi törvényben, ami elsősorban a kiemelt elővásárlási ranghelyben mutatkozik meg. Ezek a kedvezmények az állattartóknak, az ökogazdálkodóknak, a kertészeti tevékenység végzőinek és a vetőmagtermesztőknek biztosítottak, nagyon fontos viszont, hogy ezekre a ranghelyekre is csak a helyben lakó gazdák hivatkozhatnak. Azzal pedig érdemes tisztában lenni, hogy aki ezekre a ranghelyekre hivatkozik, az komoly vállalásokat köteles betartani a szerzést követően is (tehát a földet főszabály szerint csak ehhez a tevékenységhez használhatja).

Kié lesz a föld az azonos ranghelyen állók közül?

Ilyenkor az dönti el a föld sorsát, hogy melyikük

a) családi mezőgazdasági társaság tagja vagy őstermelők családi gazdaságának tagja,

b) fiatal földműves,

c) pályakezdő gazdálkodó.

Ez a felsorolás egyben sorrendiséget is takar.

Ha a vevő és a rájelentkező ezután is azonos ranghelyen állnak, úgy automatikusan az adásvételi szerződés szerinti vevővel hagyják jóvá a szerződést. 

[Földforg. tv. 28/A. §]

Akkor pedig, ha az azonosság a rájelentkezők között áll fenn, úgy az eladó választása szerinti elővásárlásra jogosulté lesz a föld. 

[Földforg. tv. 22. § (2) bekezdés]

A pályakezdők kifüggesztés nélkül is vásárolhatnak földet

Az első 10 hektár megszerzéséig kifüggesztés nélkül is lehet földet vásárolni. 

Ezzel a lehetőséggel az a földműves élhet, akinek

• sem most, sem a korábbiakban nem volt több termőföld a tulajdonában, mint 10 hektár (ideszámolva a most megszerzendő föld területét is), egyúttal
• már legalább 3 éve maximum 20 kilométeren belüli lakóhellyel vagy üzemközponttal rendelkezik és
• a megvásárolandó föld nincs más személy használatában, 
• ahogy csupán tulajdoni hányad sem vásárolható ezzel a lehetőséggel.

Ezek együttes feltételek, tehát mindkettőnek meg kell felelni a kifüggesztés alóli mentesüléshez. Művelési ág szintjén is vannak szűkítő feltételek: csak szántó, erdő, legelő (gyep), illetve rét művelési ág esetén lehet alkalmazni ezt a lehetőséget (illetve akkor is, ha a felsorolt művelési ág mellett „kivett” alrészlet van az ingatlanban).

[Földforg. tv. 20. § i) pont]