BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
textilipar

Nyílt levél a divatiparnak

A valóban fenntartható fogyasztói döntés meghozatalához elengedhetetlen, hogy a fogyasztó valós, pontos tájékoztatást kapjon arról, hogy miben is áll a ruházati cikken, a textilterméken a címke által kommunikált környezetbarát jellemvonása az adott terméknek. Az ICPEN a divat- és textilipar szereplőinek üzente meg nyílt levelében, hogy mit tegyenek az iparágban használt fenntarthatósági és zöldállításokkal kapcsolatban.
Szerző képe
Dr. Nagy Andrea Magdolna
ügyvéd, Dr. Nagy Andrea Magdolna Ügyvédi Iroda
2025.05.17., szombat 10:00

Bár a környezeti fenntarthatósággal kapcsolatos reklámok aránya a ruházati szektorban a háztartásicikk- vagy az élelmiszerszektorhoz viszonyítva alacsony, az utóbbi években rendre találunk „fenntartható forrásból származó” ágyneműt, „karbonsemleges”, „újrahasznosított”, „újrafeldolgozott” farmernadrágot, pulóvert, egyéb textilterméket. Más kérdés, hiszünk-e a címkének, a reklámnak. Viszont kutatásokkal alátámasztott tény, hogy a zöldállítások termékcsomagolásokon való megjelenítése igenis hatással van a fogyasztók adott termékről kialakított képére és vásárlási szándékára. A környezetvédelmi szempontokra igényes vásárló hiába tudja, hogy a textilipar, beleértve a divatkiskereskedelmi ágazatot is, a becslések szerint mintegy 8 százalékban felelős az üvegházhatású gázok globális kibocsátásáért, és a globális szennyvíz 20 százalékáért, mert egy-egy frappáns környezeti állításnak igenis bedőlhet. Még akkor is, ha tudatos fogyasztóként a textiltermékek és a ruházati cikkek vásárlásakor számára az ár mellett döntő szempont az is, hogy a termék – amennyire lehetséges – „környezetbarát” is legyen. 

A,Hand,Holding,Shredded,Raw,Denim,Fabric,In,A,Denim
Az ICPEN a divat- és textilipar szereplőinek üzente meg nyílt levelében, hogy mit tegyenek az iparágban használt fenntarthatósági és zöldállításokkal kapcsolatban / Fotó: Shutterstock

A valóban fenntartható fogyasztói döntés meghozatalához azonban elengedhetetlen, hogy a fogyasztó valós, pontos tájékoztatást kapjon arról, hogy miben is áll a ruházati cikken, a textilterméken a címke által kommunikált környezetbarát jellemvonása az adott terméknek. 

A világ fogyasztóvédelmi hatóságait tömörítő, 1992-ben Londonban megalapított Nemzetközi Fogyasztóvédelmi Jogérvényesítési Hálózat (International Consumer Protection and Enforcement Network – „ICPEN”) legutóbb a divat- és textilipar szereplőinek üzente meg nyílt levelében, hogy mit tegyenek az iparágban használt fenntarthatósági és zöldállítások fogyasztók általi jobb átláthatósága érdekében. Vagyis azért, hogy javuljon a fogyasztók érdemi tájékoztatása. 

Az ICPEN amúgy rendszeres fórumot biztosít az egyes nemzeti versenyhatóságok közötti szakmai párbeszédhez, és tagja a magyar Gazdasági Versenyhivatal is. A zöldállítások megfogalmazásával és alkalmazásával kapcsolatosan az említett nyílt levél több alapelvet is deklarál. Ilyen alapelv, hogy biztosítani kell: igaz, világos és pontos legyen a fogyasztó irányában tett környezeti állítás, amely megfelelő mennyiségű és minőségű – megbízható és tudományosan megalapozott – bizonyítékkal is alátámasztható. El kell kerülni a túlzottan általános megfogalmazást, mint amilyen többek között a „környezetbarát”, a „zöld”, a „fenntartható” stb. 

Ezen a ponton tegyünk egy kis kitérőt, mert ugyanezen elvárást a 2026. március 27-ig valamennyi európai uniós tagállam jogrendjébe átültetendő, a „zöldátállásról” szóló 2024/825 számú EU irányelv is megfogalmazza. Az említett irányelv elsősorban a marketingért és a compliance területért felelősök figyelmére lehet már most is érdemes, különösen, mert nem akármilyen, hanem „feketelistásan” tilalmazott tényállást fog megvalósítani a környezetbarát jellegre vonatkozó olyan általános állítás megfogalmazása, amikor is a kereskedő nem képes igazolni az állításra vonatkozó elismert kiváló környezetvédelmi teljesítményt. Úgyszintén feketelistás lesz, ha a környezetbarát jellegre vonatkozó állítást az egész termék vagy a kereskedő üzleti tevékenységének egésze tekintetében alkalmazzák, annak ellenére, hogy az ténylegesen csak a terméknek egy adott aspektusára vagy a kereskedő egy konkrét, nem reprezentatív tevékenységére vonatkozik. Példa az utóbbira, ha az adott terméket úgy címkézik, hogy „újrafeldolgozott anyagokból készült”, miközben valójában csak a csomagolása készült abból, vagy amikor a vállalkozás azt a benyomást kelti, hogy kizárólag megújuló energiaforrásokat használ, miközben a valóságban több üzleti létesítménye még fosszilis tüzelőanyaggal működik. 

Persze az említett kereskedelmi gyakorlatok a jelenlegi hazai és uniós jogi keretek között is szankcionálhatók, de a 2005/29-es UCP irányelv és a 2008. évi XLVII. Fttv. – a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok tilalmáról szóló törvényünk – feketelistájára való felkerüléssel, mint a feladott „magas labda”, igen könnyen leüthetővé válnak a fogyasztók megtévesztésén őrködő hatóságok – a kormányhivatalok, mint fogyasztóvédelmi hatóságok és a Gazdasági Versenyhivatal – által. Az említett listára kerülnek továbbá mindazon fogyasztói tájékoztatások, reklámok is, amelyek kijelentik, hogy egy termék vagy szolgáltatás az üvegházhatásúgáz-kibocsátás szempontjából semleges, mérsékelt vagy pozitív hatással van a környezetre. 

Magyarul jobb elkerülni a „karbonsemleges”, „karbonpozitív”, „csökkentett szén-dioxid-lábnyom”, „klímakompenzált” állításokat, mert az ilyenek kizárólag akkor megengedettek, ha a szóban forgó termék életciklusára gyakorolt tényleges hatásokon alapulnak, és nem pedig a termék értékláncán kívüli üvegházhatásúgáz-kibocsátás ellentételezésén. 

Visszatérve a divat és a környezetvédelem együttes szerelmeseire, nincsenek könnyű helyzetben, ami a termékcímkéken közreadott információk közötti eligazodást illeti. Sőt, az online értékesített ruházati termékekre tett „zöld”-állítások kapcsán megfigyelhető, hogy a fenntarthatóság mint külön menüpont több vállalkozás honlapján önállóan is megjelenik, miközben csupán üzletpolitikaként értelmezhető, lévén a fenntarthatóságba az adott vállalkozás az alkalmazottai számára kialakított megfelelő munkakörnyezetet is beleérti, és nem csak a termékei előállításakori környezeti szempontokat. Magyarul keverednek a fenntarthatóság társadalmi és egyéb aspektusai, aminek következménye, hogy a vásárló nem kap pontos tájékoztatást, tehát fennáll a fogyasztó megtévesztésének lehetősége. A téma iránt érdeklődők igen jó hasznát vehetik a Gazdasági Versenyhivatal által készített és a weboldalán publikált, ún. zöldmarketing-útmutatónak és a zöldállításokat vizsgáló piacelemzésnek, ahogyan az NKFH (Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság) is ad a honlapján értékes tippeket a „greenwashing”, vagyis röviden az alaptalan környezeti, fenntarthatósági állítások elkerüléséhez. Mindenkinek megéri tájékozódni.

A szerző további cikkei

Továbbiak

Vélemény cikkek

Továbbiak

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.