Éllovasból lett sereghajtó Magyarország
A WEF téli davosi fórumai mellett az 1979 óta fejlesztett, az országok teljesítményét értékelő rangsorairól ismert világszerte. A minden évben ősszel publikált Global CompetitivenessReport-ja 2013-ban 148 országra terjedt ki. A nemzetgazdasági teljesítményre ható társadalmi, gazdasági és természeti tényezőket három index alapján értékelik – az alapadottságok, a hatékonyságnövelő tényezők, valamint az innováció és üzleti fejlettség tényezői - majd egy számba sűrítik a részeredményeket, és ennek alapján rendezik sorba az országokat. (Hazai partnerük a Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Intézet).
Az IMD minden tavasszal publikálja World Competitiveness Yearbookját 1989 óta. A központ alapító igazgatója, Stephane Garelli könyvet is írt a módszertanukról, és 2010 őszén egy budapesti kerekasztal beszélgetésen hazai kutatókkal is megosztotta tapasztalatait. Ez a lista 60 országot foglal magába. Négy tényezőcsoportba rendezik azokat az értékelési területeket, amelyek egy ország prosperitását befolyásolják, – gazdasági teljesítmény, kormányzati hatékonyság, üzleti hatékonyság és infrastruktúra – majd átfogó helyezési sorrendet alakítanak ki. (Hazai partnerük az ICEG Európai Központ).
Mit mutatnak a helyezések? Az elért adott évi helyezéseknél informatívabbak a részeredmények, amelyek kimunkáltak és mindegyik országra azonos módon alkalmazzák. Az IMD listáit példának tekintve a V4 országok eredményeit Görögországéval és Portugáliáéval együtt prezentálják az ábrák. Magyarország 1999-ben érte el a legelőkelőbb helyezést az átfogó listán, akkor éllovas volt, azóta pozícióvesztést látunk, a 26-ról a 48. helyre csúsztunk. A módszertani változások miatt a tényezőcsoportok eredményei 2008-tól állnak rendelkezésre. A magyar gazdasági teljesítmény stagnálást jelez, a másik három tényezőben helyezéseink romlottak. A válság évétől a gazdasági teljesítményt illetően a hat országból az első háromban vagyunk, a kormányzati hatékonyság és az üzleti hatékonyság területein Görögország és Portugália társaságában hátul állunk. A hat állam mindegyike az infrastruktúra területén érte el a legjobb pozíciókat. A V4 országok közül Lengyelországnak sikerült lényeges előrelépéseket tenni a válságot követően. A WEF rangsorai is ehhez hasonló képet mutatnak a hat ország versenyképességének alakulásáról.
A versenyképességi kutatások és listák is kiemelten kezelik az üzleti szférát és a menedzsmentet. Az IMD tényezőcsoportjai közül 2008-2014 között elért pozíciók szerint itt utolsók vagyunk a hatból, a legnagyobb fejlődési lehetőség tehát Magyarország számára itt mutatkozik.
