Az akkuipar aranykorát hozhatja el az iráni háború: az olajcégeknél is nagyobbat kaszálnak a Magyarországon is terjeszkedő kínai cégek
Az olajvállalatoknál is jobban teljesítettek a legnagyobb kínai akkumulátorgyártók az iráni háború kitörése óta. A Magyarországon is gyárat építő BYD és CATL, valamint a Sungrow részvényeinek árfolyama szárnyal a konfliktus kezdete óta, miután a befektetők úgy vélik, hogy számos olajimportőr válasza a kibontakozó energiaválságra a megújuló energiák fokozottabb használata lesz.
Az akkuipar aranykorát hozhatja el az iráni háború: az olajcégeknél is nagyobb kasználtak eddig a Magyarországon terjeszkedő kínai cégek
Neil Beveridge, a Bernstein energia elemzője a Financial Times számára elmondta, hogy Kína, mint a világ legnagyobb olajimportőre várthatóan még jobban felerősíti a mindent elektromosra váltó stratégiáját, ami más nagy ázsiai gazdaságok, mint Japán, Tajvan vagy Dél-Korea is követhetnek. A szakember szerint
ez totális paradigmaváltás az energia területén, amit már az sem állíthat meg, ha az iráni háború záros határidőn belül lezárul.
A CATL árfolyama 19, a Sungrowé 19,4, a BYD-é pedig 21,9 százalékot emelkedett a háború kitörése óta, míg az olajóriások közül a BP 15,2, a Chevron 8, a Shell 8,3 az Exxon pedig csak 4,7 százalékkal erősödött. Ebben persze az is szerepet játszik, hogy bár az olajcégek profitálnak a magas árakból, egyes eszközeik a háború által érintett térségben vannak.
Egyre fontosabb az energiatárolás a megújulók további növekedéséhez
A megújuló energia szélesebb körű használata azonban egyre több helyen teszi szükségessé a hálózati léptékű energiatárolást. De a CATL és a BYD az elektromos autók terjedéséből is profitál, amit a magas üzemanyagárak ösztönözhetnek. Az energiaátmenetet hajtó legfontosabb tényezővé nem a klíma miatti aggodalmak válhatnak, hanem az energiabiztonság kérdése.
Az akkumulátorok a rendkívül áramigényes adatközpontok üzemeltetésében is szerepet kaphatnak.
A Mobility Foresight szerint 2032-re csak a kínai belföldi hálózati energiatárolási piac 199 milliárd dollárra nőhet szemben a tavalyi 48 milliárd dollárral. Li Shuo, a China Climate Hub igazatója az Asia Society Policy Insititutenál arra hívta fel a figyelmet, hogy az öbölmenti LNG-létesítmények elleni támadások rámutatnak a fosszilis tüzelőanyagokra való támaszkodás veszélyeire.
Nemcsak a gazdag országok váltanak tiszta energiára
A leginkább az import LNG-re támaszkodó kelet-ázsiai országokra felmérhetetlen gazdasági sokk vár, hiába fekszenek messze a konfliktustól – mondta a szakember, aki szerint a fejlődő országok számára is bölcs dolog lehet a tiszta energiába és közlekedésbe fektetni, hiszen ez védelmet nyújthat a jövőbeli geopolitikai sokkok ellen. Ez a Bloomberg beszámolója szerint részben már történik is, hiszen
Délkelet-Ázsiában az elektromos autók szépen terjednek pár kivételtől – például Japán – eltekintve, így már az újautó eladások 40 százalékát teszik ki, ami magasabb az európai aránynál.
A fejlődő országokban a tiszta technológiák egyre olcsóbbá válása is segíti azok terjedését, aminek egyre több jele is van . A most kibontakozó energiaválság léptéke akkora, hogy ez csak csekély védelmet nyújt, és sok ország rövid távon a széntüzelésű erőművek nagyobb fokozatra kapcsolásával védekezhet az energiahiány ellen, ám a földgáz és annak cseppfolyósított formája, az LNG mint olcsó és megbízható híd-üzemanyag elképzelés visszafordíthatatlan károkat szenvedhet el.
Az Energy Institue adatai szerint Ázsia, éás különösen Kína vezető szerepet tölt be a hálózati energiatárolás terén, és a növekedési ütem is elképesztő ütemű. 2024 végén a telepített hálózati akkumulátorok kapacitása Kínában megahaladta a 75 GW-ot, szemben Európa alig több mint 11 GW-os értékével.
Magyarország már a háború kitörése előtt is támogatta az energiatárolást
Az energiatárolók telepítését a magyar kormány is támogatja , így a Jedlik Ányos Energetikai Program keretében 50 milliárd forint jut vállalkozásoknak ipari energiatárolók telepítésére. Ezzel párhuzamosan zajlik az Otthoni Enrgiatároló Program is, így
2026 elején legalább 800 megawattnyi tároló kiépítését támogatta az állam, ami megötszörözi a meglévő kapacitást.
A korszerű akkumulátorok használatával a cégek és a családok nagyobb arányban tudják a saját eszközzel megtermelt zöldenergiával fedezni áramigényeiket. A támogatásoknak köszönhetően mérséklődnek az importkitettségek, továbbá rendszerszinten és az egyes fogyasztóknál is csökkennek a költségek.
Az energiatárolók használata azért is fontos, mert Magyarország világelső a napelemek részarányában az áramtermelésben, ami jelentős ingadozásokat okoz a nagykereskedelmi piacon. Az energiatárolók telepítése segít tompítani ezt a volatilitást.
Magyarországon több akkugyár is létesült az elmúlt években, a kínai Semcorp, vagy a dél-koreai SK Innovation mellett a legnagyobb kapacitással debreceni CATL bír, amely szintén debreceni BMW és kecskeméti Mercedes beszállítója lesz.
